Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Meghalt a párom anyukája! Hogyan kezeljem a páromat? fórum

Meghalt a párom anyukája! Hogyan kezeljem a páromat? (beszélgetés)


21. nana00
2010. júl. 6. 12:09
Az én anyósom 10 éve halt meg. Nem váratlan esemény volt, de természetesen megrázta a férjemet. Még azt sem mondhatom, hogy nagyon jóban voltak. Én hagytam, hogy "kialudja" magából. Temetés után 2 napig szinte csak aludt, vagy úgy csinált. Aztán vége lett. Ez már temetés után történt, addig tartotta magát, mondhatni idegesítően vidám volt.
2010. jan. 22. 15:22
szeresd!!!!!!
19. lámpa
2010. jan. 5. 07:52
Megértés , türelem, szeretett,
18. Panni58 (válaszként erre: 13. - Andrea anya)
2010. jan. 1. 01:43

Segíts neki, ha intézni kell dolgokat, mert azt nagyon nehéz lelkileg elviselni...

Aztán még nehezebb lesz a temetés. Akkor lesz legnagyobb szüksége rád. Majd onnan kezdve jöhet egyáltalán szóba, hogy megpróbálja elengedni.

Lehet, hogy furcsa, de nekem többet tudott segíteni pár barát, mint a férjem. Ő is nagyon szerette a szüleimet, így neki is nagyon fájt, így nem nagyon tudott támogatni...

2010. jan. 1. 01:22
Sok-sok türelemmel és szeretettel.
2009. máj. 26. 19:05
Légy nagyon együtt érző, tartsd a vállad ha ki szeretné sírni magát. Ja és nagyon jól esik ilyenkor nekik ha gyászolod az anyósod.
2009. máj. 7. 11:36

Talán egy kicsit nagyobb odafigyeléssel, nagyobb nyitottsággal, és türelemmel.


Ha segítség kell neki a feldolgozáshoz, azt valamiképpen úgyis fogja feléd jelezni. De semmiképpen ne erőltess rá semmit sem.

2009. máj. 7. 11:35
köszönöm a tanácsotokat!
13. Andrea anya (válaszként erre: 12. - Khatif)
2009. máj. 7. 11:34
hát kb.nálunk is ez van!bár még csak 4napja halt meg.
12. Khatif (válaszként erre: 1. - Andrea anya)
2009. máj. 7. 11:33

Mikor az én párom elvesztette az Apukáját, elöször én nem sokat csinálta. Éreztettem vele, hogy ott vagyok, hogy támogatom, hogy meghallgatom és szeretem, valamint, hogy osztozom a bánatában.

Vártam, hogy ő tegye meg a lépést, hogy megmutassa neki mi kell. Több szeretet vagy ez is elég mert most egyedül akar lenni.


Az ő esetében ez elég hullámzó volt, egyi héten azt akarta, hogy békén hagyjam a másikon, hogy csak vele foglalkozzak.

2009. máj. 7. 11:32
Legyél türelmes és figyelmes.Fogod látni mit szeretne, esetleg ő is fogja mondani.Nálunk most hasonló zajlik.Sokkal csndesebb vagyok és semmivel nem zaklatom ami hétköznapi(mosogatás rendrakás ilyesmik),csak hallgatok nagyokat és megsimogatom megölelgetem.Meg elkisértem munkába, mert annyit mondott nem jó neki egyedül.Jól esik ha látja tudok vele együtt szomorkodni, most minden vidám dolog-ember zavarja!De én se tudom mit kellene még tenni,lehet-e egyáltalán?
10. **Rita** (válaszként erre: 7. - Andrea anya)
2009. máj. 7. 11:31

"szereti az ilyen dolgokat egyedül átélni"

Akkor azzal segítesz ha nem akarsz neki mindenáron segíteni

2009. máj. 7. 11:31

Mi is ezen estünk át 1 éve. A kislányunk 3 hetes volt, mikor az anyósom meghalt. Őszintén szólva nem sok hiányzott, hogy rámenjen a kapcsolatunk. A páromnak az kellett, hogy érezze, hogy ott vagyok mellette. Ha szomorú volt odabújtam hozzá. Még a mai napig csillog a szeme ha az édesanyjáról beszél.

Nekünk nehéz volt. Ha nincs a kislányunk lehet, hogy elválunk.

8. d3bb59819c (válaszként erre: 7. - Andrea anya)
2009. máj. 7. 11:30
Ha a segítségedre lesz szüksége, éreztetni fogja veled. Mivel pasi, nehezebben mutatja ki az érzéseit. Még az is előfordulhat, hogy megtörik majd.
2009. máj. 7. 11:29
inkább magának való ember.szereti az ilyen dolgokat egyedül átélni.úgyveszem észre,viszont én segíteni szeretnék neki.inkább hagyjam?
6. d3bb59819c (válaszként erre: 1. - Andrea anya)
2009. máj. 7. 11:28

Szia!

Én 22 éves voltam, amikor elveszítettem anyukámat. Nekem a párom minden szeretetére szükségem volt. Ő volt akkor a minden. Tanácstalan, életcéltalan voltam. Semmi nem volt jó, nem ettem, hónapokig csak sírtam, volt, hogy éjszaka a gyengeségtől összeestem.

A párod milyen típus? Hogy érzed, mire van szüksége?

2009. máj. 7. 11:27
Szerintem ez nagyon személyiség függő. Ismered biztos annyira, hogy el tudd dönteni mi a helyes, hiszen van aki az ilyen dolgokat magában dolgozza fel egyedül, van aki társaságra vágyik. Ebben senki nem fog tudni neked helyes tanácsot adni, hiszen te ismered a legjobban és tudod majd hogy mire van szüksége.
2009. máj. 7. 11:26
Szerintem nyugodtan kérdezd meg, hogy mire van szüksége. Ha beszélni szeretne, te meghallgatod, de ha inkább egyedül maradna, akkor menj el sétálni és hagyd, hogy egyedül birkózzon meg a bánatával. Csak érezze, hogy ott vagy, ha szüksége van rád.
3. **Rita** (válaszként erre: 1. - Andrea anya)
2009. máj. 7. 11:26

Az a párodtól függ,ha igényli a babusgatást, a vigasztalást akkor tedd azt.

Ilyenkor nem tudsz semmi okosat mondani.Hiába ez az élet rendje akkor is nagyon tud fájni

2009. máj. 7. 11:25
Sajnálom!!!!Vigasztald és érezze hogy mindenben mellette állsz!Legyél vele türelmes!
2009. máj. 7. 11:24
tudtok segíteni?mit lehet ilyenkor tenni?tanácstalan vagyok!vígasztaljam vagy ne?segítsetek!!!!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook