Megcsalom a férjemet? (beszélgetés)
Folyamatosan olvasom a topicot,de még nem szóltam hozzá.
Értem a hozzáállásod és a többiekét is,akik gyakorlatilag a válásra ösztönöznek.Hasonló a történeted az enyémhez,bár nálunk nem volt "harmadik",azaz csók.Léptem.Nem volt jó együtt sem,mert hiába próbáltam adni,nem kaptam semmit :( De egyedül sem jó.Könnyű azt mondani,hogy majd találsz mást,aki szeret.Egy darabig jó,ha az ember kilép egy közömbös kapcsolatból.Aztán rájössz,hogy a korunkbeli férfiak a huszonéves nőket hajkurásszák...Nincs hol ismerkedni...Nem akarnak csak szexet.Nehéz társat találni.Egyedül maradsz minden gonddal,pl.lásd az esti fürdetést(Te is említetted).Mert az is valami,ha ebben segít.
Én nem lennék a megcsalásra képes (ilyen vagyok),de ha Te ezt az utat választod,nem ítéllek el.Ha ettől nőnek érzed magad,kiegyensúlyozottabb leszel,tedd!
Hányan élnek ilyen házasságban!Kevés az a "rózsaszín" házasság,amikről itt sejtetnek.A baráti körömben,rokonságomban 2 irigylésre méltó házasság van,a többi :(((
Szentul meg vagyok gyozodve, hogy a tulsuly miatt a ferj alacsonyabb potenciaval rendelkezik. Lehet a szive melyen szereti a topikinditot, csak magaval nincs kibekulve, ezert novesztett tuskeket.
Mondtad, mindent megprobaltal. Probaltad mar az onbizalmat novelni, hizelegni neki, csak a jot eszrevenni benne? Nekem tetszik a hozzaallasod, hogy nem hagyod fakepnel, es azt is latom, ez a csok teged csak arrol gyozott meg, hogy szereted. Nem fogja ezt megerteni olyan ember aki nem a szivevel lat. Az emberek nem valtoznak meg alapvetoen, csak bizonyos korulmenyek miatt megkeserednek, es masokra haritjak a sajat problemajukat.
huh, ha a fórumindító mindenki kérdésére válaszolna, mellesleg jó része ismétlődik... már ezer hozzászólásnál tartanánk...
ennyire ne érezzük már magunkat speciálisnak :)
hehe:D ha megengeded:)
Érdekes,hogy épp most szántad rá magad egy ilyen hosszú válaszra nekem,mikor egy ilyen felszínes felvetésről volt szó,mint a külső:D
Mikor a lényeges dolgokról beszéltem,kérdeztem,hallgattál:)
(a magamból kiindulást pedig hagyjuk:D..nem én vagyok lábtörlő egy kapcsolatban-és ezt idéztem! magamtól nem írtam volna iylet!!-....)
Nyugalom! Senki lelki világát nem szeretném tönkretenni! :-)))
A "csókos" kolléga olyan típusú férfi - talán ti is ismertek ilyet - akinek évek óta barátnője van, akit mindig "jövőre-szombaton" vesz majd el, és aki mellett x db nője van, mármint futó kalandok, és régi ex-barátnők, akikkel csak "összefutnak".
Kiválóan el tudunk beszélgetni mindenről, mármint gond nélkül osztja meg velem az intim dolgait is. Az első pillanatban, mikor odakerült hozzánk már rámhajtott, és gyakran hangoztatta, hogy hej, ha nem lenne 2 gyerekem, akkor ő csinálna nekem...
Örülök annak, hogy nem firtatja, miért is engedek az évek óta tartó ostromának épp most. Talán úgy van vele, hogy neki mindegy, hogy miért, csak hagyjam magam. :-)))
Mindig azt mondta: tudja, hogy szeretem a férjem, de ha lesz egy pillanat, amikor lehetőség lesz rá, akkor ő ott lesz.
Úgy tűnik, mostanában akad 1-2.
:-)))
Ő ilyen típus...
Vannak lábtörlő típusú nők, akik mindent benyelnek és minden felett szemet hunynak!
De ez már nem megértőség, hanem megalázkodás!
Egyébként a topiknyitó nem hülye nő, csak ezt a görcsös ragaszkodást kellene elfelejtenie!
Kedves júlia007!
Minden hozzászólást elolvastam, a tiédet is. Értelmeztem is őket.
Érdekes, milyen sztereotípiák élnek az emberekben?! A fórum elején valaki azt vetette fel, hogy talán amiatt nem hagyom ott a férjemet, mert ő tart el. Ezt azóta ugye tisztáztuk.
Most pedig jön az, hogy anyu olyan, mint Rosanne Arnold a Nőstényördögben, apu meg ezek szerint Ed Begley jr.
Nem rakok fel képet magamról, a szavamban kell bíznod! :-)))
Nem vagyok Rosanne Arnold! :-)))
Átlagos külsejűnek mondanám magam. Egy olyan nőnek, akinek mindennapos, hogy lakkozza a körmét a kezén és a lábán is (a műkörmöt nem szeretem, de odavagyok a piros minden árnyalatáért!). Epilálok is rendszeresen, igen, mindenhol! :-))) Saját magam miatt is van igényem erre, és őszintén? - a férjem miatt is, mivel mikor a gyerekekkel voltam még otthon, akkor bizony elő-előfordult, hogy azt sem tudtam, fiú vagyok vagy lány, csak aludhassak végre, aztán ő egy "olyan" pillanatban megjegyezte, hogy kár, hogy bundás... Gondolhatjátok, hogy azóta nem az! :-)))
Nem tagadom, volt, hogy rendesen meghíztam, aminek talán az is az oka volt, hogy imádok enni, szeretem a csokit, viszont utálok tornázni. Abban az időszakban is foglalkoztam magammal, mert lehet nagy méretben is találni harisnyát, meg szoknyát, meg igazából belegondolva, sok nőnek nem is olyan sok az a súly (85 kg voltam, és 168 cm vagyok). Aztán egy nap arra ébredtem, hogy le kell fogynom. 18 kg-ot adtam le diétával és mindennapos tornával. Nem hagytam ki egy tornát sem, és megálltam, hogy zabáljak, pedig nem volt könnyű, elhihetitek!
Egyszóval most úgy nézek ki, mint majdnem a gyerekek előtt, mert azért már csak látszik, hogy szültem 2 gyereket, a hasizmaim nem olyan feszesek, de azért hidd el, kedves júlia007, hogy nem véletlen, hogy mindig voltak a környezetemben olyanok, akiknek kellettem nem csak 67 kilósan, hanem 85 kilósan is.
Nem véletlen az sem, hogy eddig egy szóval sem említettem a külsőnket. Ugyanis engem egyáltalán nem érdekel, hogy a férjem meghízott, hogy kopaszodik, vagy hogy alapból x-lába van (ez utóbbi szerintem még aranyos is). A férjem 120 kilónál több! És 181 cm! Azért nem írom a pontos súlyát, mivel fogalmam sincs, mennyit nyom. Nem hajlandó ráállni a mérlegre! Mikor diétáztam, próbáltam őt is rávenni a mozgásra, arra, hogy este 10-kor ne álljon neki egy doboz fagyinak, de nem jártam sikerrel. Ezt is elkönyveltem.
Egyszóval nem vagyok egy Cindy Crawford, de nem kell attól tartanom, hogy a kollégám (vagy bármely eddigi jelentkező) esetleg csak szánalomból akar tőlem bármit is.
Mondom, érdekes sztereotípiák vannak! Érdemes lenne elgondolkodnod, miért magadból indulsz ki!
Ez aranyos:) Nem kell nekem őt sehová se írnom,így is ott van,ahol van.Különben sem olvassa el,amiket írok.(ugye? :D )
A külsőről csak annyit:nemcsak idő,és pénz,hanem elszántság és kitartás kérdése is,márpedig ebben a legtöbb ember nem jeleskedik.Más okot az előnytelen külsőn kívül nem tudok,amiért egy ilyen intelligens nő hagyja így megalázni magát,évek óta,és dugja homokba a fejét.
Te tudsz más lehetséges okot?
Arra gondoltam, hogy eddig abban a biztos státuszban hagytad lubickolni a férjedet, amit mi is itt megismertünk.
Hogy van egy asszonya, aki mindent kibír, mindent eltűr, mindent elnéz és megbocsájt, mert imádja, mint az aranyborjút.
Ezen változtatnék egy leheletnyit.
Talán meg kellene ingatni abban a biztos tudatban, hogy Te mindig tálalva leszel neki.
Kicsit közömbösebbnek kellene mutatkoznod irányába, a jó cél érdekében.
Nem kerülte el a figyelmemet, szó sincs róla. Csak nem értettem, hogy mire érted a 180 fokos fordulatot?
Ha próbáltam figyelmes, odaadó, megértő lenni, majd ezek után én is átnéztem rajta, akkor melyik viselkedés az ami az előbbiek ellentétét jelentené számodra?
Ezzel még nincs is gond (mármint a külsővel), hisz az évek múlásával mindenki változik... Azért ne írd le teljesen a topiknyitót, így is alig lehet önbizalma, önbecsülése!
Sztem nem a külsőségek itt a legfőbb probléma, hisz azt idő és pénz ráfordítással lehet javítani, karbantartani, hanem sokkal nagyobb gond ami a két ember lelkében dúl. Főleg a férjéében...
Hogy juthat el idáog egy kapcsolat, hogy épphogy csak elviseli a nőt, de ez is szinte nehezére esik...
De valaki korábban jól írta: ennek akkor lenne értelme menteni, ha mindkét fél akarná...
Egy passzív és közönyös emberrel nem lehet mit kezdeni - de ezt majd csak akkor fogja a nő belátni, ha akarva-akaratlanul beleszeret valaki másba.
Nyugodtan leszek bunkó,mivel a topiknyitó eddig is teljesen figyelmen kívül hagyta a hsz-eimet,hátha ezt sem fogja elolvasni,mert fájna.
Szerintem az van,hogy azért ragaszkodik ennyire a férjéhez,mert az őhozzá lépest jobb karban van.Ő valószínűleg az évek alatt előnytelenül változott meg,mondjuk főleg külsőleg,és amit ez még hoz magával.És tudja,hogy a férjéhez hasonló "színvonalú" vagyis főleg hasonló külsejű-mivel a látszat az nagyon sokat számíthat nála-külsejű férfit már nem kap,főleg 2 gyerekkel,hanem csak valami sokkal gyengébb jut neki.
Ezért is örült ennyire ennek a csóknak,hogy végre valaki nőnek nézi(és lehet,hogy már most tudja,hogy a csókos pasinál csak ennyire lesz jó.pár lopott csókra,és esetleg titkos együttlétre),hogy el kellett mesélnie valakinek.
Arra meg nem gondolt,hogy sajnos itt a többi körülményre is rákérdezünk.
És azt nem szeretnéd felderíteni, a férjed hol éli ki a vágyait?
Ha homokba dugod a fejed, az csak időhúzás, nem lenne jobb ezt tisztán látni?
A 179-es hsz-ben kérdeztem valamit, amire nem kaptam választ.
Lehet, hogy elkerülte a figyelmed, de lehet, hogy nem is akartál rá válaszolni.
Ha az utóbbi az indok, akkor elfogadom.
De ha az első, akkor érdekelne a véleményed erről.
Ahogy egy korábbi hozzászóló mondta (mortansen), nem muszáj megfogadni az itt elhangzottakból bármit is.
Mondhatnám, hogy beleöntöm egy kancsóba az egész löttyöt (szűrőn át), összerázom, aztán egy ismételt szűrés után tálalom. :-)) Mit szóltok?
Kedves image13! Köszike!
(Nem akarom ismét felhergelni a népet, de mint már írtam: MINDENT kipróbáltam! Kivéve a szolit. Azt nem szeretem. :-))) )
"Ha a gyerekek miatt maradunk együtt, akkor az a baj, ha magam miatt, akkor az a baj. . . "
Mi is ezt mondtuk, mikor a véleményünk, javaslatunk a kukában végezte... :D
Nem, nem magas.... :-)
Hidd el, hogy sokkal jobban megértelek mint gondolnád. Valószínűleg gy fiatal elvarázsolt fruskának hiszel, akinek minden csupa rózsaszín az életében, és még nem történt vele semmi... de ez nem baj. Nekem is van egy elképzelt képem rólad. És tényleg remélem, hogy nem leszel beteg! :-)
Az ember bizony esendő!Ami megtörtént,azt már nem lehet nem történté tenni,maximum megszépíteni lehet a dolgot.
Én a helyedben azt csinálnám,hogy újra felkelteném a párom érdeklődését.
Nők tudják hogyan kell ezt csinálni.Szexis cuccok,szolár,illat.mély hajlások,csini tanga stb.
Szerintem nem aludt még ki az a tűz kettőtök között.Ez csak a férfiú dac!Éleszd fel azt a lángot Baby!!! :)
Nem kötözködéskeppen, de biztosan nem olvastad végig az összes hozzászólást.
A gyerekeinkről is írhatnék (ahogyan tettem is egy pár hsz-ben), de nem értem, mit szeretnél?
Ha a gyerekek miatt maradunk együtt, akkor az a baj, ha magam miatt, akkor az a baj...
A szerelem érzése pedig csgybzs pedig mindenkinek más- és más. Persze, analizálhatsz is engem, nem bánom, ha az óradíjad nem túl magas... :-)))
Valóban írta, de nekem az jött le, hogy nem elsősorban a gyerekek a szempont.
A legelején meg lettek említve, aztán a többi nem róluk szólt.
Persze, ne legyen beteg, én is a legjobbakat kívánom !
További ajánlott fórumok:
- Hogy szoktassam le a férjemet a kocsmázásról?
- Hogyan vegyem rá a férjemet a vagyonmegosztásra?
- Rafinált, okos tippeket várok, avagy hogyan szerezzem vissza a férjemet?
- A férjemet az édesanyja folyamatosan érzelmileg zsarolja, mert engem jobban szeret, mint őt, és ezt anyuka nem tudja elviselni. Mit tegyek?
- Nem szeretem a férjemet, de nem akarok elválni
- Nem kívánom a férjemet!