Megbízási szerződés...ezzel kapcsolatos kérdések.... (beszélgetés)

Ha jelenleg álláskeresői járadékban részesülök,és Avon koordinátorként megbízásos szerződést kötök, lesz-e gond, elvehetik-e a segélyt?

Az Avonnál csak 3 hónap múlva lesz kifizetés, addig meg lejár a munkanélkülim.

Vagyis kérdésem megbizásos szerződéskötés után jár-e a munkanélküli segély, a 3 hónap?

Aki tud kérem segítsen.

Árajánlat alapján,megbíztak egy munkával.

Megbízási szerződést szeretnének velem kötni.

Szeretném a tételes költség elszámolást,az APEH felé

a bevallást én szeretném benyújtani.

A munkával anyag,ügyintézési díjak is merülnek fel,nem tudom mennyi nyereségem lesz belőle.

Tételes költség elszámolást választom,akkor a kifizető 5o% veszi figyelembe költségként.

Én 50% járadékos vagyok.

ilyen esetbe tehetek e nyilatkozatot hogy APEH felé én számolok el,vagy köteles a megbízó levonni ,és befizetni utánam a SZJA adót,járulékot.

Aki tud lécci segítsen a következő, nem annyira vicces helyzetben:

Megbízási szerződést kaptam alkalomszerű távmunkavégzésre. Regisztrált munkanélküli vagyok és a munkaügyi kp. elmondása szerint nem dolgozhatok, mivel a megbízási szerződés nem tartalmazza a munkavégzés napjait, így nem tudják szüneteltetni a segély folyósítását. Segélyt folyósítani + megbízási szerződéssel munkát végezni meg nem lehet.

mi a megoldás???

Na mi derült ki?

Engem más érdekelne ezzel kapcsolatban. Konkrétan az, hogy fizikai munkára lehet-e megbízási szerződést kötni?

Egyik könyvelő iroda szerint igen, a másik szerint nem.

Konkrétan bolti előadói tevékenységre!

Ez egyáltalán fizikai munkának számít?

Szerintetek?

ezt találtam:

A megbízott jogai és kötelezettségei

A megbízott elsődleges kötelezettsége a rábízott ügy ellátása a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően . Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles erre figyelmeztetni, ha azonban a megbízó ragaszkodik az utasításához, azt végre kell hajtani, de az utasításból eredő károk a megbízót terhelik . Az utasítástól a megbízott csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó értesítésére már nincs mód .

A megbízott - főszabály szerint - személyesen köteles eljárni . Ez a kötelezettség a megbízás bizalmi jellegéből fakad, ha jogosulatlanul veszi igénybe a megbízott más személy közreműködését, felelős azokért a károkért is, amelyek a személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be A megbízott jogszerűen igénybe veheti más személy közreműködését, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy a megbízás jellegével együtt jár (pl. az ügyvéd akadályoztatása esetén helyettest állíthat), illetve ha ez a megbízó károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E jogszerű igénybevétel első két esetében a megbízott úgy felel, mintha az ügyet ő maga látta volna el. A harmadik esetben az igénybe vett személyért a megbízott nem felel, ha bizonyítja, hogy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható .

A megbízott tájékoztatási és elszámolási kötelezettsége

A megbízott köteles a megbízót a tevékenységéről, az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni. Különösen akkor kerülhet erre sor, ha más személy igénybe vétele vált szükségessé, vagy felmerül az utasításoktól való eltérés lehetősége . A megbízót haladéktalanul értesíteni kell a megbízás teljesítéséről is.

A megbízás megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni, és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából, vagy eljárása eredményeként jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált (pl. az ügyvéd által előlegként átvett összegből a felkért szakértőnek kifizetett díjat) . A megbízottat a megbízási díj és a felmerült költségei biztosítására törvényes zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, melyek a megbízás következtében kerültek a birtokába .

A megbízó díjfizetési kötelezettsége

A megbízó a szerződés megszűnésekor általában díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből vagy a felek közötti viszonyból az ingyenességre lehet következtetni (pl. hozzátartozók közötti megbízás esetén) . A díj akkor is jár, ha a megbízott eljárása nem volt eredményes . A szabályozás diszpozitív jellegéből következik, hogy nem kizárt, hogy a felek eredményhez kössék a díj kifizetését (pl. ügyvédi sikerdíj).

Ez áll a lapon középen nagy betűkkel!

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS

Keresgélek a neten de semmit nem találok.....ezzel kapcsolatban....bérszámfejő nincs köztetek?????

Mostmár nagyon szeretném tudni mi a szitu a szerződésemmel......de a szerződésem nem kamu tehát adóilag ok tb felé szintén vonják a pénzt marad a hétfő....akkor utánna járok.....

A megbízási szerződésnél nincs munkavállaló. Megbízó van és megbízott.

Ez a szerződésed egy része volt?

Nem találok semmi normális oldalt, ahol megtudnám mit jelent ez a szerződésforma...

Csak a megbízó jogait látom....de a munkaválalló sehol nincsen....

Megbízó jogai és kötelezettségei

díjfizetés:

vannak árak meg díjak

megbízottnak adok egy gépjárművet, hogy járja az országot, kössön üzletet… ha nem fizet, akkor van törvényes zálogjogom…

sikerdíj: nincs jogi akadálya a megbízási szerződés során, hogy a megbízottnak a megbízás díjon felül sikerdíja is legyen.

ezt akkor szokás adni, ha eredmény is van.

a sikerdíjas szerződés még nem vállalkozás: ez a szerződésből derül ki, t.i. hogy van megbízási díja is…

megbízónak alapvető joga utasítást adni… törvényileg külön nevesített…

szakszerűtlet persze nem lehet… eutanázia pl… vagy

„kéremszépen vágja le a lábam, mert a rokkantnyugdíj az olyan jó”

megbízott vétes szerződésszegésért felel: ha az eredmény azért marad el, mer ta megbízott nem szakszerűen, nem tudásának legjavát adja

a külső tényezőkért nem felel

elvárhatósági mérétk: nem úgy jár le, mint az az adott へhelyzetben elvárható…

ez magas, mert a szakértőtől ugye azt várjuk, hogy átlátja a dolgokat…

megbízott harmadik személynek okoz kárt: főszabályként felel a megbízott… viszont miután a megbízott a megbízó érdekében járt el, az ő érdekeit érvényesíti, egyetemlegesen felel vele a megbízó is…

az egyetemleges felelősség alól kimentheti magát a megbízó, ha a kiválasztásban nem vétkes:

ha költöztetőcéget bízok meg, és az töri be az ablakot, akkor nem terhel felelősség… ha a barátaimat kérem meg, hogy haveri alapon segítsenek, akkor annál inkább…

A szerződésen szerepel nevem címem, adószámom tajkártya számom

ez egy hagyományos szerződés....megbízó aláírásával pecsétjével

Ja és szokta kapni egy olyan bér papírt ahol a levonások vannak feltüntetve...és most az adóbevalláshoz teljesen olyan adatokat kaptam, mint ezelőtt más normális munka helyemen....

De még egy fontos tényező:

Hívatalos

Tb , adó mindenféle járulékot fizetek....csak éppen nem ...egy hónapra érvényes, tehát elvégzem a munkám az igazgatónak elküldöm az óráim számát, ő aláírja pénzügyre küldi és aztán utalják.

Pill keresek egy szerződést....

A gazdasági vezető mondta mehetek munka nélkülire, táppénzre hisz adózok stb...most kapok vissza adót...nem tudom....ahogy elvégzem a munkát az óráim alapján kapok fizetést.

Kezdetben havi 3-4 napot dolgoztam, aztán mostmár mindennap...6 órát...nem értem ezt az egészet...

Hogyan határolható el egymástól a kettő?

A bírói gyakorlat több ízben is megállapította, hogy a jogviszony minősítése nem elnevezésétől, hanem a ténylegesen elvégzett munka jellegétől és persze a felek valódi akaratától függ. Annak eldöntésére, hogy egy adott foglalkoztatásra irányuló szerződés munka- vagy megbízási szerződés, a tartalmi elemeket, illetve a munka jellegét kell vizsgálnunk, különösen a következőket:

A megbízási szerződés: Ennek alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízást pedig a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően teljesíteni. Ebben az esetben tehát egy meghatározott ügyre irányul a kötelezettségvállalás, a munkát ennek érdekében fejti ki a megbízott.

Egyértelműen megbízásról beszélhetünk, ha rövidebb időn át, nem meghatározott munkahelyen és munkaeszközzel, nem adott időbeosztásban kell végezni a feladatot, a megbízó nem ad részletekbe menő utasítást, és a feladat elvégzésekor egy összegben díjazza a munkát.

A munkaszerződés: Munkaszerződés alapján a munkavállaló a munkáltatótól függőségben, annak szervezeti rendjébe tagozódva végzi a munkáját, nem a saját, hanem a munkáltató érdekkörében és kockázatára. A munkavégzés a munkáltató irányítása alatt, rendszeres díjazás ellenében folyik.

Semmiképpen nem köthető ennek megfelelően megbízási szerződés, hanem csakis munkaszerződés, amennyiben a foglalkoztatott hosszabb időn át, rendszeresen, részletes munkáltatói utasítások alapján, adott munkahelyen és munkaidőben, havi díjazás ellenében fejti ki tevékenységét.