Megbántottam volna ezzel? Mi járhat a fejében? (beszélgetés)

Azt nem értem, hogyan keveredhet egy nő ilyen helyzetbe.

Nem a férfi hibás, ő azt a formát hozta, amit ígért. De te, nagyon nem vagy rendben pszichésen, amíg nem dolgozol az önbecsüléseden, inkább ne pasizz.

Végül úgy érzem, hogy eljutottam arra a pontra, hogy el fogom tudni engedni.

Rengeteget kertem bocsánatot tőle remélve, hogy új fejezetet tudunk nyitni, de nem. Végül valami oknál fogva úgy éreztem, hogy a lehető legkedvesebben el tudom már mondani neki, hogy valójában mit éreztem ezzel kapcsolatban, hogy éreztem vele kapcsolatban. Csúnya dolgokat vágtam dühösen a fejéhez, amiért bocsánatot kértem, és őszintén elmondtam, hogy nekem o fontos volt, de nyilván én neki nem. Elmondtam, hogy nem utálom, nem haragszom rá, de többet nem fogom keresni, mert nem szomorítom magam többe azzal, hogy helyre próbálok hozni valamit, akihez egy ember nem elég.

Megírtam neki, és meglepő módon hatalmas megkönnyebbülést, megnyugvást éreztem.

Magam sem tudom. Én nem szeretek haragot tartani és haragudni másokra. Mai napig senki nincs az életemben, akire haragudnék, akinek ne tudtam volna megbocsátani. Nyilván nem felejtek én sem, de emberek vagyunk, hibázunk, és meg tudok bocsátani, azt hittem ő is.

De vagy nem, vagy még nem, vagy csak élvezi a helyzetet, mert nyilván azáltal, hogy kerestem őt és nyilvánvaló volt, hogy meg szeretném beszélni vele a dolgokat, ő tudta azt, hogy engem zavar, hogy engem bánt, hogy ebben a szituációban vagyunk.

Én nem hívogatom őt. Akkor pár alkalommal szerettem volna beszélni vele, de nem volt hajlandó, mondván, hogy ő haragszik rám.

Rá pár napra megkérdeztem, hogy még mindig dühös. Adott egy like-ot az üzenetemre, de én azóta semmi jelet nem adok magamról.

Én nem haragszom már rá, és talán azért érzem napról napra könnyebbnek ezt a dolgot.

Nem hajlandó beszélni velem. Ha normális hangnemben irok neki, nem reagál, ha provokálom, nem reagál. Ha hívom, nem veszi fel.

És én lassan feladtam már. Tényleg úgy érzem, hogy az lenne a legjobb, hogy többé soha ne beszéljünk egymással.

Ezzel a tiltással kapcsolatban is. Oke, mondjuk, hogy letiltom, de semmit nem oldok meg, mivel akkor tudja, jog valami olyasmit csinált, ami rosszul esett és így reagálok. Azt az örömöt meg nem kapja meg…

Én mondjuk akkor rúgtam volna le magamról, amikor nem hagyja abba a kérésemre.

Azóta beszéltetek?

Édesem, az nem barátság, ha le akar veled feküdni. Az sem barátság, ha azt akarja, hogy "legyen köztetek valami".

Lássuk csak, vajon miért dühös rád? Talán, mert régóta szexelni akart veled, és mikor végre beadtad a derekad, katasztrofális lett a vége? Még ha netalántán többet is akart volna tőled, most végképp elvetted a kedvét. Nem fog tovább pedálozni egy olyan csaj után, akinek nem csak nem kell, de még száraz is, mint a Szahara.