Meddig tolerálhatók egy férj dühkitörései? (beszélgetés)

A gyerek szemszögéből:

Én egy ilyen apa mellett nőttem fel. Sírva könyörögtem anyámnak nem egyszer, hogy váljanak el. De ő: "nem akarom, hogy apa nélkül nőjetek fel"-inkább tűrt, és tűrtünk mi is. A dühkitörések fokozódtak, ahogy egyre nagyobbak lettünk. Nem egyszer kellett anyám védelmére lépnem. Majd kissé csillapodtak, amikor kirepültünk (menekültünk) otthonról. Azóta anyám szenved, mert az unokák előhozzák belőle az állatot. A düh annál gyakoribb és nagyobb, minél több gyerek veszi körül... ?! Nem tudom, mi az oka. De most, hogy felnőttem, és független vagyok tőle, egyszerűen elköszönök, ha bekattan és hazamegyek.

Az unokái már félnek tőle.

A párkapcsolataimat az apai emlékeim nagyban meghatározták, és testvéreimen is látom ugyanezt. Nehezen találtam meg azt a férfit, aki mellett most élek, és sokszor nehezemre esik, hogy ne meneküljek el egy-egy veszekedés után.

Szerintem jobb lett volna nélküle...

"A dühkitörések lehetséges következményei érdekelnek, melyek a másfél éves kisfiam érzelmi fejlődését befolyásolhatják."

Akkor olvas szakkönyvet, vagy fordulj szakemberhez. Vannak olyan fórumok is, ahol ezt megválaszolják neked.

"honnan veszi valaki a jogot, ahhoz, hogy egy másik ember jellemével vagy állapotával kapcsolatosan ilyen kinyilatkoztatást tegyen, egy kiragadott élethelyzetben való viselkedés alapján."

Ez jó nagy marhaság, de ha már kérdezed: Te honnan veszed a jogot, hogy egy nyilvános fórumon a férjedet kibeszéld?

Az ember nem mindig azt a választ kapja, amit elképzelt.

Nem a férjem jellemét akartam megvitatni, ha esetleg nem derült volna ki az írásomból. A dühkitörések lehetséges következményei érdekelnek, melyek a másfél éves kisfiam érzelmi fejlődését befolyásolhatják.

A te véleményed is számít, ha azt véleményként fogalmazod meg.

Meglátásom szerint, ez a bizonyos mondat nem azt tükrözi, és továbbra sem értem, honnan veszi valaki a jogot, ahhoz, hogy egy másik ember jellemével vagy állapotával kapcsolatosan ilyen kinyilatkoztatást tegyen, egy kiragadott élethelyzetben való viselkedés alapján.

"Ez finoman szólva primitív emberek ajkát szokta elhagyni, vagy betegekét."

Mi a gondod?

Miért vetted magadra a "primitív" jelzőt, ha azt írtad, hogy gyógyszert is kapott rá?

Utólag olvastam, hogy évente 2x jön ki rajta. Azt találtad soknak?

Már, bocsi, hogy kérdezek, de te osztottad meg egy nyílt fórumon a problémáidat, nyilván azért, hogy válaszoljanak rá. Én pedig azt gondolom, amit leírtam, egy vélemény a sok közül.

Bármeddig:))

Legfőképpen addig ,amíg mi tolerálni tudjuk.

Ki egy hónapig ,van aki két évig és van aki egy életen át tolerálja és együtt él avval, akit szeret,de ez a hibája.

Nem vagyunk egyformák.

Köszönöm a hozzászólásod, de már elnézést, se neked se másnak nincs joga a férjemet primitívnek titulálni, az életének egy olyan pillanatára alapozva, melyet megosztottam veletek.

A férjem jó ember, nem tudja kezelni az indulatait, ezzel ő is tisztában van, igyekszik változtatni, én ezt értem és megértem. Azzal nem vagyok tisztában, hogy ez milyen hatással van, lesz a fiamra nézve.

Ahhoz meg csak külön gratulálni tudok és őszintén irigyellek benneteket, hogy ti nem mondtok és tesztek olyat, amit később szégyellnetek kell.

Nagyon sajnalom hogy , valamit is tamadasnak vettel irasomban ! A kerdes tovabbra is fennall ? Te lepten ,nyomon orvoshoz rohangalsz amikor ki jössz a beketuresböl ???? Mert elegge normalis hogy az emberek idönkent höbörögnek , nem ?

Finoman szolva EN a primitiv embert NAGYON SOKSZOR , NAGYON SZERETEM ! S , MI TÖBB EZ AZ 1-FAJTA EMBERTIPUS AKITÖL IDÖNKENT TANACSOT IS KEREK VESZHELYZETBEN.

Utoljara pedig itt 1-hevessebb veru emberröl van szo , aki 1-2-szer evente balhezik ! Ugyebar ez nem is olyan ritka , mint gondolnank ?

Örulj hogy a Te ferjed olyan amilyen , de vedd szamitasba hogy masmilyen ferjek is vannak.....

Megegyszer nem volt szandekomban sem teged ,sem mast "tamadni" csak a privat velemenyemet irtam le a temarol.

Kedves Sólyom vagy akárki!

Olvasd szépen végig a topikot, hogy megértsd miért nem aktuális a "te rohangálsz" mondatod....

(Én is végigolvastam, azért is tettem egy rövid hozzászólást)

Csak egy megjegyzés:

Az én férjem a 24 év alatt, pedig az hosszú idő, egyszer sem hagyta el a száját,még csak hasonló mondat sem, a családdal kapcsolatban.

Ez finoman szólva primitív emberek ajkát szokta elhagyni, vagy betegekét. Az ilyen emberek, ajkát hagyják el ezek a mondatok is: Az én kölköm, azt csinálok vele amit csak akarok, úgy nevelem ahogy akarom, stb. stb.

Teljesen felesleges a célozgatás amit írsz, mert mint mindannyian tudjuk, egy házasságban vannak rossz napok is, tarkítva kisebb nagyobb veszekedésekkel. Én magam bizonyos értelemben "olaszos stílust" képviselek az urammal ebben az értelemben, tehát még azt sem mondhatom, hogy csendesek vagyunk.

Ez nem a kiakadós fórum. Lehetne, esetleg, hogy ne támadj? mert azt rühellem.......

Mar , ne haragudj de , mifele betegsegröl beszelsz ? !

A pasi 1-2-szer evente bepörög es balhezik , nagyon sokan örulnenek 1-ilyen pasinak , aki csak ilyen ritkan höbörög !

Te rohangalsz szemelyessen orvosi velemenyert , amikor ki jössz a beketuresböl idönkent ? !

Mert szerintem az a NEM normalis , amikor valaki soha , semmire nem reagal , semmire nem mutat erzelmeket. Ebben az estben tenyleg orvoshoz kell menni, hogy megtudja miert olyan erzeketlen ?

"a topiknyito azt irja hogy a kisgyerek IMADJA az apjat !"

MIután a kisgyerek ebben szocializálódott, ez úgymond természetes. Még egy ideig,míg ki nem nyílik a szeme és tudata.

Itt nem tökéletességről van szó, inkább arról, hogy van egy beteg ember.....

Az, hogy az ilyen kitörés alkalmával a családját okolja, az nagyon nagy baj.(nem rémisztgetnék senkit)...

Inkább egy teljes kivizsgálásra kéne elmennie. A nejének (ha valóban szereti) mellette állni és támogatni.

És kerülni a konfliktusokat, ami biztos nem könnyű, ha valójában nincs is alapja egy egy dühkitörésnek, magán a betegségen kívül.

Sziasztok!

Azt gondolom, a párkapcsolat két emberről szól. Amikor az embernek problémája van a párjával, leghelyesebb, ha önvizsgálatot tart. Saját viselkedését, elfojtott indulatait vizsgálja meg, mert hiszen a párunk a tükörképünk. Mindazt felmutatja, amit elrejtünk, amitől félünk. Azt írod, elsősorban nem rólad van szó, hanem a gyerekről. Nos, elsősorban rólad van szó, és legyen is rólad elsősorban szó. Neked kell rendbehoznod magad, kiállni magadért, mert a konfliktust, amely a tiéd, csak Te oldhatod fel, először magadban, azután feloldódik. Szeresd elsősorban önmagad, s akárha felmerülnek ilyen problémák, gyermeked a te nyugodt, szeretetteljes energiádat fogja fogni, s ő is nyugodt marad, nem fog sérülni. A szavaknak mi adunk jelentést. Egy afrikai törzsben, ha kimondod pl. asztal, csak nézni fognak rád. Jelentést a szavaknak mi adunk.

Ezért, ha úgy tekintesz a dühös szavakra, mint tartalom nélküli betük összessége, akkor nem fog érzelmeket kiváltani belőled. S ez úgy működik, mint a keleti harcművészetben a támadás, aminek nem kell ellenállni, bele kell símulni, s kioltja az ütés ereje önmagát. Ez fog hatni a férjedre is. Lelki szemeiddel lásd őt mindíg olyannak, mint ahogyan szeretnéd, s ezt érezd is át. Lásd őt kedves gyermeknek ilyenkor, s gondolatban öleld át. Mondd el neki mennyire szereted, s megbízol benne. S valóban tedd azt. S bízz magadban, a szeretetedben. Üdvözöllek

Sziasztok!

Szerintem sem szabad turni ezt a viselkedest!!!!!!!!!!!!!!!!!!Elolvasva a hozzaszolasokat en Zizisicc-el ertek egyet teljes egeszeben.

Az en ferjemnek is volt ilyen idoszaka. (akkoriban volt a pajzsimirigyevel problema, amitol vagy szomoru vagy indulatos volt).

A lenyeg, hogy nehanyszor elofordult nala ilyen duhkitores.

Nalunk meg nincs gyerek, igaz tudtam, hogy a gyogyszerektol volt ilyen, turelmes is voltam, de azert csak van egy hatar mindenhol! NEm fogok turni nem tudom en mennyi idon keresztul!

Aztan amikor ezt atlepte (nehany ember elott orditott velem), elgondolkodtam azon, hogy maradok vagy sem. Ok nelkuli feltekenysegi jeleneteket rendezett.

Solyom! HA valakinek ilyen a termeszete, akkor valtoztasson! MErt senki sem marad ugyanolyan egy eleten at!

En alapjaban veve turelmes ember vagyok, de szepen megmutattam neki, hogy EN IS TUDOK BOLOND lenni. Csak lesett! Muszaj volt. Talan ez nem tunhet tul okosnak "az eroszak eroszakot szul", de a mi esetunkben nagyon is hasznalt.

Addig en voltam a kis csendeske.

Most mar tudja, hogy mihez tartsa magat. Es en nem fogom turni senkinek, hogy orditson ram.

Igenis kontrollalja magat. A tavalyi ev ota odafigyel, hogy hogy beszel velem.

Nem tudom milyen a helyzet a csaladodban, de a megfelemlitest ne turdd!

NEm kell megzsarolni persze, csak tudja, hogy a kis kitoreseivel elveszitheti a csaladjat.

"úgy éreztem el tudom viselni ezt a kb. évente 2-szer előforduló dühkitörést"

Évente kétszer!?

Hogy érted, hogy elhatároztam magam ebben az ügyben?

Egy embert nem lehet megváltoztatni, nem is állítottam ilyet. Változtatni csak saját magunkon tudunk, ha van kellő motivációnk és bátorságunk. Szóval az apuka tudna magán változtatni, ha akar. Elment orvoshoz, ez talán azt jelzi, hogy megvan rá Benne a hajlandóság. Talán.