Meddig megy ez? (beszélgetés)

Amit ez a szülő csinál, az érzelmi zsarolás. Van erről könyv is, olvastam, Neked is ajánlom, ahogy a " Mérgező szülők " c. könyvet is. És még passzív agresszió is, amit feléd kifejt.

Nagyon nehéz, mert ügyesen manipulál, mire észreveszed, már megint elmondta, amit akart.Direkt lelkiismeretfurdalást akar elérni, és soha nem elég, amit teszel, mindig több kell.

Valami értelmes hobbi kellene neki és/vagy barátok, célok.

Sajnálom , őt is téged is.Valószínüleg depressziós,,,, kezelés vagy kis hangulatjavító gyógyszer ,jó lenne.Mielőtt tényleg magaalá temeti a pia:))

Lelkileg kicsit távolodj el ,ha tudsz,mikor meglátogatod az is csak 1 idő ,a többi a tiéd:)) Most ebben a nehéz helyzetben lehet nem könnyű ,de háziorvossal lehetne beszélni ,tudna segíteni,csak kérdés elfogadja e a szülő .

Vagy nahyon határozottan megszakítani vele minden kapcsolatot - mérgező szülő-

Vagy pedig leülni kerek perec elmondani anélkül, hogy engednéd megszólalni az érzéseidet.

Egyrészt nem vagy felelős az ő rossz életéért, nem neked kell megoldani az ő gondjait, nem neked kell megvívni a saját csatáit.

Amennyiben nem változtat akkor befejezted, mert csak lehúz minden téren.

Senkinek nem kell feláldoznia magát egy olyan megkeseredett emberért aki nem akar változtatni, csak sajnáltatni magát.

Egyik szülőmről van szó.

Én 42, Ő 65 éves. Nagyon boldogtalan, sokszor az italba menekül. Nincs terv, nincs cél, csak a siránkozás. Mindig megértem, meghallgatom, ha valamit mondok, hogy lehetne még ismerkedned, kicsit nyiss stb. el vagyok küldve a búsba, tiltakozik, hogy Ő nem.kinek kéne, undorítóan néz ki. Ami szerintem nem igaz és nemcsak azért, mert szülőm, hanem azért, mert szerintem csak elhanyagolja magát. Én ezt hallgatni nem tudom még 10évig. Nem fogom bírni, mert ez a fajta rendszeres kapcsolattartás fel fog őrlődni. Amúgy is megszoktam kiskorom óta, hogy belém lehetett egyet mindig rúgni és most sincs tekintettel rám ez a szülőm. Az én életem sem úgy alakult és napi szinten lelkifurdalást érzek miatta. Mintha nekem kéne megoldanom az ő elszalasztott lépéseit, magára való odafigyelését. Nagyon tönkretesz lelkileg hogy ezt nekem végig kell néztem, hallgatnom minden héten. Ha már emiatt egy egy hetet lemondok valamire hivatkozva, akkor kikapcsolja a telefonját, megsértődik és, mint egy gyerek úgy viselkedik. Úgy érzem, hogy utálattal van utána felém, mindenáron valakit utálnia, okolnia kell. Mit tegyek egy ilyen szülővel? nagyon ....párti vagyok, de nem fogom ezt bírni, mert ő semmit nem tesz magáért. csak acsarkodik, panaszkodik...Velem sem történik semmi jó, de ha valami kis apróság az nem érdekli, vagy lenézi, nem örül az én örömömnek egyszerűen csak ő a téma, az ő elrontott élete. Kérlek adjatok tanácsot! Köszönöm!