Májáttétes végbéldaganat (beszélgetés)
Most éppen a különböző hosszúságú böjtök hatásait tanulmányozom, videók formájában. Van benne olyan amit számodra is jónak találnék. És ott van pl. a mindfulness. Erről vireót és leírásokat is találsz, az öngyógyító tudástárban még bővebben és megtanít. Vagy ott vannak a kineziológiai gyakorlatok leírással, szájbarágós videóval. Nem sorolom tovább. Ez egy időigényes meló, de bőven megtérül, jobb életet kapunk. És amiért én megszereztem az öngyógyító tudástárt, az elsősorban a csikung. A gyakorlatok, a légzéstechnikák mind-mind regeneráló hatásúak.
A rövidebb és zsebbe nyúlósabb megoldás az orvos. Hát ki miben bízik.
Onlinecsikug.hu Sok hasznos ingyenes tartalom is van az oldalon. De nézd meg mit kínál az öngyógyító tudástár.
Fent van a menü, lépj a "HASZNOS"-ra.
Van aki nem is gondolja, de az agy és a bél szorosan összetartozik, hatnak egymásra.
Én rengeteget kutatok a saját problémáimra megoldásokat keresve, időnként oda is eltévedek ami engem (egyenlőre) nem érint. Ez is egy olyan. Neked is föccölni kéne ebbe egy kis időt mert megéri. Nálam a megoldás a tudástáramban van, nem tudom megmutatni sajnos mert ez egy fizetős oldal, nem tudnál belépni sajnos. de kívánom szabadulj fel a teher alól, legyen minden rendben.
Szervusz hipohonder! Kezet foghatunk
Ha csak valami pszichés dolog, idegesség miatt van hasmenésed az normális
Én mindenféle hasi dologra panaszkodtam már pár éve és volt egy kolonosz/béltükrözés
Két polipot leszedtek, állitólag ártalmatlanok voltak, de nem szabad ott hagyni őket
Hasfájás emésztés megváltozása, máj problémát fedeztek fel nálam, bár júniusban a máj enzimek tökéletesek voltak
Szoval pánikos is vagyok, ez meg rátett egy lapáttal
Nyugi, nálad nem találnak semmit!
Én is bízom benne,bár a legnagyobb bajom az hogy hipohonder is vagyok,és mindenen bepánikolok szinte és azonnal
megy a hasam de ha nincs épp semmi bajom akkor nincs hasmenésem,hát nagyon bízom benne,hogy jó eredményt kapok és akkor talán megynugszom…
Néztem ő mikor járt erre. 2 éve. Vele nem valószínű hogy tudsz beszélgetni.
Én sajnálom hogy ilyen emésztési problémával küzdessz. Bízzunk benne, hogy a vizsgálat nem mutat ki semmi rosszat.
Kész őrület én is mit meg nem teszek hogy megmaradjon az egészségem, mégis mindig adódik valami.
Csak egyetérteni tudok Channa-val, amit a vitaminokról ír. Az én Édesanyám májáttétes végbéldaganatos volt, amikor diagnosztizálták, és kifejezetten nem ajánlották neki pl. a C-vitamint. Nála jó hatású volt az Avemar; csak úgy tudom leírni, hogy az általános állapotát javította, de nem mindenki bírja. Mindent meg kell beszélni az onkológus kezelő orvossal!
Csakhogy Anyukám ekkor már közel 80 éves volt. A Te férjed még nagyon fiatal, ő még sokkal jobb esélyekkel indul ebbe a küzdelembe. Sok segítséggel és szeretettel legyetek vele ebben.
Nagyon sajnálom!
Kitartást nektek!
A vitaminokat megbeszélted az orvossal?
A férjem volt rákos, és le volt tiltva a vitaminokról és a tejtermékekről, mert ezek nem csak a jó sejteket táplálják.
Mit mond az orvos? Megműtik? Vagy milyen kezelési terv van?
Kedves Andi0516!
Remélem még fent vagy ezen az oldalon és olvasod soraimat. Évek óta tartó hasmenés után férjem kb. 2-3 hete máj fájdalomra panaszkodott. Nagy nehezen a házi orvosunkhoz elrángattam, aki küldte laborba, uh-ra, ct-re, végbéltükrözésre.Májáttétes vastag és végbélrákja van. Most várunk a szövettan eredményére. Merre tovább nem tudom!!!!
Már 10 éve könyörgünk és veszekedünk vele, hogy vizsgáltassa ki magát, de még mi voltunk a hülyék, sokszor veszekedésbe fajultak a vizsgálatok szóba hozása. Pedig ha már akkor elmegy...
Mindennapjaink hullámzóak, nagyon fáradt, alig van étvágya, hol öngyilkosságról beszél, hol mindent megtesz a gyógyulás érdekében. 44 éves 2 gyermekes apáról van szó, aki előtt még annyi minden van.
Nagyon bízok az orvosokban, mindenféle vitamint adok neki.
Még kitartok, de meddig?Pszichológusról hallani sem akar.
Esetleg, ha valakinek lenne 1-2 jó szava nyugodtan írjon. Nagyon szépen köszönöm.
Szerintem is, jó ötlet lenne, ha legalább te beszélnél a pszichológussal, ahogy más is javasolta. Te is belebetegedhetsz ebbe az egészbe, és a te egészséged ugyanolyan értékes, mint a párodé. Hátha, segítene neked, mert ha esetleg te is kidőlsz a sorból, akkor még nehezebb lesz.
Valamelyes (talán) ismerős a helyzet. Bár édesapám nem volt rákbeteg, de a bypass műtéte környékén és után, szintén nehezen viselte a sorsát, és bizony sokat kellett szegény anyukámnak, aki maga is súlyos szívbeteg elviselni tőle, de mi, a gyerekei is hallgattunk sokat. Sajnos utána különböző más bajok látogatták meg, úgyhogy átéltünk néhány hullámvölgyet.
Minden esetre sok erőt, kitartást és jobbulást kívánok Nektek!
Nagyon sajnálom, hogy így alakul...:(
És tudom, hogy nehéz. Van aki nem is tudja végig csinálni.
Nem tudom mi segítene. Neki, biztos nagyon rossz a tudat, hogy mi vár rá. Én biztos, hogy igyekeznék nagyon türelmes lenni, ahogy tettem annak idején, hiszen nem tudhatjátok, hogy mennyi időtök van még...
Elhiszem, hogy fáj. Azt gondolná a nem érintett ember, hogy ilyenkor inkább nagyobb a szeretet, összetartás. Kihasználandó a rendelkezésre álló időt...nem erre kellene emlékezni, ha már vége a küzdelemnek.
Nem tudhatjuk, mi hogyan reagálnánk hasonló esetben. Tehetetlenség a köbön. Gyerekek vannak?
Nagyon sajnálom, hogy így szétszóródott az a dög! Ami a legrosszabb, hogy a párod most tényleg meg van győződve róla, hogy haldoklik és sajnálja magát, sajnáltatja magát, -ha nem is mondja ki- de fél. Ami érthető is. A dühe adódhat abból is, hogy nem ő irányítja a vele történteket, nem tud mást tenni mint az orvosokra hagyatkozni.
Nem tudok tanácsot adni max annyit, ha csak Te beszélnél az onkopszichológussal? Gondolom tud valamit tanácsolni hogyan kezeld a párod hangulat ingadozásait.
Sok erőt, kitartást kívánok!
Azért utasítja el, mert szerinte ez humbuk...Nem hisz benne, így gondolhatod, hogy az alapproblémáiról mennyire nem beszél. A dühe kifejezése felszínes. Pl. Nem mondja, hogy izgul a szerdai kemó miatt, helyette azt mondja, hogy szar asszony vagyok, mert nem vagyok tekintettel arra, hogy meghalhat és én visszautasítottam őt szexuálisan 1x(!!!!!!). Szóval nemhogy nekem nem beszél, senkivel nem hajlandó, mert ő haldoklik és mit tudunk mi egészségesek arról, hogy benne mi zajlik?!
Alszik, igen. Sokat. Nagyon fáradékony, fizikai megterhelést már szinte alig bírja szegénykém. Kifullad hamar, le kell feküdnie sokszor. :((((
Óóó, jajj! :(
Nagyon nehéz bármit mondani... mi is keresztülmentünk ugyanezen családtaggal, konkrét segítséget nem kaptunk, de néha jó volt hallani más emberektől, hogy milyen a normális élet...
Miért utasítja el az onkopszichológust? Aludni tud?
Sok erőt, kitartást kívánok!
Jaj, sok erőt kivánok nektek.
Nehéz neki, neked is. Mindent jól csinálsz, mellette vagy segitesz, ennél többet nem tudsz tenni.
Sziasztok! Nagyon rég nem írtam, nagyon sokminden történt...
Kiműtötték 2020.01.03-án a vegbélből a daganatot. Stómqzsákja van azóta is, mert ugyan 6 hónapot mondtak a kihelyezésre, a pandémia miatt csak életmentő műtéteket végeztek. Amikor már lehetett volna műteni egy CT a májon újból mutatott 2 gócot, az egyik a régi helyére nőtt vissza, a májérkapun van. Kapott kemókat, hogy zsugorítsák, ki volt írva idén márciusra majműtétre. Már mindent elintérzünk(aneszt, röntgen, EKG stb.), mikor a kontroll CT-n 8 db áttétet találtak a tüdején. Lefújták a műtétet, mert amíg 2 szerven is van daganat, addig nem műtenek. A 8 tütőáttét szétszórva van a két oldalon, minden lebenyben van. Már a 26. vagy 27. kemót fogja kapni jövő hét szerdán.
Fájnak a karjain az erek, ha párás a levegő, köhög, 3 hasi sérve van a műtéti heg mellett. És össze van zuhanva szegénykém. Vannak napok, amikor jó minden, zenét hallgat, röhög, vidám, aztán vannak olyanok is, amikor gyűlölködik, veszekszik, a rákot, mint aduászt előhúzva rugdosódik. Borzasztó hullámvasúton utazik, rettenetesen gyötrődik és a kemó miatt az idegei nagyon gyengék. Még mindig fogalmam sincs, mi lesz vele.
Egyre nehezebben kezelem a dühkitöréseit. Nagyon fáradt vagyok már, fogalmam sincs mi a megfelelő technika arra, hogy csillapítsam a letragiát vagy az egyre sűrűbben előforduló agresszív támadásait... Erről nem ír semmit az internet... Pszichológust javasoltam, menjünk el együtt, mert van speciális onkopszichológus, de erre kiakad mindig, hogy én hülyének nézem őt. Hogy a pics@ba lehet így segíteni?????
Augusztus 30án lesz újabb CT. Akkor derül ki, hogy használ-e a kemo... Időközben az egyik kemo alatt allergiás sokkot kapott az egyik EGFR gátlóra, úgyhogy azt kivezették a protokollból. Fogalmam sincs, hogy így használni fog-e neki....
Tegnap azt üvöltötte, hogy őt már csak életben tartják, nem gyógyítják, így fogjam be a pofám, mert ő haldoklik... És csak rászóltam a gyermekére valami miatt, ezért robbant. Jajjjjjjj..... Siralmas a házasságunk, siralmas az életünk, nem tudom hogy rángassam ki a gödörből.... Tanácstalan vagyok mostmár teljesen :(((((
Sziasztok!
Elkezdődött hétfőn a kemo-sugár. Azt mondták, hogy ez a kemo nem lesz olyan durva, mert csak 1 komponenst tartalmaz a 4 közül. 5x24órás, minden nap kell neki menni a sugár előtt cserére. A szoruláson kívül minden mellékhatás megvan. Hányinger, fáradékonyság, zsibbadás. Szombaton szedem ki reggel belőle az utolsót. A sugárterápia 5.hetében még egy ilyen lesz, aztán csak jövőre a műtét után utókezelés gyanánt. A máját fájlalja néha, a lábujjait hidegnek érzi és zsibong, a karján az erek ki vannak rajzolódva, úgy megégtek, de Liotonnal kenegetem Neki, így nem "görcsösödött" be. Ténykedik, jön-megy, de elfárad. Tegnap délután szuszózott egy jó nagyot, láttam, jólesett Neki. Zavarja, hogy nem tud egyedül fürdeni a kemo miatt, de már elég jól megtanultul, hogy fürdessem én.
Lelkileg: Most volt egy nagyon rossz hétvégénk. Amúgy is feszültek vagyunk, ha jön valami új, jelen esetben a sugár, de a pénteki nap még rá is tett erre. Elment a o éves kisfiával horgászni, hogy kikapcsolódjon. A halőr, akivel jó kapcsolatot ápol a hogylétéről kérdezte. A párbeszéd így zajlott: "-Hogy vagy Barátom? -Jól! - Aha! A Béla is így volt, rá 3 hónapra meghalt. A Józsit meg fél év alatt vitte el!" Marha pipa lettem erre, mert nem elég, hogy a Férjemet ijesztgeti ez az agyhalott, még a 9 éves kisfiú is végighallgatta. A gyerek éjszak többször felsírt, Apa meg azzal ébresztett hajnalban, hogy mi van, ha meghal... Hát írtam is a jómadárnak sms-t, amiben elküldtem melegebb éghajlatra. Hihetetlenek az emberek. Kontrollálatlanul beszélnek, át sem gondolják, hogy mit okoznak. Az egész hétvégénk letargiában telt, a halál, mint eshetőség átszőtte a napjainkat. Nehéz ilyenkor mindenkinek. Neki, mert fél, nekem, mert nem tudok mit mondani, a gyereknek, mert felszínesen tudja a dolgokat. Biztatni, erőt adni, szeretni. Ezt tudom csinálni. Az én bajommal elmentem a nőgyógyászhoz. Nincs bajom, hormonzavar a stressz miatt. De el kell mennem UHra. Rákszűrésem negatív... Érdekes dolog közölni egy rákkal küzdő emberrel, hogy az én tesztem negatív. Bűntudatom volt, vagy nem is tudom hogy mi... Ez most hülyén hangzik, tudom, de ezt éreztem.
Evelyn2:
Azért mondta biztosra a kiújulát, mert fiatal és mert 6 góc volt a májon. Ha ilyen sok van, ráadásul szétszórodva és ekkorák(nagyok voltak), akkor az azt jelenti, hogy agresszív a sejt... De most meg a sugaras doki azt mondta neki tegnapelőtt, hogy hogyha kibírja a szervezete a sugár-kemot, jól reagál, akkor van esély a gyógyulásra vagy minden rendben lesz. Nem tudom, melyiket mondta, mert pont nem voltam ott az első 5 percben a konzultáción. A sebész a teljes gyógyulásra csodát emlegetett. Meglátjuk mi lesz. Mivel erős, így van remény. Még mindig 120kg fölött van, nagydarab ember. Szóval nem tudom....
Félek nagyon!
szia! Minden esetre, az biztató, hogy a doki azt mondta, ha még több góc megjelenik valahol, azt kiveszik. Egyáltalán lehet, nem is biztos hogy megjelenik új? Vagy a 'kaparás' miatt van esély rá?
Még sok kezelés vár rá, ahogy irod, és mindezeket nem csinálnák végig, ha nem látnának esélyt a gyógyulásra. Az hogy teljesen nem gyógyul meg, ez egy olyan dolog, hogy pl. a pajzsmirigy alulműködésből sem lehet meggyógyulni, de gyógyszer szedés mellett teljes életet lehet élni.
Irod, hogy néha 'őstulok' -ként beszél, az biztos hogy nem neked szól, hanem tényleg el van keseredve a helyzete miatt. Ezt teljesen meg lehet érteni. Én ugyanezt tenném, hogy semmiképpen nem venném magamra, és nem veszekednék vele.
Minenképpen a legjobbakat kivánom nektek.
Nem adom fel! Soha nem fogom feladni. De ezt hallani borzasztó... Egy orvos, aki látott már mindent ezt mondja, akkor nekem a lelkem egy eldugott darabjában, amit nyomok ugyan el, de a félelem előránt rendszeresen, csak ott vannak a kérdőjelek. Az egyik legnagyobb kérdőjel, hogy mennyi időt kaptam... Ő mennyi időt kapott...
Borzalmas!
Tudod már most annyira bennünk van a félelem, hogy a combján egy zsírcsomót felfedeztem és már ugrik össze a gyomrunk, hogy ugye nem valami újabb góc. Vagy a majfolt, ami kijött az arcára nem a rosszabb állapot hírnöke... Tehát csak azt akarom mondani, hogy átformálta az életünket. És mindeközben itt van körülöttünk az ÉLET. A munka, a gyerekek, a kapcsolatunk. Mindre oda kell figyelni, nem kaphat semmi kevesebb figyelmet, hisz akkor a rendszer összeomlik. Be kellett ezt a genyó betegséget is illeszteni a rendszerünkbe. Ez nagyon fura...
A kapcsolatunkra is nyomja rá a bélyegét. Az életemet adnám érte, annyira szeretem, de meg is tudnám folytani néha, annyira őstulok. Egy igazi alpári paraszt néhe. Aztán csöndbe maradok, elhiszem, hogy feszült, elhiszem, hogy az érzelmi amplitúdó ingadozása a két szélsőség között mozok, és ami a legeslegfontosabb: elhiszem, hogy szeret, nem velem van baja. Magával és a világgal. Hogy elvesztette az erejét. Hogy haszontalannak érzi magát, mert nem tud fizikailag helytállni. Hogy sokat alszik, hogy kiszolgáltatott, hogy szégyenli, ha baleset történik az ágyban(rosszul sikerült puki), hogy a szex nem olyan már neki, és a rettegés, hogy "szarzacskóval" megsemmisül, mint férfi. És még mennyi mindent nem mond ki... Fogalmam sincs. Megnyomorodok abban, hogy nem tudok mit csinálni. Megteszek mindent, erőmön és értékrendemen felül(nem veszekszek, nem szólok semmiért), mert nem tudom meddig bújhatok még hozzá, meddig ölelhetem, meddig csókolhatom...
Sajnálom, hogy ide öntöm a bánatom, de nem tudok nagyon kivel erről beszélni. A tesóm cukorborsó, de nem akarom a terheimet neki adni. Anyum meg idegesítően egyfolytában tanácsokat osztogat... Pont nem hiányzik, hisz már mindent tudok, amit halandó tudhat erről a rohadt betegségről.
Köszönöm, hogy érdeklődtök. Hálas vagyok, hogy írhatok