Lusta kisiskolás (beszélgetés)

Talán ez a fórum is adhat tanácsot a problémátokra.

[link]

Ezek a megvonások nála nem működnek, soha sem működnek.

A válasz az, őt nem érdekli, akkor nem kap ajándékot, nem néz tv-t, stb.

Gyerekként is ha mondtam, h jöjjön és nem akart jönni, hiába "hagytam ott" (figyelve persze) ő nem jött. Isznyú akaratos, amit ő kitalál azt csinálja. Soha nem félt attól hogy ott lesz hagyva a játszótéren, nem sírt, hogy anya ne hagyj itt, jövök. elfordult és csinálta tovább, amit kitalált.

Most 3.osztályos.

Barátnőivel el van,meg ha ott van náluk akkor meg is csinálja a leckèt,de itthon képtelen vagyok rávenni.

Sose szeretett rendet rakni,csak ha nagyon muszály.

A tanárok, barátnők sem tudtak ráhatni?

Hányadikos?

csak azért kérdezem,hogy ha nagyobb akkor talán jobban lehet rá hatni, jobban megérti, hogy fontos a tanulás, a rend rakás, vagy nem? (elmélkedek ezen)

Nekem ugyanilyen a nagylány.

Semmit nem akar csinálni.Néha néha megcsinálja a leckét,de általánosságban nem.

Nálunk szerintem a nagypapa kényeztetette el azért lett ilyen.

Nem szeretnélek megijeszteni, találgatni, de akkor történt vele valami trauma, amit lehet észre sem vettetek, ő pedig magában tartja. (lehet az iskolában)

Mindenképpen konzultálj a pedagógusokkal és kérj vizsgálatot, semmibe nem kerül, tisztábban látsz.

Szia,

Ami miatt ide írtam, hogy nem csak az iskolai feladatokkal van gond, nem csak amiatt tartom őt lustának mert nem akar tanulni.

Semmit nem akar csinálni :-)

Hétvégén ha mondjuk, hogy menjünk játszótérre, fagyizni, rollerezni, állatkertbe nem akar jönni. Otthon nem akar társasozni, kártyázni, tollasozni a kertben, sütit csinálni, szóval semmit, DE közben panaszkodik, hogy ő unatkozik. És amiatt vagyok meglőve.

Csak legózni akar, de azt nonstop nem tudjuk vele. Mindenre nem a válasz. Aztán persze ha nem engedünk és mondjuk elmegyünk a játszóra, akkor 10 percig míg oda érünk duzzog, hogy ő legközelebb nem jön.... aztán ott van és jól érzi magát.

A tanítókkal most lesz lehetőségem beszélni, mindenképp szeretnék, hogy lássam, ők mit látnak bent.

Szia.

Azért gondolj bele, hogy 2 hónapja még nem létezett más számára csak a játék.

Van aki 3 évig játékos, dacos, nem szeretne tanulni, nem fogad szót, mert a lelke legmélyén nem kellemes neki a változás. Mint minden gyermek:van aki azonnal iskolássá válik és van akinek évek kellenek hozzá.

Jó ötlet elvinni a gyermeket a Pedagógiai Szakszolgálathoz, ahogyan Ghost is írta, legalább tisztább képet kapsz a helyzetről.

Nekünk is hasonló a helyzet, igaz harmadikos (elsős szinten), hol SNI, hol BTMN-ként kezelik.

Most pont alkalmas lehet vizsgálatot kérni a gyermekre, mert nincsenek beiskolázások.

Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha nagyon nagy baj volna az iskolának is jelentési kötelezettsége van s kérheti maga is a vizsgálatot.

Kitartást és sok sikert!

Voltunk igen.

KB 3 óra. Matekoznak, írnak, játszanak. A gyereknek móka. Ott megfigyelik a ceruzafogást, ujjain számol-e. Ha úgy látják akkor megadják a BTM betűkódot és kicsit elnézőbbek a tanárok.

(beilleszkedés, tanulási nehézségek, magatartás)

Sajnos nem, egész gyerekkorában ilyen volt. Azért is kezdte később az iskolát, hogy érettebb legyen. Nagycsoportosan felöltözni sem akart, és nem érdekelte a pizsamában vittem volna be.

Vezéregyéniség, sokan szeretik, sok barátja van. Jól eljátszik a többiekkel.

A tanulás nem érdekli. Ő nem akar tanulni -kijelentette, pedig okos, nem az értelmével van a baj. Egyedül a ceruza fogás nem megy neki, így viszont nem akar írni, gyakorolni, számokat írni.

Az én lányom is 8 éves, vele is van gond,szintén lusta de a tanulással nincs ilyen.

Egyébként hogy tanul?

Suliban hogy viselkedik?

Ez azóta van így hogy suliba bekerült?

Sziasztok,

Sokan vagyunk itt, hátha más is volt hasonló helyzetben és tudna tanácsot adni.

2 gyerekem van, a nagyobbikkal nincs gond, tanul, segít otthon, ahogy egy 12 éves általában szokott.

A kisebbik 8 éves lesz, elsős. A gondom, hogy nagyon lusta :-(( Soha semmit nem akar csinálni.Se felöltözni, se összepakolni, se segíteni otthon, se tanulni. Állandóan könyörögni kell neki, hogy csinálja meg. Ösztönzés, motiválás nem érdekli, próbáltuk bevezetni a "jó pont" rendszert, hogy majd ajándékot kap, de nem érdekelte. Ha megvonnám tőle a játékait az sem érdekli. A válasz ő nem csinálja, nem érdekli, ha nem kap enni, ha nem hoz a Jézuska ajándékot, stb. Otthon ezt a hozzáállást nem látja. Férjem is rendet tart, bevásárol, elpakol maga után.

Sokszor dacos, nem hajlandó a leckét sem megírni. Ugyanazokat a köröket futjuk le: nem akarja megírni/gyakorolni, kérjük szép szóval, lelkére beszélve, ő nem akarja, aztán eréjesebben, nem akarja, aztán megint és végül úgy ahogy megcsinálja.

Volt/van valaki hasonló helyzetben? Mit lehetne tenni, mert ebbe már nagyon elfáradunk.