Lelki terror? (beszélgetés)

Ha jelenleg nem igényel állandó ápolást, akkor szépn bevásároltok neki, minden elrendezel és közlöd, hogy haza mész és érkezel 1 hét múlva szerdán.

Ennyi. Ha gond van hívjon.

Egyetértek, ez mindenképp "emberfüggő" függetlenül a társkapcsolat milyenségétől.

Egy nagyon erős és önző alaptermészet, ami motiválja, és aki mindenképp uralkodni akar a másikon, vagy másokon. Na tőlük kellen időben lelépni, sajnos én nem tettem, pedig súlyos lelki terror alatt élek a férjem által, de már nincs lehetőségem elmenni/anyagi okok miatt/

Nagymamám sokáig élt jo eeszségben, amikor már nem tudta ellátni magát,anyu felajanlotta neki,koltozzon hozzá,az öszkomortba,már anyu is egyedul élt. Nem volt hajlandó,két év alatt anyám fizikailag, idegileg kikészült,az ide-odajárkálástól,ápolástól.a háziorvos eröszakkal utalta otthonba a nagyit. Az odajárás még plusz egy év volt minden nap. Anyu akkor azt mondta,ö ezt nem teszi velem. Evekkel ezelött már nézegette az otthonokat,mert meg nem volt semmi aktualitása most azt mondja,még nem megy,de egyedul sem birja,ezt en mondom.

Mielött megkérdezitek a hármasban lakás nem megy.

Minnden héten egy napot nála töltöttem,főztünk egèsz hétre,nekem is (bevallom en 15 évig egyedul éltem,nem tudok főzni).Időnként a párommal elvittük csavarogni,vásárolgatnimert egyedül már nem mert. Betegeskedik,szédeleg'nem engedjük mászkálni, de otthon a kertbe lement ,összetörte magát,eltórt a csuklója. Nála maradtam,párom hoz-visz a kötözésekre. Itt voltam nála'amikor a másik szobában gipszelt kézzel felállt a sámlira és még mielött a párkányra is felállt volna,elesett,lenyúzt a lábáról a bőrt. Szó szerint.Természetes,hogy,amíg nem tud öltözködni,ennimosakodni'itt vagyok nála,nincs gyerekem,a párom egy ideig türelmes.

De!!!

Nagyon beredezkedett már arra, hogy több mint három hete itt vagyok nála, kétszer voltam otthon.

Hétvégén szeretnék hzamenni,a párommal egy kicsit kimozdulni a szabadba. Anyu ma már nem érezte jól magát!!

A párom ,egyszercsak azt fogja mondani,ha sosem vagyok otthon, hazaköltözik a saját lakásába,azután.........(60,70évesek vagyunk,anyu 81)

Elnézést a hibákért, de tableten nehezen irok es javitok.

Ez nem lelki terror...

Konyorgok anyukamnak, adja ide a szennyest, hogy kimoshassam, a nehezebbeket kivasalhassam, hiszen nekem ott az automata mosogep; nem, az istennek se; konyorgok, hogy egy-egy etelt nagyban megfozhessek, aztan szetadagolva a hutobe... megengedi? Nem!! Ramzuditja 40-60 ev serelmeit ujra es ujra... Nincs mit tenni. Segitek, de nem iranyithatja az eletemet. Ha elmegyek valahova, vagy elhallgatom, vagy kimentem magam valamilyen uruggyel, mert nem mondhatom meg az igazat. Amikor az ember lanya mar nyugdijas, kicsit szeretne mar maskepp elni az eletet, ha mar van lehetoseg ra. Ha o a felesleges munkaba menekul, nem tartom vissza. Nehez az idos ember gondolkodasat megerteni; addig nem megy, amig az ember nem er el egy bizonyos kort.

Nem tudod, milyen 40-50-60 evsnek lenni, mig el nem ered ezeket a korokat. Visszafele nezve igen furcsa az elet, ami mar mogottunk van; marad a megertes, a maszatolas, a rahagyas.

Talan mi is leszunk idosek, ha megerjuk; nehez egyaltalan onmagunkat elfogadnunk,

Pár percen belül le fognak szúrni, hogy ez kutya kötelességed, mert felneveltek blablabla...

Én amondó vagyok, hogy próbáljatok a szülővel középutas megoldást találni-természetesen segít az ember az idős szüleinek, de bizonyos határokat mindkét fél lelki egészsége miatt tartani kell.

Megoldás lehet, ha keresel valamilyen ápolónőt, vagy ismerőst, aki besegít, így neked is felszabadul némi időd, és a szülő is el lesz látva.

A legtöbb szülő hajlamos bizonyos lelki terrort alkalmazni.

Én még nem vagyok idős szülő azt hiszem, de én is szoktam a fiamnak mondani, hogy nem kell majd én megoldom, de én ezt komolyan is gondolom, ő viszont biztos lelki terrorként éli meg.

Valami rendszert vigyél bele a látogatásokba. Hetente 2x esténként vagy egyszer és vasárnap délután.

Azt nem tudom mennyire szorul rá a segítségedre, mert ez esetben természetesen többször kell látogatnod, illetve ha kell akkor soron kívül is menni.

Nem kellene a segítségedet lelki terrorként megélni...

Válasz mindenkinek: idős szülő,felnőtt,egyke gyerek. A terrort nem kell szo szerint érteni.

Egyedülélő,idős szülő,betegség;nem kell,mindg itt lenned,majd megoldom valahogy, nem akarom tönkretenni a nyári programotokat,mjd kitalálok valamit,elég ha bevásárolsz minden nap,segitesz megebédelnimegfürödni,hetnte levinni az orvoshoz,azután hazmehetsz;nem akarom azt tnni veled,amit velem az anyám,időben otthonba vonulok, de még nem, folytassam ?/

Egyetértek.

Az én idős szüleim semmit nem várnak el tőlem, viszont, szeretem őket annyira,hogy figyelek rájuk és támogatom őket.