Lehet-e folytatás a szakítás után? (beszélgetés)
Pontosan erre gondoltam én is!
Kedves fórumindító, nehéz, de verd ki a fejedből, mert lehet, hogy még nevet is rajtad, vagy szánalmasnak tart! Fel a fejjel és hátraarc!
Akkor segítek:
nem akar téged
nem kíváncsi rád
nem szeret téged
nem ismer téged
nem létezel neki
nem akar hallani rólad
nem akar tudni rólad
nem akar veled lenni
nem akar látni
nem akar veled beszélni
elege van belőled
az agyára mész
továbbá:
soha nem is szeretett
semmit nem is érzett
már akkor is csak zavartad
az agyára mentél és idegesítetted
csak te nyomtad az egészet
erőltetted,megfojtottad,épp ezért...
Olvasd előlről.Aztán megint.Aztán megint.Aztán már mondhatod kívülről.Egyszer felfogod.Oder was?:)
Szerintem zárd le az egészet, felejtsd el! Ha valakivel szórakozik, akkor nála már semmi értelme az egésznek… még élni szeretne….
Az eszedre hallgassál!
:)
Ez igaz. :)
Nos egyrészt lehet, hogy épp kitombolja magát, másrészt lehet, hogy el akar távolítani magától.
Gondolom amikor együtt voltatok ekkor eléggé nagylánynak tűnt, aki tud magára vigyázni. Most is tud. Ha nem tudna, nem csak a kezét fogták volna meg:)))
Köszönöm a válaszokat! Nem azt akarom mondani ezzel, hogy akinek nincs véleménye, az mostantól ne írjon, csak megtisztelő, hogy ilyen sokan irtok nekem.
Persze, a legjobb lenne túllépni, viszont roppant nehéz elengedni.
én már nem próbálkoznék a lánynál...eleve a barátaiddal flörtöl stb...áhh...sztem hagyjad,meg már nem is a te barátnőd szóval szintén az lenne a legjobb,ha más lány után néznél!
mondjuk milyen barátok akik elszedika csajod:( na mindegy ez lehetne másik fórumtéma is akár:)
szerintem zárd le magadban ezt az egész ügyet!ha szereted akkor viszont most menj oda beszéld meg vele és ha elutasít legalább kénytelen leszel elfogadni és "könnyebb lesz"
sok sikert!
nem ismerem a barátnődet, de én a magam részéről olyan vagyok, hogy ha azt mondom, hogy vége, akkor vége. mert így tisztességes. megteszek mindent a kapcsolatért, sok mindent eltűrök, s csak a legvégső esetben mondom ki, ha már biztos, hogy nincs tovább.
ha azt mondja, hogy koslatsz utána és ez zavarja, akkor szerintem ő is így van ezzel, ahogy én. azaz nem akar a továbbiakban a barátnőd lenni.
ebben az esetben szerintem hagyd őt békén, ne akard szabályozni az életét. ne érezd azt támadásnak, hogy bárki ki akar vele kezdeni, hiszen nem a barátnőd. Ő majd tudja, hogy kivel mit akar csinálni és nincs jogod beleszólni. semmi.
a te leírt eseted szerintem nem az, amikor van értelme vagy esélye a folytatásnak.
Nemrég szakítottam én is, tudom, sőt sokan tudják min mész most keresztül... Én megkértem az exet, hogy ne keressen, mert így sokkal nehezebb a lezárás... Neked is azt tanácsolom,amit írtál, hogy ne beszéljetek egy darabig, csitulnak az kedélyek... Fogadd el, tudom, nehéz, még teljesen én sem fogtam fel, hogy vége, de törekedj erre...
Gondold át mit rontottatok, mit rontottál, mi nem volt jó. Ne hagyd magadban az érzéseid, add ki őket, nem szégyen...
majd' 2 hónap alatt eljutottam odáig, h elég volt, vége, minek emésszem magam, a helyzeten nem változtat...
Fel a fejjel, kitartást, sok erőt... :D :D
Az írásodból ítélve nagyon intelligens vagy, és ha egy kis időt egyedül fogsz tölteni, rá fogsz jönni magadtól is, hogy ez a lány már nem akar téged.
Ahogy lenni szokott, egy szakítás/válás után, sajnos választani kell a baráti társaság és a volt barát/-nő között. A legtöbbször új barátokat keres az, aki nem hajlandó találkozni, nem akarja viszont látni a kedvesét. Ha ő inni akar, akkor fog is! Nem fogod tudni megállítani, majd a fejedhez fogod kapni, hogy "nem vagy az apám!" és csak tovább fog mélyülni benned a rossz érzés a szánalomig, megvetésig.
Legjobb lenne neked is egy új kapcsolat felé fordulnod, ezt a lányt már nagyon hidegen hagyod.
Kedves fórumozók. Fiú létemre, egy nagy általánosságban nőknek, nőkhöz szóló oldalon fordulok segítségért. Bocsánat, az új témáért, de nem akartam más "fórumába" belepofátlankodni, illetve, úgy érzem a magam problémája is eléggé fajsúlyos, ugyanis egy idő után nagyon sokrétű lesz.
Szóval történt, hogy majd két és fél év után szakított velem a barátnőm. Nagyon nehezen éltem meg, hisz ő volt az első, minden téren és egy igazán értékes ember annak ellenére, hogy a kapcsolatunk vége eléggé ellaposodott. Akkor megbeszéltük, hogy minden körülmény között jóban maradunk és megpróbálunk a továbbiakban is egymás társai lenni, ha a sors úgy akarja.
Nyilván megkérdeztem tőle, hogy mi a konkrét indok, azonban túl komoly választ nem kaptam... Nem tudom, hogy nem akart-e adni, vagy esetleg tényleg nem volt...
Az indoka az volt, hogy elmúlt az érzés, illetve a szavak embere vagyok néha. Nagyjából ment ezek után minden, néha összefutottunk, az interneten itt-ott beszélgettünk, de semmi komoly nem volt. Aztán mivel teljesen egy a baráti körünk egy ferde este után megpróbáltam megcsókolni, ő ezt nem viszonozta, de azért az hozzá tartozik, hogy eléggé ittas voltam, másnap viszont megbeszéltük, bocsánatot kértem.
Onnantól kezdve ismét normális kerékvágásban mentek a dolgok, de elérkezett a nyaralás, ahova közös megegyezés alapján mind a ketten mentünk. Azt hittem, hogy sikerül magam függetleníteni mindentől, de nem. Pár "barátomra" már korábban még, amikor együtt voltunk, akkor féltékeny voltam, azonban ők a szakítás után reflektorfénybe kerültek és a volt barátnőmet, szerintem, kissé rossz irányba indították... (Berúgások, tömény italok fogyasztása...) Amikor kiderült, hogy mindenki jön a Balatonra a baráti társaságból, akkor már volt bennem egy nagyfokú félsz, hogy az exemet lerészegedve fogom látni és mivel több ember lesz részeg, ők be is próbálkoznak nála. Ebből minden összejött, illetve az egyik "barátom" a szárnyai alá is vette, még józanul is. Nem egy túl jó megjelenésű emberke, viszont nagyon tenyérbemászó a stílusa. A volt barátnőm 5 éjszaka alatt 3-szor nagyon részeg volt és én ezt nehezen tűrtem. Többször kiborultam, haza akartam jönni korábban mivel nem bírtam elviselni, hogy a volt barátnőm, már nem az én barátnőm, illetve hogy az én véleményem szerint, próbálkoznak nála.
Egyre nehezebben tűrte az exem, illetve én is azt, hogy akit megismertem, az magából teljesen kifordulva bulizik önkívületi állapotban. Ha ez nem lett volna elég, majdhogynem biztos forrásból tudom azt, hogy az egyik hozzám akkor még legközelebb álló barátom bepróbálkozott nála... De ő lekoptatta, illetve józanul meg is beszélte vele. Viszont az egyik este az egyik srác kiborult rám, mivel nem tetszett, hogy állunk egy színpad előtt, ahol nincs semmi... Mindegy, eljöttem vissza a szállásra, és hajnalban megjöttek a többiek, és a volt barátnőm ismét számomra vállalhatatlan állapotban volt. Az egyik srác, akire a kapcsolatunk eleje óta a leginkább féltékeny voltam, az este folytatott beszélgetésünk során mondott egy olyat, hogy elvileg a már említett másik próbálkozó srác már odáig jutott, hogy megfogta a kezét és lehet, hogy még csókolóztak is...
Nem tudtam ezt mire vélni, úgy éreztem, hogy olyanok köptek szembe, akikben én vakon megbíztam... Hamar összecsomagoltam, és elindultam haza. Pár embertől elköszöntem, köztük a volt barátnőmtől is aki akkor már félálomban volt... Nem tartott nagyon vissza, sőt szinte egyáltalán nem.
Nem tudom hova tenni ezt az egészet, szerintem semmi nem történt, de megkérdezni nem akarom. Szóval hazajöttem és történt egy olyan, hogy a vonaton nyomkodva elvileg töröltem az ismerőseim közül a Facebookon, teszem hozzá nem szándékosan. De gondolom ő ezt úgy fogta fel, hogy az életemből is kiakarom törölni.
Tényleg szeretném elfelejteni, de én, úgy érzem, hogy a számomra ő még nem közömbös... A Balatonon többször mondta nekem azt, hogy koslatok ott utána és őt ez zavarja, illetve, hogy a barátaival akar több időt eltölteni, mert engem már kiismert a két év alatt...
Szóval magam részéről én még tudnám szeretni, de most akarok egy 3-4 hetes szünetet, akár többet is, amikor nem nagyon beszélek vele, a kérdésem az volna, hogy szerintetek előtte még ezt a Balatonos dolgot megbeszéljem még vele, már ha ad rá lehetőséget, vagy hagyjam ezt is és majd idővel végleg letisztult fejjel? Mert itt most van bennem kétség, hogy ha ezt nem beszélem meg vele, akkor végleg kitöröl a szívéből.
De tolakodni sem akarok...
Hosszú távú céljaim között még ott van az, hogy megpróbálom valahogy visszahódítani, ha úgy alakul, de nem tudom, hogy van-e értelme.
Ebben a sok kérdésben kérnék segítséget. Szerintetek lehet még esélyem? Vagy ennek, így már végleg vége? Úgy vélem, hogy ha a volt barátaimmal marad, akkor nagyon rossz irányba megy el és ezt nem akarom, illetve én kimondom még szeretem. Vagyis tudnám szeretni.
Ha, van véleményetek osszátok meg, mert azért nagyon hálás lennék.