Melyik könnyebb? Egy vagy két gyerekkel? (beszélgetés)

Szia!

Nekem 2 kicsi van, szinte összenőttek, nekem nem tűnik fel, hogy ketten vannak, értem ezt úgy, hogy közös napirend lett, most igaz minden duplázva lett, de nem nehezebb, mint 1 gyerekkel.(dupla terítés, dupla fürdetés, de mellettük szóljon, hogy ebéd után egyszerre alszanak.)

Ami nehezebb az a séta, mikor mindkettő kis motorral szeretne jönni, dupla figyelem, de megoldható.

Igen, ezt megerősíthetem. A férjemnek két nővére van, az egyik csak 9 hónappal idősebb nála (nem tudom, hogy csinálták anyósék... ), a másik 6-tal. Teljesen más volt a kapcsolata a kettővel. A kisebbik nővére mintha az ikertesója lett volna. Az más kérdés, hogy most, hogy felnőttek, érdekes módon a nagyobbik életmódja, értékrendje hasonlít a miénkre, és jobban kijön az idősebbel.

Én csaknem 10 évvel vagyok idősebb az öcsémnél, félig voltam csak a tesója, félig a pótanyukája. Nem vagyunk rossz tesók, de sokkal több közös témája van a fiammal, mint velem. :-)

Az én csemótáim között 4 év van. Az idősebb fiú, a kicsi lány. Ez így nem jó felállás, fordítva, ha a lány idősebb szeretnek "anyáskodni" a kicsivel, de a nagyobb fiú csak a betolakodó hisztist látja egy húgban, aki lerombolja a játékait. :-)

Egyébként, ha gond van, akkor természetesen mind a hárman bele adunk mi is mindent, nem vitáztunk sem akkor, amikor meghalt anyu, sem akkor, amikor apu halt meg. 1 mondattal megegyeztünk mindenben.

Ilyen téren mi is jó testvérek vagyunk. A bátyámnak és nekem valahogy mindig szorosabb volt a kapcsolatunk, hiszen mi szinte egyidősek vagyunk, együtt voltunk babák is, picik és kicsik, stb.

A húgunk meg egy UFÓ:D Olyan mintha nem is velünk nőtt volna fel, annyira más, mint mi. Ha nem hasonlítana külsőre ránk, akkor simán hihetnénk, hogy összekeverték a tesónkkal:DDDDD

Ez sok dologtól függ.

A bátyám és köztem pont 1 év van, és mi gyerekként is és még most is nagyon jól kijövünk egymással.

A húgunk tőlem 4 évvel fiatalabb. Vele sosem jöttem ki. A bátyám hatalmas türelemmel rendelkezik, ő tudta kezelni a hisztiket, stb., de ennek ellenére mi sem találkoztunk a húgunkkal már évek óta. Tudunk róla, de nem keressük egymás társaságát...

Ááááh, nem jó a három év! Sok! Vagy kevés!

Mivel nem egy korosztály nem is fognak együtt sem játszani, sem szórakozni, mert mindig nyűg lesz az egyiknek a másik.

A legjobb az, ha éppen csak 1 év van a két gyerek között. Ez tapasztalat.

A másik: nekem egykém van, de sosem unta magát a mi társaságunkba, ugyan is elég érdekes elfoglaltságot találtunk ki mindig és nem a telefont nyomkodtuk, bámultuk a TV-t vagy írogattunk egy fórumra.

A felnőtt társaságban, pedig mindig nagyon jól feltalálta magát.

Én nagyon jó viszonyt ápolok a nővéremmel,szerintem elmondhatom ritka jó a kapcsolatunk. Nem is nagyon emlékszem gyerekkori vitákra sem.

Viszont nagyon nem ezt tapasztalom a környezetemben, tágabb családban.

Egymással versenyeznek, ha nem abban kinek okosabb, ügyesebb a gyereke, akkor anyagiakban.

Van, ahol a szülők eleve különbséget tesznek a gyerekek között és ezért alakul ki feszültség a testvérek közt.

A legdurvább, amikor az örökségen veszekednek,vannak akik szóba sem állnak egymással egy hagyatéki után.

Szóval szerintem az igazán jó testvéri viszony nem olyan gyakori.

Igen. De nagyon dicséritek itt a testvlr dolgot, közben pedig nagyon sok fórumban irnak kinfliktusról, testvéri ellentétekről.

Szóval nem olyan idilli az sem, ahogy most itt lefestődik.

Èn azt tapasztalom,hogy 1gyerek elèg sokszor unja magàt,hiàba jàtszik vele a szülő,az nem ugyanolyan,mintha màs gyerekkel jàtszana.

Köztem ès testvèrem közt majdnem 6èv van,szerintem az elèg nagy korkülönbsèg.

Gyerekeim közt pont 3èv van,a nagyobbik fiù,a kisebbik làny.

Ó. dehogy nem! Nekem elvileg van testvérem, de már 25 éve a színét se láttam, azelőtt is évekig se hallottunk róla.

A barátnőm pedig már 38 éve jó barátom, akivel hetente találkozunk, beszélgetünk, és kölcsönösen segítünk egymásnak.

Nekem egy gyerekem van. Sosem akart testvért, és sosem volt semmi gond, játszott egyedül, ha nem értünk rá, ovi, suli után mentem vele játszótérre. Jöttek hozzánk is a barátai, volt, hogy ő ment. Nyaralásnál sem volt gond, mindig könnyen összebarátkozott más gyerekekkel.

Ez ugrott be:

[link]

26 éves, és hogy örül a tesóknak.

Én ezt nem jelenteném ki.

Anyukámék nagyon jól jártak velünk anno.A hugommal úgy elvoltunk mint a befőtt.

Nekem a lányom és a fiam folyamatosan veszekednek.

Úgyhogy ez nagyon függ a gyerekek nemétől,korától és természetétől.

Nekem sokkal könyebb volt 1-el.

Egy tündéri kislány.Gond egy szàl se..

Aztán jött egy fiú.Na ő aztán kitesz 5öt.Úgyhogy igen nekem 1el könnyebb volt.Most h 2 van olyan mintha ha 6 lenne😂Attól imádom tuti unalmas lenne nélküle az élet😁

Mit?

Nekünk nem lehetett több gyerekünk, ha lehetett volna, akkor lett volna tesó.

Nem csak most hiányol egy hugit, hanem mindig is hiányolta.

30 éves és valóban tesót hiányol...

Biztos.

A fiam mindig hiányol egy hugit:D