Kiskutyám egész nap rajtam csüngene (beszélgetés)

Köszi, hogy ennyien írtatok!

Ne nézzetek hülyének, de lehet, hogy rájöttem, mi a probléma. Pár napja állandóan a lábszáramra ugrik, átkarolja a két mellső mancsával és próbál hozzámdörgölőzni. Persze ezt nem hagyom, de arra gondoltam, hogy talán a "fölös energiái" innen eredhetnek. Az nem zavar, hogy egész nap a nyomomban van, csak pár hete elkezdett sírdogálni vagy nyüsszög, ha nem vele foglalkozom.

Szerintetek megoldás lehet, ha veszek neki valami nagyobb plüsst, amit tud..hát hogy is írjam, biztos értitek.. Az ivartalanítás nem jöhet szóba, mert a párom "férfiszolidarításból" nem engedi, bár szerintem így rosszabb neki, hogy olyan energiái vannak, amiket nem tud szegény levezetni.

Szeret teged,meg ilyen fajta, orulj neki :)

Rolam anno a huskym tudomast sem vett.

A schnauzerrem meg le sem lehetett vakarni rolam 14 even at.

Szia!

Nekem is van kutyám, ezért bátram merem ajánlani ezt az olvasmányt, szerintem neked is nagyon sokat fog segíteni az elolvasása!! :-))

Jó olvasást!! :-)

Én kutyusom 5 hónapos lesz. 5 hete van nálam. Kapott főtt marha csontot, ha valami mást akart rágni, rászóltam erélyesen, hogy nem szabad, elvettem, és megkapta a csontot. Megtanulta 3-4 nap alatt, hogy azt rághatja csak. Van játéka, labdája, azokkal játszik, még a gyerekek játékához sem nyúl. Két és félhete teljesen szobatiszta.

Ha elmegyek és sír, visszalépek, rászólok, hogy csend legyen,megsimogattam, megkapja a játékát, és rácsukom az ajtót. Ha sírt, erélyesen rászóltam. Már tudja nem szabad s"írmi" , vidám, boldog állat ettől függetlenül, miközben nem szerzek morcos szomszédokat, hogy vonít a kutya. Csakis következetességgel tudod megnevelni, muszáj, ettől még nem lesz lelki beteg.

Sok sikert a neveléshez, és legyen benne sokáig örömötök!

Az én egyik kutyusom 6,5 éves, fajtatiszta törzskönyves tacskó.

Kicsi kora óta engem követ, egyszerűen nem tudok házon belül menni valahova hogy ne követne. Ha elmegyek szabályosan sír, ha hazajövök fennhangon sírva jelzi hogy itt a gazdi.

Afféle falkavezérnek tekint, vagy nem is tudom minek nevezzem ezt.

De ha mondok neki valamit, azonnal megcsinálja, nekem fogad szót leginkább csak, ha megdorgálom szomorúan alázkodik, vagy megsértődik, utána lapítva elkezd könyörögni a bocsánatért...

Mikor kétszer baja volt idén, rohant oda hozzám... hát mi mást tett volna gazdi, ölelgetve vigasztalta...

Nappal kinn, éjjel előtérbe van, ugat ha sötétedik vagy dörög, akkor jön is be, mert nem szeret egyedül lenni. Emiatt sokszor volt már hogy benn aludt velünk az ágyunk mellett a földre terített vastag puha szőnyegjén.

Szobatiszta lett magától hamar. Kétszer tette meg h bepisilt, ekkor az orrát beledörgöltük és megmutattuk neki hogy ez rossz és ezt nem szabad.

Ő egy családtag nálunk, pl mikor beteg volt csoki miatt mint utóbb kiderült, siratta mindenki, a kazaim között gyógyult, ott nyugodott meg kizárólag.

Egy olyan szintű kötelék alakult ki közöttünk, kutya - gazdi viszonylatban, amit leírni nem lehet, érezni és látni kell.

Én benne, ő pedig bennem maximálisan megbízhat, és ezt mindketten nagyon is tudjuk jól.

Szerintem ne aggasszon hogy annyira megy utánad.

Valószínűleg igen, bár a jellem az fajtától is erősen függ. Milyen fajta?

A kutyák általában kb. 1(-2) éves korukra "nőnek" fel, vagyis többnyire addigra megkomolyodnak. Ami persze nem jelenti a játék végét, csak hogy nyugodtabbá válnak.

Mikor valasztottk el az anyukajatol?

Ha tul koan, akkor meg inkabb rgaszkodik, de amugy sztem a kiskutya ilyen... :) Elobb-utobb megtanulja, hgy nem tudaz mindig mellette lenni.

Ilykor szokott elofordulni, hgy az elotte hagyott raghato dolgokat "bosszubol" megcsocsalja :)

Semmi. Ilyen a kiskutya.

Vezesd be a határozott NEM-et. Nem bántón, hanem nevelőn. Majd megtanulja, hogy van amikor nyugton kell lennie.

Sziasztok,

imádom a kiskutyámat, de egész nap foglalkoztatást igényelne. Én jelenleg itthon vagyok, napi háromszor megyünk sétálni, van egy kis barátja is, akivel kb kétnaponta szokott egy órát játszani. Lakásban lakunk, fent is foglalkozom vele intenzíven minimum egy órát a sétákon kívül. A többi időben végzem a dolgom, de olyankor se nézem levegőnek, időnként szólok hozzá, van pocaksimi, stb. Párom ahogy megjön munkából, ő is dögönyözi, játszik vele minimum fél órát. Ő nagyon elkényezteti, nem tudja egyáltalán nevelni. Mostanában sajnos rászokott arra, hogy mindenért nyüsszög (mármint a kutya), és abban a pillanatban "sír" ahogy nem vele foglalkozom. Napközben is keveset alszik, 1-2 órát.

Mi lehet a baj?