Kamaszvigasz (beszélgetés)
Kemény menet lesz.
Pedig van jó tulajdonsága is. Kiharcolni úgysem tudod belőle, az kellene, hogy ő higyje el magáról.
Mikor több hozzászólás lesz itt, mutasd meg neki a topikot. :)
Szerintem is támogasd,dícsérd,de vigyázz a dologgal,mert ha túl "rámenősen" csinálod,azt fogja hozzád vágni h csak vigasztalni akarod. Próbáld úgy adagolni,hogy el is higgye. A baj csak az,hogy nem elég a szülői támogatás. Kellenek barátok,ismerősök,akiknek a véleménye számít a fiadnak és tőlük is kell a biztatás. Szerintem mindenképp hangsúlyozd a külseje dicsérgetése mellett azt is,hogy a kisugárzás adja a külső szépség felét,úgyh legyen önbizalma!
Bár én lány vagyok,én is voltam ebben a cipőben,hogy milyen csúnya vagyok és hagyjon mindenki.(Szintén osztályelső voltam,stb.A kiváltó ok nálam az,hogy kicsit eláll a fülem és emiatt csúfoltak az osztálytársaim) Olyan 12-13 éves koromban jött a dolog és egészen olyan 16 éves koromig tartottam is a dolgot. Aztán megismertem embereket,akikből barátok lettek. Ők támogattak,és 18 évesen eljutottam oda,hogy igenis szép vagyok és (bocsánat,de) lesz*rom a fülem,az arcom igenis szép,csinos is vagyok,és nekem ez így tökéletes. :) A legszebb az egészben,hogy megfigyeltem közben,hogy minél jobban nőtt az önbizalmam,annál jobban felfigyeltek rám az emberek,annál többen fordultak utánam,stb... Úgyh üzenem a fiadnak,hogy ne foglalkozzon a rosszakarókkal,mert csak irigyek(osztályelsőknél gyakran megesik a dlog...).Vegye magát körül olyan emberekkel,akik így szeretik,még akkor is,ha ez csak 1-2 ember(inkább 1-2 igaz barát,mint 100 hazug,ugye...) Igenis legyen önbizalma,és majd meglátja (főként majd gimiben),hogy minél nagyobb az önbizalma,annál jobb pasi lesz ám ;)
Mondjon jót is magáról, ne csak rosszat. Akár papírra is leírhatja a jó és rossz tulajdonságait. Azért arra figyelj, hogy a jó több legyen, mint a "rossz".
Az is lényeges, hogy a rossz tulajdonságokat ne negatívnak lássa. Senki nem tökéletes, mindenkinek vannak hibái - de ez nem egyenlő azzal, hogy ez minden áron negatív lenne.
Mellette állok, ebben nincs hiány.
Tudom, hogy szinte mindenki átesik ezen az önutálós időszakon-én is voltam kamasz és hála az égnek nem is felejtettem el. Csak nekem senki nem mondta hog de igenis szép vagy meg jó vag. Így aztán szépen meg is maradtam abban az önbizalomhiányos éntudatban.
Szóval hiába is mondogatom neki, hogy de igenis jóképű kis pasi vagy?
12 éves fiammal sikeresen megérkeztünk a kamaszkorba. Terítékre került a téma, hogy mennyire rondának látja magát, hogy nem érdekli az iskola(osztályelső volt mindig) és hasonlók.
Hogy lehet egy kicsit megnövelni az önbizalmát? Mivel tudom vigasztalni, amikor éppen a legmélyebb ponton van és mindent utál? Mit tegyek hogy ez ne legyen hatással a tanulásra?