Kamasz(ra) - panasz a Te gyereked is ilyen trehány? :( (beszélgetés)

gondolom egy felnőtt férfit már nem is lehet ebben nagyon nevelni... és nem is tudom hogy nevelés kérdése e... mi hárman voltunk testvérek, ugyanabba a házba, ugyanazzal a neveléssel is háromfélék voltunk rend-ügyileg...pedig mindhárman lányok 11-12éves korunkig egy szobában. Amint mindannyian külön szobát kaptunk kimutatkoztak a különbségek... egy menthetetlenül kupis (hozzá néha bejárt anyu takarítgatni, de csak mert egy idő után nem lehet volna poharunk se a konyhába :D ) egy mindent precízen helyéntartó, ahol még a szőnyeg rojtjai is vigyázzállásban, és én, aki nem tud egy kupi közepén aludni, tanulni, tvzni, semmit csinálni, de mielőtt elmegy otthonról jól szétpakol, mert van hova :D

hozzáteszem, hogy a trehánytesóm mára már sokat javult, de egy lány szerintem hamarabb rá is jön erre magától

de jó, én leszek most a legviccesebb:D : nekem nincs gyerekem, de nekem jutott az a fajta "fiúgyerek", amelyik örökre trehány marad... párom anyja akkor még nemigen gondolhatott rám, mikor így nevelte a fiát, de ki tudja, hogy egyáltalán ki vagy mi tehet erről... többszörösen átérzem, amiket írtok, csak én nem kezelhetem gyerekként, szankcionálhatom, vagy tehetem a koszos tányérjait az ágyunkba.. Nem arról van szó, hogy képtelen vagyok rávenni, hogy csináljon meg ezt azt, mert azért, ha hagyom eldurvulni a kupit,már szinte ő nekiáll, de úgy mint egy gyerek :D mindent félig, sumákolva, csakarrébbrakva, nelegyenszemelőtt...és fogalma sincs, arról, hogy nekem az miért nem elég jó...

Elég sokat bosszankodtam emiatt, sokszor emeltem fel a hangom, vagy tettem megjegyzéseket, de ezek nem segitettek, így mostanában inkább csak mosolygok, és tippelgetek magamban, hogy hány éves kisgyereknek felelne meg a kis esetlen sepregetése :D

nah az enyém ma összepakolt :D - nem bírta tovább nézni a környéket.

Én meg már meg sem látom :D :D

Nekem ez kitartott főiskolás koromig :D szóval csak türelem XD

Bár a barátnőmet nem übereltem, neki ösvényt kellett vágni a szobán ha a géphez akartam jutni (lakótársak voltunk akkor, közös szoba)

egyszer én elégeltem meg, miután kiüvöltöttem a tüdőmet, onnantól rend volt, egy darabig.

tehát van tapasztalatom a dologban, úgy, hogy nincs gyerekem :D 2 lánnyal éltem úgy, hogy kb mindent én csináltam ami takarítás, rendrakás, stb.

Most minden rendbe nincs kupi: )

Nem tudom mi történt de örülök nagyon: )

a fene !

Hát el tudom képzelni egyébként, hogy tényleg :)

A másik fiam az ellentéte.

Egyszer felhúz valamit és már dobja a szennyesbe,legyen az farmernadrág vagy pulóver mindegy...ő pedáns,rendszerető érdekes módon!

Élére állítva minden a szobájába :)

Pedig 2 évvel fiatalabb!

KÉPZELJÉTEK !!!!!

Tegnap a fiam eeeeeeeeeeeelpakooooooooolt!

Önállóan noszogatás nélkül :)

Nem tudom mi történhetett vele! :D

Ilyen se volt még....

Lefotóztam hogy ment ma el suliba.. Felrakom az adatlapomra.

En megmondtam h nem keresgetem a zoknijainak a parjait

XD

Hehehe😂😂

De varom mar hogy gyereke legyen! :) majd akkor megtudja milyen ez!😂😂

Igen, az enyém is ilyen.. Bár még csak 12.

Ma ugyan elmosott fintorogva 5 tányért..

Szoktam vele boltolni, ennyit megengedek. Nem várom el, hogy ő nevelje az öccseit. De mondjuk egy rámolást - amit utál - szabad akarata alapján kiválthat egy esti altatásra..

Persze nem mindig, mert figyelek rá, hogy én is legyek a kicsikkel, meg ne mindig őt terheljük ezzel..

De valamit valamiért.

Én amíg kicsik voltak a gyerekek, nem vasaltam, mert nem..

Most kezdtem megint vasalni. Ez most megtetszett a nagylánynak. Úgyhogy ez is cserealap. Egy mosogatásért kivasalja az apjának 5-6 ingjét..

De nem könnyű ezzel a korosztállyal. Ha eddig megvolt a jó nevelés, meg a jó példa, akkor 2-3 év múlva visszatér a normál élethez...

Így van, a szülői példamutatás a legfontosabb, nem csak ebben, mindenben.

Ha nem piszkálod tovább h takaríts már gyerekem a szobádban, hanem békén hagyod a kupijában, viszont a ház többi részét tisztán tartod ahogy neked tetszik, akkor tuti h egy idő után magától zavarni fogja a kosz a szobájában, mert állandóan látja majd a különbséget a helyiségek közt!

Te csak légy nyugodt, ne aggódj ezen tovább, ez a probléma is meg fog oldodni.

Nekem az unokám (alig múlt egy éves) a "rendes". Hallgatom is az apjától, hogy nem tudja, hogy mitől ilyen, mert hogy nem az anyjára ütött, az tuti.

Tudod van olyan, hogy azért olyan, mert otthon nem azt látta/otthon is azt látta. Bár az általában az alkohollal kapcsolatban szokott felmerülni.

Nem tudom.

Nagy a ház, de mindig törekszem arra, hogy ne ússzon. Nem egyszerű, ha mindig más után kell romeltakarítani.

Szerintem azért bosszantja, mert ismét lekerül a szennyesbe előbb-utóbb, úgy, hogy nem a használatban koszolódott, hanem a hánykolódásban.

És az rohadt idegesítő tényleg, hogy az anya munkájával él vissza.

Én egy trehány leányon már túl vagyok, nem változott meg, pedig azóta anyuka. Ha megy hozzájuk valaki, akkor lóhalálában nekiáll eltüntetni a lazasága nyomait, de amúgy...

A fiam meg dettó kis nővére, tojik bele mindenbe. Nála kb. félévente, évente esek neki a szobának.

Nem mellesleg pont az a szobája, ami volt anno a rendetlen nővéréé. Már felvetettem az ötletet a nagyobbik nővérénél, hogy cseréljen már szobát az öccsével, mert szerintem a szobában lehet a hiba ☺.

Az a gáz, hogy a két "kicsi" nemcsak a ruháira igénytelen, de a festést sem becsülték, és úgy tud kinézni a szoba, mintha évtizedek óta nem lenne vele foglalkozva. Konkrétan le van élve.

A szőnyegpadlóra mindenféle beazonosíthatatlan cucc kiborítva, szóval katasztrófa.

Nekem anno a középsőre a végén már az anyósom mosott, mert én nem voltam hajlandó. Egyszerűen gutaütést kaptam a tiszteletlenségtől, mert úgy gondolom, hogy velem szemben tiszteletlen az, aki a munkámat ennyire nem becsüli.

Most a gyerek van úgy, hogy közöltem vele én is, hogy csak egyszer szólok, ha ott van a szennyesben a cucca, akkor tiszta lesz, ha nincs, akkor sorry. Hétvégén konkrétan 1! db pólója volt a vasaltak között. Gondolom ezen a héten több lesz ☺.

Ne kérd h csináljon rendet! Ne mond neki h

szedje össze a ruhàit, tégy úgy mint akit nem érdekel mi van a szobájában. Tudom h nehéz, de hidd el ez segít. A kamaszok ilyenek, ha nagyon akarjuk h csináljanak meg valamit, azért se csinálják meg!

Ha viszont azt látják h nem érdekel mi van a szobájukban, előbb-utóbb megunják a kupit maguk körül. Magától be fogja látni h nem jó érzés így élni, csak tarts ki! Nem lesz örökké trehány, lehet hónapokig is eltarthat ez az állapot, ez téged ne zavarjon, a ház többi része olyan ahogy neked tetszik, te ott érezd jól magad, és ha a gyereked azt látja h màr nem görcsölsz rá erre a trehányság dologra, ő is változni fog. A legtöbb amit adhatsz neki a nyugodt családi légkör,és egy rendes ház, és észre fogja venni a különbséget az ő szobája és a ház többi része közt, és hidd el zavarni fogja egy idő után!

Ilyen ez a kamaszkor, de sokat változnak még ilyenkor is belülről, csak bízz a gyerekedben és minden rendben lesz!

Aztán majd 10-20 év múlva csak mosolyogni fogsz amikor a gyerek meséli neked hogy ugyanezzel a problémával, trehányság, küzd a saját gyereke miatt :D