Jobb ha van velünk valaki a szülésnél? (beszélgetés)

Jó lesz mindkettőtöknek. Megnyugtató érzés, hogy nem vagy egyedül.

Én átélhettem vajúdó kismamaként, hogy ott volt a férjem. És támogató nagymamaként ott lehettem a lányom mellett is.

Csodálatos volt

Sziasztok!

Én 3 éve szültem. Természetes szülésnek indult,de császár lett belőle. Én nem szerettem volna,ha benn van velem a férjem,de ő csak úgy döntött,hogy ott lesz. Nem akartam hogy úgy lásson. 3 óra kemény vajúdás után elvittek császárra de oda nem jöhetett be. Jobb is volt,mert még velem volt többet sírt,mint én 😊

És sajna annak,hogy benn volt az lett a következménye,hogy nem szeretne második babát,mert nem akar engem kitenni annak a "fájdalomnak" mégegyszer... Én szeretnék második gyereket,de így esélytelen. Hiába mondom neki,hogy nekem ez egy szép emlék, ő hajthatatlan. De persze sok férfinek ez egy szép emlék....

Nagyfiam császárral született,12 èves.

Akkor nem jöhetett be a férjem.

Öcsi és Hugi természetes úton született, mindkettőnèl bent volt a férjem🙂

Nagyon sokat jelentett számomra,ő vágta el a köldökzsinòrt is.😁

Jó egészséget kívánok Nektek!

Jó volt olvasni :)

Alegidősebbemnél még nem volt apás szülés. A középső gyerekem volt az első, akinek a születésénél a miskolci megyei kórházban benn lehetett az édesapja. (Újságcikk is született róla, akkora hír volt 30 éve)

A legkisebbemnél a szülőszéket is kipróbálhattuk épp tegnap 26 éve.

És a lányom megtisztelt azzal, hogy én lehettem vele 19 hónapja a műtőben, az unokám születésekor.

Nem voltam útban, de bizony csodálatos, felemelő élmény volt részese lenni.

Mindhárom gyerek születésénél ott volt az apjuk. Az elsőt nélküle szerintem nem is tudtam volna végigcsinálni.

Mindháromnak ő vágta el a köldökzsinórt. Ő fogta őket először a kezébe.

Utána mindenkinek örömmel mesélte a részleteket is, többek között a gátmetszés hangját is érzékletesen írta le. Boldogan fogadta a gratulációkat.

A vőm a lányom mellett állt és fogta a kezét a műtőben, sterilbe öltözve, védősapkával, a pocak előtt függöny volt, majd a baba kiemelése után az apuka megkapta a karjába a kislányt :)

Ilyen is van.

(Jahn Ferenc Kórház)

Apámnál azért vált egy pár, mert a 3. gyerekkel nem értek be, és otthon született meg, férj nem tudta megemészteni.

Nekem ez sokszor jut eszembe.:(

Ez az emberiség történetében sosem volt divat. A férfiak ki voltak tiltva a szülésről. Persze volt, aki túl kíváncsi volt:

[link]

Hát az én idömben még ez nem volt szokás,de a fiaim ott voltak mikor a babák születtek,

Ha nem is szó szerint,mert a 7-ből 5 baba császárral lett,és oda nem mehettek be az apukák,

Szerintem sem pro, sem kontra nem kényszer.

A műtétből szerintem csak a sebész lát valamit, de ott a hozzátartozó tényleg nem fér oda, csak kicsit távolabbról a jelenlétével segíthet.

Az orvost és/vagy a szülésznőt is meg lehet erről kérdezni.

Velem bennt volt anyukám nem divatból egyszerűen azért mert nekem kellett a támogatás. Persze van akinek nem kell mindenki más.

Ha úgy érzed legyen ott veled édesanyád. :)

A császár főleg ha ilyen speckó, az más.

Szerintem, ha apukának volt töke megcsinálni azt a gyereket, akkor legyen töke ahhoz is, hogy támogatja anyut a legnehezebb percekben.

Köszönöm a válaszokat. :)

Nekem anyukám nagy támasz lenne mivel egy picit ha nem is félek de tartok a szüléstől...

Anyu szívesen bejön velem csak nem tudom, hogy fogja bírni.

Ahoz, hogy van e apjuk senkinek semmi köze!