Irigység (beszélgetés)

szia! na akkor majdem egy cipőben járunk...nekem 4hónapos lesz a kislányom..

amúgy próbáld meg vele, hogy adja oda a kicsinek a kedvenc játékát, babáját, vagy azzal bohóckodjon neki(persze tudom egy 4,5hónapos még úgyse érti)az a lényeg, hogy azt az érzést érezze, hogy jó adni.

idegenekk igen ciki, de szerintem idegenekkel szemben minden gyerek kicsit féltékenyebb irigyebb, ezt azért gondolom így, mert pl az én gyerekeim egyáltalán nem irigyek, viszont, vendégségben, vagy oviban vagy idegen helyen már előfordult...pl az egyik kisfiam múltkor tök nagy hisztit csapott a játszón, hogy nem adja oda a markolót egy másik gyereknek. hát én is égtem, de ez van, máskor meg mindig odaadja, most nem volt kedve, és semmivel sem tudtam rávenni.

még annyit olvastam a témáról, hogy állítólag nem szabad megszégyeníteni, nem szabad leszidni emiatt, mert akkor valóban irigy lesz(meg hogy az irigység az valami olyasmi, hogy féltékenyek vagyunk arra, ha a másiknak van valami, vagy mi vágyunk arra, hogy olyanunk legyen, mint a másiknak, és ezért sem adja oda azt amije van, mert azt nem szeretné, hogy a másiknak is jó legyen. NA ezeket csak olvastam "okos" pszichológusoktól, de nem tudom ez mennyiben igaz...amúgy ranschburg jenőnek biztos vannak jó cikkei a gyerekkori irigységről, vagy annak kezeléséről, keress rá a neten!

hát nem lehet könnyű...

van nálatok tesó? mármint a kislányodnak?

pl ma a játszótéren egy kisfiú kapásból úgy indított a kisfiammal szemben, hogy menj innen, ne gyere ide, és lökdösni kezdte....mondjuk a kisgyerek apukája jól égett, sűrűn elnézést kért, de nem is tudtam mit mondani, épp azon gondolkodtam, mitől ilyen egy gyerek(2,5éves volt!!!) hogy így indít..szegény kisfiam úgy meglepődött...mert ő meg épp lendületből, vigyorogva közeledett az idegen kisfiú felé...(majd a többi kisgyerekkel is ezt csinálta, nem csak velünk), itthon mondtam is a férjemnek, ő kapásból azt mondta, hogy biztos nincs tesója...

Kedves Martin!

Egyetértek veled az irigység az nem csak a gyerekeknél csúnya tulajdonság, hanem sajnos a felnőtteknél és mondhatom az öltözködésben, aki szeret szép, divatos ruhákban járni és igényes,

és sok mindenben megmutatkozik. Igen még időben tanítani kellene ezt, mert a későbbiekben tényleg ilyenek lesznek, mert a közösségben is, ahol vannak úgyanazt látják. Az ilyenek így hívják fel magukra a figyelmet mondván neki bezzeg telik rá és neki miért nem. Jónak tartom a módszert alkalmazni kell a gyakorlatban azt ami helyes.

Üdv.Ágnes

legyél vele te is baromi irigy! látványosan egyél meg előtte egy csokit(vagy amit nagyon szeret, ) és ne adj neki, miközben mondod, hogy hmmm ez nagyon finom...stb. Ha kér, akkor se adjál, mondd ez az enyém, nem adok(bírd ki, ha hisztizik, akkor se adjál!). Ha látod rajta, hogy megsértődik, rosszul esik neki, akkor szólalj meg kis idő múlva(de egy kicsit hagyd a levében főni..), hogy na ugye, milyen rossz érzés, ha irigy valaki veled? és adjál neki belőle, és ekkor mondd azt neki, hogy ugye most milyen jó érzés, hogy kaptál? most próbáld megfordítani, ő egyen valamit és adjon neked, érezze azt át, milyen jó érzés adni, hogy a másik örül valaminek(amit kapott..)

vannak gyerekek akik eleve fogékonyabbak az empátiára, másokkal nem irigyek, d evannak olyanok, akikben ezt az érzést ki kell alakítanunk! Az én kislányom az előbbi kategória, kisfiam utóbbi, de ezzel a módszerrel sokat tudtam rajta változtatni(na ez nem elsőre fog kialakulni, kitartás!!sokszor el kell ezt "játszani"), már csak annyit kell mondanom, hogy jól van, én sem fogok adni neked legközelebb, ha én eszem...már mondja is: jól van jól van, kóstold csak meg!! (ráadásul én nem azért kérek az övéből, mert épp egy kis csokira stb-re vágyom, hanem hogy "teszteljem" az önzőségét...)