Irány Horvátország!

Tizenhárom óra kitartó buszozás után végre megérkeztünk szállásunkhoz. A már említett kis település belvárosa innen kb. 20 perc sétára volt, ami talán jól is jött a finomabbnál finomabb ételek-italok elfogyasztása után. Az 1400-as években alapult helyiség híres vízforrásairól kapta nevét. Néhány régi kút még ma is látható a városka történelmi részében. A lakosság már a török megszállások idején aktív volt – erős védőfalakat építettek, melyeknek köszönhetően sosem tudták bevenni a várost.

Mivel tengerparti település, a lakosság több mint fele turizmussal foglalkozik. A becsült népsűrűség 4000 fő körül mozog, ennek ellenére Vodicében naponta 10 000 turista fordul meg. Ennek köszönhetően a romantikus szűk utcácskákon hegyén-hátán állnak a szuveníreket kínáló standok, az ínycsiklandozóan finom falatokat áruló éttermek, pizzériák, kávézók, bárok, hangulatos kis sörözők tömkelege.

Ha már itt járunk, érdemes pár jellegzetes ajándékot is hazahozni – igen ízletes likőrök készítésével foglalkozik a helyiek egy része. A cseresznye, málna, szőlő likőr mind remek választás. S hogy ne kelljen csalódnunk az ízekben, kis pultoknál kóstolót is kínálnak az árusok. Az alkoholon kívül igen finom a mandula, melyet különféle ízesítéssel lehet megvenni – az ínyencek nagy örömére akár meg is kóstolni. Ha viszont nem szeretnénk nassolni a dió-, füge-, mandula- és mazsolaáradatból, érdemes a szaglószervünket meglepni egy kis levendulával, ami szintén nemzeti növényként van náluk elkönyvelve.

És ha már végigjártunk minden kis üzletet és boltot, vessünk egy pillantást a horvát tengerpartra is. Igaz, nagyon köves-kavicsos a vízpart, de ezt könnyen kiküszöbölhetjük a strandokon kínált gumitalpú cipőcskék viselésével. A víz gyönyörű, ennél tisztább vizű tengert még nem is láttam (épp a kavicsoknak köszönhetően). Ha vízi süni nem is, de számos kis halacska vidáman úszkál az emberek között, lehetőséget adva a sok-sok kisgyereknek a vidám bámészkodásra.

Fakultatív kirándulásra is van lehetőség. A városban minden második standon hajóutazásokat kínálnak szebbnél szebb helyekre. Persze más mód is van egy-egy hely megközelítésére. Mi autóbusszal utaztunk el Šibenik városába, mely már a 10. században is lakott volt. A történelmi város szintén kedvelt üdülőhely, s fontos turisztikai központ. A városban még ma is áll a híres erőd, melynek csodálatos a panorámája: az egész város képe elénk tárul. Számos gyönyörű kápolnája és temploma van, s talán a leglátogatottabb tere a TRG Republike Hrvatske.

Egy másik felkapott hely, mely turisták tízezreit vonzza magához nap, mint nap, a Krika Nemzeti Park. Hírhedt vízesései még a filmipart is idevonzotta, hiszen itt forgatták a Winnetou című filmet. Eme csodálatos és káprázatos vízesés alatt akár fürödni is lehetett, ma már viszont csak a bójákkal kijelölt területen lehetséges ez. De még így is elég közel úszhatnak a bátor turisták a legnagyobb lezúduló víztömeghez. A park állat- és növényvilága is káprázatos, temérdek halnak, madárnak, rókának, csúszómászónak illetve rovarnak ad otthont. A régen itt élő emberek felfedezték a vízesések adományát – kiépített mosodájuk, szárítójuk és őrlőjük volt. A park etnográfiai múzeumában ezeket a folyamatokat mind szemléltetik a kíváncsi emberkéknek. A legnagyobb, s egyben leghasznosabb találmányuk az 1600-as években megépített vízi erőmű, mely akkoriban másodikként volt létrehozva a világon. Egy hatalmas régi hajtómű közszemlére is van téve, s az erőmű egy része még ma is működik és termeli az energiát a lakosság számára.

Persze számos más érdekes látnivaló, városka van a környéken, ilyen például Dubrovník, de sajnos arra már nem maradt időnk, oly hamar elrepült felettünk az idő. Egy nagyon kellemes kirándulás áll mögöttünk, amely örökre emlékezetes marad számunkra.

Ajánlom mindenki figyelmébe ezt az üdülőhelyet, bátran látogassák meg, garantáltan nem fogják megbánni! Akik már esetleg voltak itt, bizonyára tanúsíthatják az átélt kellemes élményeket.

Szerző: Csepy Enikő

Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával.