Hónapok óta tartó fájdalom (beszélgetés)

Tévedés! Pl. nekem nem sok bajom van a vérzés alatt. Utána és a középidőben fáj főleg a hasam.

MRI nem mindig mutatja ki az endometriózist, pl nekem sem, de ott volt.

Voltam orvosnál, nem is egynél. Hónapok óta állandóan odajárok.

Azért köszi a segítséget! :)

Volt valamelyikőtök Mr vizsgálaton (hasi és kismedencei)? Úgy döntöttem, hogy magánúton elmegyek. Holnap kérek is időpontot. Most vagyok vele úgy, hogy a pénz nem érdekel. Nem erre szántuk a félretett összeget, de ma megint kikészültem és bőgtem. Egész nap fájt az alhasam. Nem is fájdalomtól, hanem a félelemtől kezdek kikészülni. Rettegek attól, hogy valamilyen daganatom van és nem vették észre egyik uh-n sem. Szeretném megcsináltatni a a hasit és a kismedenceit is. Viszont nem tudom meddig tart, kell e előkészület rá. Illetve a hasin a veséket is látják?

Ugyanakkor nem tudom, hogy melyiket érdemes, mert van olyan, hogy natív és natív+kontrasztanyagos. Bár azt lehet az időpontkérésnél elmondják, hogy melyiket kellene.

Biztos, hogy csináltatok ételallergia vizsgálatot. Januárban megyek vissza a gasztrora és mondom is az orvosnak, hogy ilyen irányban is vizsgáljon.

Nagyon örülnék, ha végre kiderülne, mi okozza a fájdalmat.

Engedd el a stresszt! A szorongás nem vezet jóra tudod. Ha van fehér vagy halványzöld gyertyád ma gyújtsd meg. Ma van Újhold, Márton napja. Kérj az Égiektől segítséget! Mond magadnak többször egy nap: Nem aggódom semmi miatt. Minden a legnagyobb rendben lesz. Nem félek, szeretem magam!

vagy olyan dolgokat ami Téged megnyugtat!

Igen, fájhat. Nem egyik napról a másikra alakult ki, csak akkor érte el az ingerküszöbödet, szerintem :) Nekem 4 évig fájt, néztek mindent, csak ételallergiát nem. Gluténmentesre való áttérés után 3 (!!!) nap alatt elmúlt. Amúgy jellemzően egy hónapon belül

Vastagbéltükrőzésből nem látszik, a vékonybelet rombolja ugyanis.

Szerintem bulizz ki egy tesztet... veszteni nem fogsz vele.

Ha érzed hogy rosszul étkezel,akkor tényleg változtass!

Lisztet,cukrot minimalizáld!A napi édességről szokj le!Értékes élelmiszert egyél,jobban fogod érezni magad!

Köszönöm, hogy próbáltok segíteni. Amúgy nem vagyok sokat itt, főleg, ha dolgozom, így lehet nem mindig válaszolok, de szívesen fogadom a további tanácsokat.

Egy jó pszichológus elérhetőségét (Budapesten) is szívesen fogadom. Az nem árthat, hátha kevesebbet stresszelek.

Szerintem akkor jársz a legjobban, ha diétázni kezdesz. Az IBS-nek is van speciális diétája, kezdd el, és meglátod, van-e javulás.

A stressz felerősíthet minden betegséget, problémát, de önmagában nem okoz véres székletet, hónapokig tartót, erős fájdalmat.

Akkor nem olyan rossz a helyzet.Tudomásul kell venned,hogy így alakult az életed és nem élhetsz a közelükben.Emiatt ne rágd magad!

Hogy mit tehetsz a gondolkodás módoddal azt nem tudom:(((

Amúgy amiket írtok, ezeket mind olvastam, mert rengeteg módon rákerestem a neten az alhasi fájdalomra. Viszont mindig arra gondoltam, hogy az orvos biztosan észre vette volna ezeket. Bár akkor laktóz és gluténérzékenységet nem biztos, mert konkrétan nem is nézték. De pl az endometriózist csak észrevették volna a hüvelyi uh-n. Legalább az egyik orvos.

Sosem gondoltam volna, hogy olyan fájdalmam lesz, ami hónapokig nem múlik el.

Vastagbéltükrözésen annak látszania kellene? Mert semmilyen elváltozás nem volt. De rákérdezek majd januárban az orvosnál, hogy azt mennyire tartja esélyesnek. Bár szerintem mondta volna. Annyit mondott, hogy minden teljesen rendben van, nincs szervi eltérés, így az IBS-re tippelne, de még nem mondja ki véglegesen, várjuk meg a januárt.

Amúgy én kb 15 éves korom óta mindenen stresszelek, ezért is nem tudom, hogy mi köze lehet egymáshoz a kettőnek. Illetve tudom, de vajon akkor miért erősödött fel ennyire? Az elmúlt 2 év csupa változás volt nálam, de nem éreztem, hogy jobban megviselne, mint az előző évek.

Amúgy gondoltam, hogy megyek tovább vizsgálatokra. Mindent kipróbálnék, de nem tudom, hogy hova tovább. Gondoltam természetgyógyászra, kineziológusra, pszichológusra stb. De nem ismerek senkit sem, így nem mertem eddig elindulni. Tudom, hogy csak én járhatok utána, de már az is kikészít, ha arra gondolok, hogy az elmúlt hónapokban mennyi időt töltöttem orvosoknál és nem akarom ezt újra. Pedig máshogy nem fog megoldódni tudom.

Nem sajnáltatni akarom magam, nem is hisztizni, de már kétségbe estem.