Hogyan lépjek túl azon hogy nincs pasim? (beszélgetés)

Ez az, Enci! :-)

Jó úton haladsz.

Ha majd idősebb leszel, rájössz, hogy nem kell mindig mindent megérteni. :-)

Ma már más világ van, mint régen.

Amikor általános iskolában voltam 8.-os, az egész iskolában egyetlenegy lánynak volt barátja, és úgy néztünk rá, mint valami földönkívüli lényre. :-D

Ma meg...

Nem vagy gáz! Csak építened kell az önbizalmadat.

Ehhez az kell, hogy végiggondold, mivel vagy elégedetlen önmagaddal kapcsolatban. Aztán gondold át, mi az, amin tudsz változtatni, amin nem tudsz, vagy nem akarsz, azt fogadd el.

Szeresd meg önmagad, és vonzani fogod a fiúkat. :-)

Barbi, te hogy haladsz ezzel?

Barbi!

Már korábban elkezdtem írni Neked, de aztán talán bejött valaki hozzám, vagy nem tudom, mi történt, de nem írtam le a lényeget.

Van itt a hoxa-n egy pasi. Már 5 éve nyomja, hogy Ő senkinek sem kell. Olvasd el a topicját! Szánj rá egy napot, mert nem 2 oldalról van szó! Nagyon tanulságos! Talán abból megérted, mit akartunk Neked több oldalon mondani! Sajnos azzal, hogy ide feljössz, elmondod a problémádat, talán még hasonló sorsú embereket is találsz, nos mindezekkel nem fog megoldódni semmi!

Tenned kell Neked is érte valamit, hogy pasid legyen! De nem az általam előbb felsoroltakat! Legyen az újévi fogadalmad, hogy változtatsz a hozzáállásodon! Mit szólsz?

Te nemsokára 19 leszel, én meg 24 is elmúltam és szinte ugyanebben a cipőben járok.

Ilyen korban jött bennem elő először ez a ciki érzés egyébként. És azóta már nem is a külvilág felé érzem cikinek, hanem belül. Saját magam számára rossz ez.

Kedves Barbi!

Hasonló (vagy ugyanilyen) problémával küszködtem hosszú évekig. Az érzéseim és a gondolataim leblokkoltak, csak átevickéltem a napokon, nem éltem meg a pillanatokat.

27 éves koromig egyáltalán nem volt barátom, mert nem volt önbizalmam, és selejtesnek gondoltam magam. Ennek oka a feldolgozatlan gyerekkoromban rejlett, amit sokáig cipeltem a lelkem mélyén. Végül eldöntöttem, hogy változtatok önmagamon, mert már nagyon gáz voltam!!

Elkezdtem töprengeni, mi miért lehet, elmentem pszichológushoz is, aki sokat segített azzal, hogy meghallgatott. Így fokozatosan rájöttem, miért vagyok olyan zárkózott.

Amikor elkezdtem feldolgozni a múlt sebeit, utána lassan ugyan, de elkezdtem megváltozni.

Barbi!

Ez egy hosszú út - a változás útja, amin csak elindulni nehéz. Hozd meg a döntést, kérhetsz segítséget is, nem szégyen!

Én végigcsináltam, és már visszanézve nem is volt olyan szörnyen nehéz. :-)

A te életedben is eljön majd a pillanat, amikor elhatározod, hogy változtatsz önmagadon (a hozzáállásodon), és akkor már menni fog!

Kb semmivel...2 műszakban dolgozom. Elmegyek dolgozni, hazajövök. Főzök, takarítok, netezek, pihenek, alszom. És ugyanígy.

2-3 naponta elmegyek a piacra vagy egy áruházba bevásárolni és ennyi. Aztán itthon vagyok.

Bocs, de most ez ugrik be!:-))))

[link]

Ááááááá, Eva Mendes már múlt idő.:))))))

Az olyan pasival, aki ilyen, azzal meg szerencsésebb össze sem jönni. A barátnőd is kicsit furcsa ebben a szituban, de ez más kérdés, és láttam már hasonlót, sajnos. Ettől függetlenül fenntartom - Say után szabadon -, hogy minden kínálat megteremti a maga keresletét, csak idő kérdése.

Különben mivel ütöd el a szabadidődet? Ezzel kapcsolatban is ismerkedhetsz emberekkel. Csak ne legyen túl feltünő, hogy ismerkedni akarsz.

Totál egyetértek Veled.

Kell a kép és valóban, a külső nem minden. Ha belegondolunk, hogy kapunk egy helyes nőt/pasit egy borzasztó belsővel... A szépség elmúlik, és mi marad? :D

Elbeszéltek egymás mellett!

Igenis kell a kép, mivel mindenkinek van egy alapvető igénye, de valóban nem mindegy, hogy hogy kéri azt és legalább legyen képes arra, hogy két értelmes mondatot le tud írni. Külső azonban nem minden. Ha valaki túl sok hangsúlyt fektet erre, akkor ott is gondok vannak, ennek is valahol egyensúlyba kell lenni a belsővel.

Na igen, ebben is van valami. Igaz Eva Mendes-sel meg kellene harcolnom :)

De amúgy volt egy eset: voltam én meg egy barátnőm. A barátnőmnek akkor volt kapcsolata. És összeismerkedtünk egy sráccal. Nekem első perctől kezdve tetszett, igaz a barátnőm is elkönyvelte hogy na igen helyes, meg szimpatikus.

Erre mivel a barátnőm harsányabb meg jó a beszélőkéje, a srác inkább felé kezdett el nyitni, vele lettek jóban. Erre hallom pár hét elteltével hogy randira hívta őt, még így is hogy volt neki akkor barátja. Szóval még így is inkább őt választotta hogy kapcsolatban volt, mint engem :D

Ez is egy nevetséges már... Na és az ilyen dolgok veszik el az egésztől a kedvem.

A legtöbb zsák megtalálja a foltját előbb vagy utóbb. Mivel igen nagy tapasztalatot szereztem az általad leírt élethelyzetben és érzésben, állíthatom, hogy nem az számít, te vagy-e a legszebb vagy legéletrevalóbb (ami különben is szubjektív). Az sokkal inkább lényeges, hogy jóban legyél magaddal és a negatívumok mellett meglásd a jót is magadban. A pozitív kisugárzás mindenképpen hasznos, a görcsös akarás, viszont, egyáltalán nem.

Különben fogd fel úgy, hogy neked még minden opciód nyitott. Ha Ryan Gosling betoporog az életedbe, tárt karokkal fogadhatod, ellentétben a kapcsolatban élő barátnőiddel. Amíg meg a nagy Ő nem jön el, élvezd a szabadságot, meg azt, hogy senkihez nem kell alkalmazkodnod. Hidd el, ennek is megvannak az előnyei.

Áhh odáig nem jutottam még el soha hogy hisztis p** legyek. Ahhoz találkozni kellene többször pl. De sehol semmi.

Inkább az hogy túl csendes vagyok meg visszafogott. De mondjuk vannak ismerőseim akik ugyanilyenek, és mégis van párjuk. Mert oké hogy a harsány nagyszájúaknak van, ez alapvető természetes dolog. A nagyszájúak kelendőbbek sztem.

Még csak véletlenül sem kioktatásnak szántam. Amennyiben visszaolvasod a hsz-eidet, rájössz, miről beszélek. :)

Tegnap igazából csak mobillal tudtam ide feljönni az oda-vissza utazás során, így ezen hozzászólásod valahogy elkerülte a figyelmemet. De ma itthon vagyok és kicsit visszaolvastam. Köszönöm, mert tényleg jót nevettem rajta. :)

Tudod, ha nekem lenne Párom, nem csücsülnék itt a gép előtt. És úgy gondolom, ez mindenkire igaz. Persze, azt nem mondom, hogy néha nem jönnék fel, de a szabadidőm nagy részét Vele tölteném, mint ahogy 3 hónappal ezelőttig így is volt... De Rólad ugye ez nem mondható el. Nem csak képzeled véletlenül azt a kislányt? :)

Nem kell egyébként felhúznod magad, mert elhiheted, nem rossz indulat vagy valami hasonló vezérelt. Csakis a tények alapján jutottam erre a következtetésre. Tény, hogy a nap 24 órájából 17-18-at itt töltesz. Tény, hogy a nőkről nem valami szépen vélekedsz, és ez azokra jellemző, akik nem élnek párkapcsolatban, sok csalódás érte Őket.

(Csak halkan megjegyzem, nem egyedül jutottam erre a következtetésre. :)

De teljes mértékben igazad van, majd tanulok egy kis logikát és hermeneutikát. Ha ezt elmesélem a többieknek a buliban... :D :D :D Két diplomám van, de csak vettem. Logikai érzékem egyenlő a nullával, az értelmezőképességem szintúgy! :) De jó, hogy felhívtad rá a figyelmemet. Azt sem tudom, mit keresek egy szervezet gazdasági vezetői posztján...

Hálásan köszönöm a jó kívánságodat! Viszont kívánom! :)

No, elkezdtem írni egy meglehetősen sommás választ erre az okoskodó, arrogáns megjegyzésre, de akkor megszólalt a telefon és a vonalban volt régi cimborám, osztálytársam, akinek egyébként nagyon jó humora van, a TEK-nél ezredes.

Lenyugodtam tőle. :-) Egyáltalán nem érdekel, mit gondolsz és köszönöm a kioktatást. Leülök magamtól is. Csak annyit még, hogy tanulhatnál egy kis hermeneutikát és logikát, mert amit összehordtál itt, annak se eleje, se vége. Én is kívánok neked valamit: Adassék bölcsesség! (szmájli nélkül)

Most megmosolyogtattál. :) Neked Párod? :D

Ne haragudj, de ezt nem tudom elhinni és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. Ahogy írsz némelyik topicban a női nemről, az felháborító. Néha azt érzi az ember, hogy húha, de segítőkész, majd kiugrik a nyuszika a bokorból és megmutatod az igazi éned.

Ma véletlenül tévedtem egy másik topicba egy ismerősöm kapcsán, akiről már rég hallottam és oda írt... Ebben a topicban megint egy felháborító jelzővel bélyegezted meg a női nemet.

A konditermes beszámolód is kicsit zavarossá, komolytalanná válik ezen hsz-ed után. :) Csak azért nem léptél a hölggyel "kapcsolatba", mert nem jön be a stílusa, ugye? Nem azért, mert már Barinőd volt. :D :D :D

Megvallom, fűtött a kíváncsiság és valamelyik nap Rád-Rád pillantottam. Akinek van Barátnője, az nem lép fel reggeltől estig a hoxa-ra szinte 2-3 percenként, hanem a Barinőjével foglalkozik.

Talán, ha egy kicsit változnál a nőkkel kapcsolatban, nem általánosítanál, nem lennél ennyire előítélettel velünk szemben, meg is valósulna az, amiről írsz. Kívánom Neked, hogy így legyen! :)

Mi lehet a hiba?

Na itt a titok: görgösen akarod.

Ha nem ezen rágódnál, már lenne barátod.

A természetedet nem ismerjük, de persze azon sok, vagy talán minden azon múlik.

Már bocsánat, de senki se akar egy hisztis p...val semmit. Max megdönteni néha.

Hát talán pont inkább ezekre kéne koncentrálni, akiknek tetszel. Olyan fiatal vagy még!

Egyébként elárulok egy trükköt: a jobb oldaladra kell képzelni valakit, egy pasit, rendszeresen. Férfiaknak a bal oldalra a nőt, ugyanígy. Én is csinálom majd... ez egy kis varázslat.

Most ugy oszinten....nehogy felreertsd. Nekem van parom, harom eve egyutt vagyok vele, alig idosebb toled 26 eves. Nagyon szeretem.

De addig emlegetted a kulsosegeket, hogy kockaztasd mar meg, hogy belinkelsz egy kepet. Tedd fel mondjuk a kepfeltoltes.hu -ra, onnan torolni is lehet. Kivancsiva tettel. Csak van rolad egy jol sikerult foto....

Mert mindig ide kanyarodsz vissza...szerintem folosleges koroket futsz, de a te eleted.

Értem persze.

Csak azért elég rossz ez így már nekem. Meg nem tudom hova tenni magamban, hogy mi lehet bennem a hiba, hogy ennyire nem sikerül. Másoknak meg igen.

De megint csak a külsőségekre tudok visszamenni vagy rossz lehet a természetem. Bár mondjuk az így kívülről nem ítélhető meg.

Hát de írom.

Nem akarlak elkeseríteni, de egyre több az ilyen ember.

Amúgymeg alap az életben: ne várj semmit; fogad, amit kapsz; és értékeld, amid van.

Már ha érted, mire is gondolok.