Hogyan lépjek tovább? (beszélgetés)
Kedves Didra!
Köszönöm a válaszod, én is minden jót kívánok Nektek. Én is így érzem, az agyammal tudom, hogy semmi értelme nem lenne, tovább kellene lépnem. Csak 38 évesen, egy gyerekkel már nagyon nehéz. Jön a karácsony, úgy volt, hogy együtt leszünk, neki is van egy tíz éves fia, az enyém nyolc, minden adott lett volna ahhoz, hogy boldogan éljünk, de ő is elb.....ta. Még mindig várom, hogy írjon, olyan hülyének érzem magam. Csak abban bízom, hogy idővel majd könnyebb lesz. Te még nagyon fiatal vagy, ne hagyd, hogy kihasználjon, ne fecsérelj rá egy percet sem az életedből, mert amiket írtál, nem érdemel meg Titeket. Nekem is ezt mondják, mégis nagyon nehéz túltennem magam rajta, de ahogy múlik az idő, úgy látom egyre világosabban, hogy nincs más választásom, inkább maradok egyedül, mint egy olyan kapcsolatban, ahol állandóan azon agyalnék, hol van most, mit csinál, stb. Szerintem mindkettőnkre igaz az, hogy ettől már csak jobb lehet. Nagyon vigyázz Magatokra, most ez a legfontosabb.
Kedves Patricia!
TUdod mit kivánok neked karácsonyra?Sok erőt.
Én nemsokára megszülöm annak az embernek a gyerekét akit az egész életemben a legjobban szerettem.Bizni már nem tudok benne.És amikor most esélyt adtam neki megint elba....Ha bizalom nincs nincs semmi mondják sokan.Nem tudom.Én csak azt tudom,ha az ember nagyon szeret sokmindent megbocsát de a végtelenségig nem lehet.Ezek csak gondolatok.Ne haragudj érte.Légy nagyon boldog.
Nem ez nem a szerelem.
Ha szerelmes vagy valakibe, akkor nem kelti fel valaki más az érdeklődésedet.
Még nagyon fiatal vagy, sokszor leszel még "szerelmes", de amikor majd tényleg az leszel, azt érezni fogod.
Ez nagyon nehéz ügy.
Hát ilyen embert...
Az ilyen férfit verje meg a sors úgy, hogy ne lehessen az életben többet gyereke. Visszakapja ő még ezt, biztos.
Kellesz majd gyerekkel is másnak.
Vigyázz magatokra!
Egyetlen férfi sem fog úgy boldoggá tenni, mint a saját gyermeked...és egyetlen férfi sem érdemli meg, hogy miatta lemondj a gyermekről és az anyaságról.
Nem fogok hazudni..nem lesz könnyű..KITARTÁS
Most olvastam végig a naplódat, hát nem semmi ez a pasi. Talán tényleg úgy járnál legjobban, ha eltűnne a te és a baba életéből is.
Olyan nincs, hogy nem kísérem végig a terhességet, addig feléd sem nézek, de ott akarok lenni a szülőszobában. Minek? Hisz nem is érdekli a gyerek, ha érdekelné nem bánna így veled és nem mondana ilyeneket. Attól meg nem lesz apa, hogy megcsinál egy gyereket, arra szinte mindenki képes. Én valószínűleg inkább egy lemondó nyilatkozatot íratnák vele alá, egy ilyen ember nem kellene a gyerekem mellé.
Határold el magad tőlük teljesen! Fordulj MAGATOK felé! Készülj az anyaságra... és tojd le a világot! :o)) Tudod, majd rájössz... a férfiak jönnek,mennek az ember életében, de a gyerek örök és állandó, ha szeretettel és ügyesen csinálod a dolgokat... tehát oda koncentrálj! :o)
Amúgy sokkal könnyebb úgy felneveli egy gyereket, ha a (nem vele élő apja) nem lotyog bele mindenbe.
Jó egészséget Nektek! :o)
Hát sajnos ezek szerint nem egy apatípus!Szerintem megijedt a kötötségektől, és úgy gondolja neki még szabadságra, bulizásra van szüksége!
A "barátok" meg ennyit érnek, ilyenek miatt ne emészd magad. Terhességed alatt jönnek majd új barátok, akiknek szintén van gyerekük,komolyabb gondolkodásúak és jobban meg fogod értetni magad velük és akkor fogsz rádöbbenni, hogy neked nem is kell sem Ő sem a "barátai"
Nem érdekli a baba??!! hát akkor nem, ő baja, nem tudja mit veszít!
Majd egyszer lesz valakid, aki téged is és a babádat is mindennél jobban fog szeretni! :))
Ilyen taplóval nem foglalkozz inkább legyél boldog és kiegyensúlyozott kismama! (ne hagyjd ki ezt az élményt, mert örökre bánni fogod)
Nagyon sajnálom a helyzetedet. Abból meríts erőt, hogy még nagyon fiatal vagy előtted az élet.
Ez a pasi nem érdemelt meg téged, lehet, hogy a gyereknek jobb is lesz nélküle, hisz milyen apa lesz egy ilyen férfiből. Az állítólagos barátok pedig nem is voltak barátok.
Biztos van olyan barátod aki már a fiú előtt is az volt és még mindig az. Ott vannak a szüleid ők biztos segítenek. Ha meg egyedül vagy, akkor sem leszel egyedül, hisz ott egy pici élet a pocakodban.
Én is most vagyok túl egy 13 éves kapcsolaton, egy 4 éves gyerkőccel. Igaz nekem más a kapcsolatom az exemmel, de szívesen beszélgetek veled. Néha belém is kell lelket önteni, hogy erős legyek, legyenek új terveim.
Sajnos nincs sok barátom akikkel ki tudnék mozdulni, hogy nem ezen járjon a fejem örökké. Most az a célom, hogy boldog legyek egyedül, hogy egy következő pasi ne tudjon soha a padlóra küldeni, hogy ő már majd csak egy pluszt adjon az életembe, de még nem hiányzik, még nincs kész rá a szívem. Bízom benne, hogy jobb lesz idővel és akkor talán el is fog jönni.
A lelked azzal próbáld rendbe tenni, hogy te jó ember vagy, biztos voltak hibáid, ahogy a párodnak is, de mégis ő volt az aki otthagyott egy nőt aki a gyermekét hordja a szíve alatt. Miatta ne bánkódj, építsd fel magad újra. Menj el moziba, színházba, ha kell egyedül. (én is oda fogok menni, ez is jobb, mint a négy fal között sajnáltatni magam)
Menj kismamatornára, próbáld meg élvezni ezeket a dolgokat amikor más emberek társaságába vagy. Ha egyedül vagy és bőgnöd kell, akkor tedd azt. Idővel tényleg jobb lesz. Nálam két hetes a dolog és már tudok mosolyogni is, és nem bőgöm el magam mindenen.