Házasság, válság (beszélgetés)
Sziasztok!
Az utóbbi pár hónapban a férjem sokkal többet néz pornót mint hogy velem szeretkezne.. Nyilván borzalmasan bosszant és nagyon fáj.. mikor ezt szóvá teszem neki akkor még neki áll feljebb.. értem én hogy kell nézni… hiába akarnék erről beszélni vagy akármiről terel.. mit tennétek a helyemben? Köszönöm a segítő válaszokat!
Bármennyire is fáradtak voltunk/ vagyunk minden este úgy alszunk el hogy egymást öleljük. Néha nem kell több, csak érezzük a másikat.
Próbáljátok meg. Nem kell mondani semmit, csak ölelni. ♥️
Rengetegszer volt mikor még kicsik voltak a gyerekek, hogy a férjem elaludt mire a gyerekeket ágyba dugtam. De mindig kérte, akkor is bújjak hozzá, ha ő már alszik.
Egy próbát megér 😉♥️
Némi probléma van a szövegértelmezéseddel, nem írtam, hogy mások bezzeg, hanem hogy ez nem a 2 gyerek miatt van. Nekem is voltak rossz pillanataim a gyerek mellett, és szerintem mindenkinek. De ha egy férj megtesz mindent otthon amit tud, és az egyetlen "hibája" hogy dolgozni megy, akkor ott mélyebben van a probléma.
Mint ahogy 30 év után sem mondanám a férjemnek, hogy már nem vagyok belé szerelmes, még akkor sem, ha egyértelmű, hogy ennyi év után a szerelem átalakul...
Nem biztos, hogy _csak_ ez a probléma, de azért, ha jól értem, elég konkrétan megmondta, hogy miért érzi rosszul magát: "én a kapcsolatot féltem ő meg nem bírja otthon a srácokkal"
Teljesen mindegy, hogy bezzeg a jóskapistáné bírja - ő nem a jóskapistáné.
Arra nincs lehetőség, hogy visszamenjen dolgozni?
Nem könnyű megoldani, az biztos, de ha te ilyen lelkiismeretes férj és apa vagy, akkor szerintem találnátok megoldást.
"Amúgy nem tudom mit nem lehet bírni 2 gyerekkel."
pl. a szociális élet, a felnőttkapcsolatok hiányát? Vagy pont azt nem bírja, hogy állandóan lóg a nyakán valaki?
"Igenis rád is kellene legyen energiája. Meg igénye."
Ez kb. olyan, mint amikor azt mondják a depressziósnak, hogy menjen kapálni. Ha szarul van, akkor szarul van.
A 25-ös és 28-as hozzászólás nagyon hasznos.
Hozzátenném még, hogy a feleségeddel van a baj, semmi nem jó neki.
Én pont ekkor mentem vissza dolgozni, a gyerekek 3 és 6 évesek voltak.
A kicsi kezdte az ovit, a nagy az iskolát, én a munkát és elkezdtem a főiskolai tanulmányaimat. Ment minden szépen, gond nélkül, mert szerettük és ma is szeretjük egymást.
A feleséged "csak" kifogást keres. Kihasznál téged.
Hagyd egy darabig kínlódni, akkor rájön, hogy milyen sok mindenben segíted. Talán, akkor megbecsül, vagy kibújik a szög a zsákból és legalább kiderül mi is a baj valójában.
Szerintem két dolog történhet, ha megfogadod Bichi tanácsát (és szerintem nagyon meg kellene!!)
1.) Elmúlik az a kevés ami még megvolt, de az így is úgyis elmúlna, csak lassabban, megspórolsz magadnak pár se vele se nélküle évet.
2.) Bekapcsol nála a basszus elveszítem érzés és ő indul meg feléd. Aki mindig ott van, aki mindig biztos pont az egy idő után elveszíti az értékét. Aki kapaszkodik az nem értékes.
A feleséged akarja még ezt a házasságot? Vagy csak te teszed magad oda?
Én ikrekkel voltam otthon, nem volt leány álom, a gyerekek apja nem igen segített! Nem a szex mentesség vetett véget a kapcsolatunknak!
Nagyon sajnálom, remélem rendbe jöttök!
Az is lehet hormonális a dolog!
Szerintem itt alapvetően a feleségeddel van a probléma, 2 gyerek azért nem a világ vége, elég sok anya el van velük otthon, ráadásul, ha igaz amit írsz, bőven többet teszel hozzá mint a legtöbb férfi.
Én úgy gondolom, hogy nem a gyerekkel vannak gondjai, hanem veled, ezt meg az ő fejében kell helyretenni, hogy mit is akar a házasságától. Az, hogy te mindent meg akarsz tenni, édes kevés, ha ő meg nem...
Én mondjuk a helyedben kicsit hanyagolnám, mert ha te állandóan mész, próbálkozol, akkor nem jön el az a pillanat, amikor hiányoznál...