Hagyod hogy kihasználjanak a munkahelyen? (tudásbázis)

Nem hagyom. Annyit és azt csinálok meg, amit muszáj + amit szívesen megteszek. Segítek is másoknak és ha esetleg úgymond kihasználnak (pl. vkinek nincs kedve megcsinálni és ráfogja, hogy azt ő nem tudja hogy kell), azt is hagyom, ha van hozzá kedvem.

Nem kell ezen agyalni, addig a pontig "hagyd" magad, amikor még te magad nem gondolod hülyének magadat. A többi meg kit érdekel?! :-)

Mindenkit kihasználnak, csak a zöme azt hiszi, nem..a kollégák szeretnek a másikon élősködni(kihasználni)aztán fizetésemeléskor víz alá nyomni..

persze amíg lehet...kérdés, mikor fordul az a bizonyos kocka..(mert szokott)

Ez az adott helyzet bebetonozása. Ha viszont többet nyújtasz, mint amire a meglevő munkaszerződés kötelez, akkor az adott helyzetből rögtön "ugródeszka" lesz/lehet egy jobb munkakör, magasabb fizetési kategória, magasabb beosztás irányába.

Csak rajtad áll, hogy a jelenleg többletként végezhető feladatra hogyan nézel: hogy kihasználnak, kizsákmányolnak, és rögtön lelépsz, vagy lehetőségnek, amelyben megmutathatod, hogy mi mindenre is vagy képes!

Volt egy munkahelyem. Már évek óta dolgoztam az osztályon, szinte munkakör a kisujjamban volt, amikor az osztályvezető csaj elment 3 évre gyes-re. Szinte természetes dolog volt, hogy a főnökség rám ruházta mindazt a melót IS, amit addig az o.vez.csaj végzett. Csináltam szó nélkül, kismillió tulórával, nehézséggel, egyebekkel. Vártam, hogy kapok valami o.vez.helyettes, vagy hasonló kinevezést, de sehol semmi. És ez így ment 3 éven át. Otthagyni nem volt szívem. Szerettem azt a munkát, szerettem a csajokat körülöttem, hát húztam az igát.

Letelt a gyes, visszajöt az o.vez, és 2 nap múlva megkaptam papíron azt a kinevezést és plusz pénzt, amit előtte 3 évig hiába vártam. De akkorra nekem már meg volt az új munkahelyem, ahova lépek, így átvettem az új kinevezést, és beadtam a felmondást.

Mindenki megrőkönyödött, az igazgató lehívatott magához: hát most kaptam meg az elismerést az elmúlt évek munkájáért, akkor most miért megyek el! Köszönöm, de most már nem tudok vele mit kezdeni, most már az a papír nem segíti a munkámat, most már az én szememben nem sokat ér! Akkor kellett volna ideadni, amikor mások a képembe vágták, hogy mit teszed-veszed magad, nem vagy te itt senki...

Bizonyíts, de legyen egészséges önértékelésed, és igenis tegyél arról, hogy mások is lássák, mennyire értékes vagy!

"Bezzeg az én időmben": önként vállaltunk többet, mint ami a munkaszerződés szerint a munkánk volt, felvállaltuk mások helyettesítését is, is ha úgy adódott, vagy éppen szó nélkül bent maradtunk tulórázni. A tulórát megkaptuk szabad időben, a többi pedig arra volt jó, hogy látták a főnökök: többre is képesek vagyunk, mint ami melót most végzünk.

Kizárólag ez volt az útja annak, hogy magasabb beosztásba, vagy jobb fizetéssel járó, felelősség-teljesebb munkakörbe kerüljünk.

Persze, már aki nem akart a főnök cicababája lenni.

Természetes dolog volt, hogy előbb bizonyíts, és utána lehetnek elvárásaid, követeléseid, vagy ha egy bizonyos idő elteltével sem léptettek elő, akkor szétnéztünk másik munkahely felé.

És bizony akkor, ennek hangot is adtunk. Ha még akkor sem kapcsolt a főnök, hogy hoppá, itt lépni kell, mert elveszít egy értékes dolgozót, hát akkor elveszít.

Ne felejtsd el, hogy egy kollektívában dolgozol! Ma nekem, holnap neked.

Ha úgy érzed, hogy valamiért mindent rád sóznak, az nem lehet véletlen. Nem illeszkedtél be a kollektívába.