Állatvédelem a gasztronómiában

Halak, puhatestűek, vízi állatok

2021-ben a brit kormány elismerte, hogy a rákfélék és a puhatestűek képesek a fájdalom érzékelésére. Svájc már 2018-ban betiltotta az élő homár forró vízbe dobását, az állatvédelmi törvény szerint az állatokat főzés előtt kábítani kell. Más országokban is vannak hasonló állatvédelmi intézkedések a gasztronómia területén. Olaszországban nem csak a homár élve főzését, de a jeges vagy hűtött tárolását is korlátozzák. Dániában és Norvégiában betiltották halak kábítás nélküli felvágását, kíméletesen kell őket feldolgozni túlzott fájdalom vagy szenvedés okozása nélkül.

Indiában betiltották a cápák uszonyának levágását és az állat visszadobását a tengerbe, mivel ez gyakorlatilag lassú, biztos halálra ítéli őket.

EU-ban, USA-ban és Ausztrália szinte teljes tiltás van a bálnahús és delfinhús fogyasztására. Japánban és Norvégiában os egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a bálnavadászat teljes beszüntetésére.

Madarak

Az Amerikai Egyesült Államok betiltotta a hízott libamáj ás kacsamáj forgalmazását, mivel az állatok mesterséges túletetése kegyetlenségnek számít. Több európai államban is tiltott az importja ugyanezen okból.

A kacsa és a liba mellett több madárfajjal kapcsolatban is léteznek gasztronómiai tiltások, főként az állatvédelem és a fajmegőrzés érdekében. Franciaországban a kerti sármány korábban gasztronómiai csemege volt, de 1999 óta tilos a vadászata és fogyasztása. Egyes országokban hagyományosan fogyasztották a vadon élő galambokat és sirályokat, de állatvédelmi okok mellett már egészségügyi okokból tilos ez a tevékenység.

A fecskefészekleves egy hagyományos ázsiai csemege, különösen Kínában, Thaiföldön, Indonéziában és Vietnámban. Azonban az elmúlt években egyre több állatvédelmi és fenntarthatósági aggály merült fel vele kapcsolatban. A fészkek begyűjtése bizonyos országokban szigorúan szabályozott vagy tiltott, mivel

a madarak veszélyeztetetté válhatnak a fészkek eltávolítása miatt, a túlzott gyűjtés veszélyezteti a populációikat. Állatvédelmi aggályok merülnek fel azért is, mert a madarak ugyan újraépítik a fészkeket, de a folyamatos eltávolítás megnehezíti a szaporodásukat. Thaiföldön emiatt szigorúan ellenőrzött és engedélyhez kötött a begyűjtés. Malajzia és Indonézia területen korlátozták az exportot és erősebb természetvédelmi intézkedések léptek életbe. Kínában a fogyasztása még mindig igen népszerű, de az illegális begyűjtés és kereskedelem elleni fellépés itt is erősödött.

Emlősök

A kutyák és macskák fogyasztása sok ázsiai országban hagyomány volt, de az állatvédelmi mozgalmak hatására egyre több helyen tiltják be. Nyilván az Európai Unióban ez teljesen tabu, az USA-ban 2018 óta országos szinten törvényileg tiltott, Kína egyes részein 2020 óta, Dél-Koreában várhatóan teljes tilalmat vezetnek be 2027-re.

Európában minden medvepopuláció védett, így a medvehús kereskedelme és fogyasztása gyakorlatilag tilos. Oroszország, Kanada és Alaszka (USA) területein is egyre szabályozottabb a vadászatuk, egyre több szigorítás lép életbe.

A majomhús fogyasztása hagyományosan bizonyos afrikai, ázsiai és dél-amerikai régiókban volt elterjedt, főként vidéki területeken és vadászó-gyűjtögető közösségek körében. Azonban az utóbbi években egyre inkább tiltják vagy szigorúan szabályozzák, elsősorban egészségügyi és állatvédelmi okokból. Az EU-ban és az USA-ban a majomhús importja és árusítása teljesen tilos. Afrikában és Dél-Amerikában is egyre több ország lép fel a majmok húsának illegális kereskedelme ellen, részben etikai aggályok (magas intelligenciájú állatok) miatt, részben pedig a fertőzésveszély (ebola és más zoonózisok) miatt.

A főemlősök, a denevérek és más kisebb emlősök, például mosómedvék és rókák is egyre szigorúbb védelem alá kerülnek tehát az egész világon.

A korlátozások hatása a világunkra

Az elmúlt 10 évben világszerte tehát egyre több gasztronómiai korlátozást vezettek be az állatvédelem érdekében. Ezek az intézkedések segítenek megvédeni a veszélyeztetett fajokat, csökkenteni az állatokkal szembeni kegyetlenséget és mérsékelni a fertőző betegségek terjedésének kockázatát is. A fenntarthatóbb és etikusabb élelmezési szokások elterjedése nemcsak az állatok, hanem az emberek és a bolygó hosszú távú jólétét is szolgálja.