Ha eljő a változás kora… (beszélgetés)

Szia Nicelady!

Örülök neki, hogy megtaláltad a boldogságot! :-)

A legjobbakat kívánom a jövőben is Neked! :-)

Szia.

Szia katkakatka!

Itt semmiképp sem.

Privátban esetleg, de sajnos nem mostanában, nagyon be vagyok havazva, pár sornál többre nem futja időmből sajnos - ahogy most sem -.

Szép hétvégét, jó pihenést, szia.

Mesélsz erről?

Esetleg nem mindenki előtt :)?

Szia katkatkatka!

Nem csak Te vagy "cifrábban" :-)

A lájk pont megtette úgy, hogy rákérdeztél :)))

Szia, szép hétvégét.

Jó tudni, hogy mással is van ilyen,

jó, hogy ilyen finoman és világosan megfogalmaztad ...

Így vagyok én is valahogy, csak még kicsit cifrábban .. :)

én csak most olvastam ...

Hol kell itt lájkolni?

Nyilván, bár nem tudom, ezt most mire értetted :)

De biztos így van. Sokféle élethelyzet létezik, én egyet osztottam meg, a sajátomat, amiben jelenleg most vagyok.

Szia MenoPause!

Olvastam írásod.

Úgy gondoltam, szeretnélek megismerni személyesen is :-)

Megkereslek privátban.

Le a kalappal...!

Szia.

Egy kis update… sokan, sokfélét írtatok, talán szerencsésnek érezhetem magam, hogy nem szedtetek szét, korrekt válaszok voltak, pro és kontra. Nem mintha bármit is befolyásolna, hogy ki mit gondol, de voltak elgondolkodtató hozzászólások.

A mélypont ezután következett. Valamiért ez az írás kikívánkozott, de akkor nem voltunk még a legalján. Addig el kellett jutni. Hogy újra tudjon épülni. Igénybe vettem hozzá segítséget is. Hál istennek, nem kellett sok alkalom, és most már sokkal tisztábban látom a dolgokat, az életemet, a vágyaimat, a jövőképemet, a szerepünket a történésekben.

Házasságunkban az együtt töltött közel 3 évtized nagyrésze jó élményekkel volt tele, nyilván mint mindenhol, voltak jobb és rosszabb, könnyebb és nehezebb, szenvedélyesebb illetve visszafogottabb időszakok is.

Van olyan, amikor az ember elbizonytalanodik. Jó dolgában? Ki tudja. Mindenkinek más a jó. Minden időszakban más a jó. Mindenki másképp él, másképp érez. Vannak hasonlóságok, amik ismétlődhetnek, sokan írtátok, hogy átéltetek hasonlót, nagyjából ebben az életkorban.

Azt is tudom, hogy nagyon sok kapcsolat nem éli túl, egyszerűen nem élheti túl az ilyen kríziseket, holott túlél sok mást. Sok veszekedést, félreértést, kompromisszumot, megalkuvást, bántást – csak épp más téren. Nem a vágyak és a szenvedélyek terén. Az egy kényes téma.

Érthető, hogy aki valamiért elindul ezen az úton, hogy megérez valamit más iránt is mint a párja, az iránt jogosan vetődik fel, hogy szereti-e a másikat. Vagy szereti-e eléggé. Jelzem, hogy igen. És mégis, szabad/muszáj érezni. Ha elfojtjuk, felszínre tör. Valamilyen formában. Nálam nagyon sokféle formában tört felszínre.

Van aki már tudja, hogy egy hosszú kapcsolat lehet boldog akkor is, ha megadjuk a másik szabadságát, akár ilyen téren is. Nem biztos, hogy élni is kell vele. Nem is biztos, hogy az ember képes vele élni. De a tudat, hogy nem vagy a másik tulajdona, hogy ábrándozhatsz, hogy vágyhatsz, ne adj isten, meg is élheted.. nem kell elfojtani, az felszabadító érzés, ezt be kell, hogy valljam. Hogy van-e bátorság megélni, vagy valós-e ez az érzés, az más kérdés. Ezt még nem tudom. Azt tudom, hogy elfojtottam, legalábbis megpróbáltam nagyon erősen ezt tenni. Mert morálisan így tartottam helyesnek. Minél mélyebbre, minél jobban kontrolláltam, annál elemibb erővel tört elő. Most épp nálam. De mi van, ha ez évekkel később a férjemnél történne meg?

Megígérhetünk sok mindent egymásnak, de felesleges. Megígérhetjük, hogy soha senki nem hat ránk, de nem tudjuk garantálni. Választhatjuk, hogy ha mégis hat, akkor kilépünk, és mindenki kezdi előlről. Vagy méginkább, azért megyünk külön, ha billeg a kapcsolat, hogy szabadok legyünk, és bármit meg akarunk élni, megtehessük. Szabadon. Így korrekt? Lehet. Elgondolkodtam rajta. De a mérleg serpenyőjében ott volt a sok együtt töltött minőségi idő, az együtt megélt vágyak és szenvedélyek, a gyerekeink, a közös céljaink, és persze a túloldalon az esetleg nem megfelelően működő szerepeink, a sérelmeink, amiket nem beszéltünk ki megfelelően. De tanultunk. Mindenből. Ebből is. Jó lecke volt. És megyünk együtt tovább. Sokkal nyitottabban egymás felé. Sokkal nyitottabban a világ felé. Sokkal határozottabban.

Férj a hibas!!

Látszolag minden rendben??De valahol mégse!

Érthető hogy miert vagy ebben a helyzetben!

Hol a vágy a szenvedélly ? Ami mindíg kell a nőnek /felesegnek?

Maradt a megszokas a kirakós játék ?Tegyük össze amink van?

Úgy élj hogy neked jo legyen és boldog légy.

Sok esetben önzőek a gyerekek!

Szia Sebeanya!

Van felhasználói feltételek olvasmány itt, lehet tényleg, hogy valami olyasmit írtál, amit nem lehetett volna :-(

Emlékszem, mikor regisztráltam el kellett fogadnom a feltételeket, de én csak arra emlékszem, hogy reklámozni nem reklámozhatok semmit, valami ilyesmi rémlik.

Azzal kapcsolatban, amit írsz, nagyon, de nagyon sajnálom és együtt érzek Veled.

Manapság nem könnyű két gyermekkel egyedüli szülőként, főleg, hogy két munkahelyen is dolgozol.

A leges, legjobbakat kívánom Neked, Nektek és főleg Neked kitartást!!!

Szia.

Sziasztok !

Úgy látom, -mivel nem találom, az én levelem, hozzászólásom került törlésre: NEM én töröltem-lehet, hogy ezt a hozzászólásomat is törölni fogja a Moderátor. MI alapján ???

A lényege annyi volt, hogy közel m42 évesen közel 2 éve egyedül nevelem a 2 fiamat- 8-és 11 éveke- elhagyott a férjem 1 szó nélkül, min den kapcsolatot megszakított Velünk..

Orvosi diplomával-gyermekorvosi szakvizsgával 2 munkahelyen dolgozom, hogy eltartsam a gyermekeimet: hétköznap-és minden hétvégén is kb 40 h-ban ügyelek péntektől vasárnapig a közeli Kórházban....

SEM időm SEM Energiám a változó korba lépésről gondolkodni, irigylem azokat, akik ezt megtehetik, nekem a gyermekeim felnevelésére kell koncentrálnom .

Ahogy látom, nincs olyan opció, hogy ki lehet törölni a saját hozzászólásomat.

Tehát a válasz: a moderátor törölte valami miatt.

De hagyjuk meg a fórumot az eredeti témának :-)

Csak kíváncsi voltam...

Szép hétvégét és jó pihenést mindenkinek, igaz kicsit rövid hétvége lesz most :-(

Sziasztok!

Sziasztok!

Demediná levele válasz egy levélre.

Tegnap este - vagy tegnapelőtt este - beleolvastam, de nagyon fáradt voltam, gondoltam majd ma elolvasom.

Hova lett a levél? Vagyis a hozzászólás, bocsánat.

Szia!

Nagyon elkeserítő amit írsz.

Kívánom neked, hogy mihamarabb megtaláld azt a férfit akit te is és a gyermekeid is megérdemelnek és egzisztenciálisan is a helyére kerüljön az életetek.

Valóban, kitartást és jó egészséget kívánok!