Fél éve szakítottunk, mégis hogy kellene viselkedjek, ha összefutunk? (beszélgetés)

Nem értem igazán.

Ha haragszol rá, és nem szívesen köszönsz neki, akkor ne tedd.

Miért akaszkodna rád?

A szakításból nem úgy tűnik, hogy ilyen szándékai vannak.

Ha tényleg minden ok nélkül megtette azt, amit írtál (eltünt, mindenhonnan tiltott stb.), akkor nekem ez nem is lenne kérdés. Ha azóta sem kért bocsánatot, átnéznék rajta.

Szevasz-szevasz.

Ennyi.

Tedd azt, amit akarsz.

Köszönni, főleg visszaköszönni illik, de nem kötelező.

Milyen lezárást szeretnél?

Lehet mondani, hogy nem volt szép, de szerintem ennél egyértelműbben nem lehet valaki tudtára adni, hogy nem kellesz.

Fél év után meg igazán túlteheted rajta magad és egy sziát nyugodtan elejthetsz.

Ha jól értem, akkor ezek a véletlenszerű találkozások inkább neked fájóak, mint neki.

Ha még túl erős benned az érzelem, hogy semleges emberként tekintsél rá, akkor próbáld meg kerülni. Ha mégis találkoztok, akkor zárt legrövidebbre a dolgot egy gyors köszönéssel.

Esetleg egy új udvarlóval segítheted az érzelmeid közömbösítését. Nem kell egyből egy új románcba kezdened, de a gondolataid diverzifikálása segít, hogy kikerüljön az érzelmi fókuszodból.

Szerinted nincs tudatában, hogy egy gerinctelen? Normális ember oda áll a másik elé és elmondja, hogy itt a vége. Csak a gyáva és az érettlen lép le szó nélkül.

Ez nem megbántás, ez megalázás.

Ne durcizz rajta. Azt megérzi. Tudni fogja, hogy ez neked bántó volt.

Lépj túl rajta és ne mutass irányába érzelmet, ahogyan ő sem volt tekintettel a tieidre.

Ha megvan az esélye, hogy gyakran összefogtok találkozni, akkor nem tehetsz új, mint idegenek volnátok holott intim részleteket is ismertek egymásról.

Talán a legetikusabb, hogy ha a kötelező minimumot megtartod. Hűvösen és tárgyilagosan, mint amikor a hivatalos ügyeket intézed.

Van itt némi ellentmondás....

Nyugi,aki ilyen módon hagyott el,az nem fog rád akaszkodni, mert kedves vagy vele. Amúgy köszönj és menj tovább.

Fél év után nem durcizni kell hanem kihúzni magad és egy nagy mosolyt villantani.

Majd tovább menni.

Nagyon kínos volt, mert ő valami oknál fogva úgy viselkedik velem, mintha barátságosan váltunk volna el, de korántsem volt így. Engem nagyon megbántott, amit szerintem ő nem vett észre, és mai napig nem tud. A testvérével ült ma kinn az egyik teraszon, amikor én az egyik ismerősömmel elmentem a kávézó előtt, de rögtön felismertem, egy pillanatra ránéztem, majd gyorsan elkaptam a tekintetemet, mintha ott se lenne. Ide költözött erre a környékre, szóval lehet, hogy össze fogunk futni, de hogy kellene viselkedjek vele? Mint egy ismerőssel, vagy mint egy idegennel, akit soha nem láttam?

A helyzet az, hogy ismerem már annyira, tudom, hogyha kedves vagyok vele, megint rám fog akaszkodni, elkezd majd irogatni Facebookon, ha pedig ignorálom, akkor az elejen duzzogni fog, majd megnyugszik.