Érdemes elolvasni (beszélgetés)

Igaz.Elég életszerűtlen,hogy évekig tartó folyamtot, pár héten belül a visszájára tud fordatni.

Erről azok a szülők jutnak eszembe(hasonlat),akik elhozzák a gyermeküket pszichológiai vagy egyéb gondozásra..olyan problémákkal amik évek óta fenn állnak és évekre visszavezethető oki tényezők állnak a háttérben, majd 3-4 hét kezelés után kérdezik na?Mikor javul már meg?

Elképesztően emberitlen és életszerűtlen a cikk.

Rövid tartalma:

Közelebb

(Closer, 2004)

A napjaink Londonjában játszódó történetben a frissen elvált fotósnő, Anna a szépreményű (de egyelőre jobbára gyászbeszédeket költő) íróval, Dannel kezd viszonyt. Ám az új ismerőséből, a bőrgyógyász Larryből áradó férfias magabiztosság arra sarkallja, hogy végül mégse Dant válassza. A keserű döntést követően az író újdonsült múzsájával, Alice-szal vigasztalódik.

Totál irreális történet, ami nem azért baj, mert nem igaz, hanem mert azt akarja elhitetni, hogy az.

Túl tömény és dràmai, ugyanakkor egyszerű érzésekkel operàl és durva kontrasztokkal.

Bocs, de ez a cikk nemcsak giccses meg hatásvadász, de kifejezetten hazug és mint ilyen őrülten káros.

Egy válásellenes demagógia része, ami arról szól, hogy a házasságunk, kapcsolatunk csak azért hűlt ki, mert nem dolgoztunk rajta, és ha esetleg már nem érezzük jól magunkat benne, vagy szerelmesek leszünk, akkor igenis kötelező lemondani a boldogságunkról, vagy benne élni egy pokolban, csak mert házasok vagyunk meg mert van gyerek, meg mert mit gondolnak szomszédok.

Pedig csak egy életünk van. Válni nehéz, a megszokást feladni nehéz, a gyerekekkel elfogadtatni az új helyzetet nehéz, az emberek rosszindulatú pletykáit kiállni nehéz. De közel sem annyira, mint egyszer visszatekinteni az életünkre,tudni, ki volt az elvesztegetett Igazi, és legalább magunknak bevallani, hogy elszúrtam. Nagyon.

Bocsánat, jobban nem tudom megfogalmazni, de nagyon zavar ez a demagógia. Egy kapcsolat, házasság, a résztvevő felekért van, ha már áldozat, munka, keserűség, és nem a boldogság forrása, tovább kell lépni, és megadni a másiknak és magunknak is azt a lehetőséget, hogy valahol boldogabbak leszünk.

Az meg hülyeség, hogy sérülnek a gyerekek, ha a szülők intelligensen kezelik, mindketten kapcsolatot tartanak velük, nem rivalizálnak a szeretetükért, nem hangolják egymás ellen őket, általában a nyertesei lesznek, egy a megszokottnál rugalmasabb, többcsaládos életformában.

Ja és még két adalék: két ember volt / van a közvetlen környezetemben, akik a gyerekek, meg mert megfogadtam, hogy sírig hű leszek miatt nem lép / lépett ki egy rég elhidegült, közönyös házasságból. Az egyik tényleg sírig lett hű, mert belebetegedett és belehalt a kilátástalanságba. A másik depressziós, csak csinálja a napi rutint, de semminek nem tud örülni. Aki elment, 48 volt, aki depressziós, 32.

És mielőtt bárki jönne a -de-úgyis elmúlik a szerelem dumával, jelzem, az enyém több mint 10 év után sem múlt el, pedig keményebb dolgokon mentünk át együtt, mint az átlag. Persze nem azt jelenti most, mint az elején, hogy se hall se lát az ember mást, csak a kedvest, de még mindig nagyon mély a szerelem.

Pontosan ezek a gondolatok jutottak nekem is eszembe.

Abban meg soha nem hittem,hogy a gyerekek nem érzik a szülők távolságát...sokkal mérgezőbb ha kimondatlan játszmák és történések zajlódnak.

Az meg,hogy esélyt sem adok szeretteimnek,hogy búcsút vegyenek tőlem szintén kicsit önző dolognak érzem.

Ugyanis az itt maradóknak fontos része az elköszönés a gyász.

Jelen eszemmel én is azon lennék, hogy a férjem keressen magának mást, de anyaként a gyermekemet is óvnám attól, hogy azt lássa, hogy mennek külön a szülei, elég nagy megrázkódtatás lenne neki a halál is :(

Áááá,....erre még gondolni is rossz! :(

Ahol ennyi depressziós ember megfordul, mégsem túl jó ötlet egy ilyen cikk közzététele .(

Na erről beszéltem!!!

Pasi vagyok és a keményebbik fajtából lettem összerakva, de őszintén mondom ELÉRZÉKENYÜLTEM !!!

Megérte, hogy fel lett téve az "A" "cikk" !!!

mókus.kerék !!!

Hajrá, csak így tovább ! Az én napom is szebb lett ezzel! :)))))

Talán nem teljesen OFF

Tegnap késő éjjel volt a TV2-őn egy flm, a megcsalásrol és az "elvesztett " feleség visszaszerzéséröl

Látta valaki?

Nem semmi volt!

Azt gondolom, hogy a mai rohanó világunkban nem a társukkal foglalkoznak az emberek,elfelejtik miért szerettek belé. Élnek egymás mellett, elbeszélnek egymás mellett , feszültséget vezetnek le párjukon...Háborúznak egymással szeretkezés helyett!

Elfelejtik, hogyan kell udvarolni , gondoskodni, boldoggá tenni az életük párját.

Sok összetevőből áll egy kapcsolat boldogsága. Tenni kell azért, hogy a szeretet sokáig éljen, de csakis közös munkának van eredménye!! Tudatosan kell ápolni a kapcsolatot . Szeretni és szeretve lenni. Élni és élni hagyni! :)

Sziasztok! :)

Én nem a "cikkről" szeretnék írni, mert én ezt kb 2 éve olvastam, de a mai napig emlékszem rá...., Hanem amit kivált.

Mindig jobban érdekelt engem, hogy a film, zene, könyv, színdarab vagy csak egy fénykép mit hoz ki az emberekből :) Hogy reagálnak rá! Hisz a műveknek és az elmesélt valós történeteknek is pont az a célja, hogy elgondolkoztasson minket.

Ha igaz, ha nem....

Mit ne mondjak, van néhány "érdekes" hozzászólás :) De semmi gáz vele :) Van aki így van aki úgy fogja fel és ÉRTÉKELI a véleményével. Szerencse, hogy nem a testvérem, mert a barátaimat az megválogathatom :) NEM fogok személyeskedni, mert nem áll szándékomban!!! SŐT megbántani se akarok senkit se.

Javaslatom az, hogy vegyük csak komolyan, vegyük úgy, hogy ez igaz történet. A szerelem is egy kívülálló számára érthetetlen dolog, de akik benne vannak azok számára élő és ható az események láncolata!

Sőt nyálasnak is lehetne nevezni és még röhögni is lehet az olyan szavakon, hogy Nyulam-bulam, Macikám, Ingyom-bingyom vagy ki tudja milyen édi-bédi szavakat találnak ki a párok :) Szerintem mindenki tudná ragozni :)))))

Szóval...:)

Nem magában a történet a fontos, hanem az hogy TE mit érzel akkor amikor elolvasod!

Én erről szeretek legjobban olvasni, hogy te benned mit váltott ki...........

Üdv