Elvárások kamaszkorban (beszélgetés)
Nem felejtettem el ,hogy milyen volt akkoriban, de annak idején amikor gyakorlaton voltam akkor 7-től dolgoztunk 3-ig, volt hogy még tovább. Többet dolgoztunk mint a felnőttek ,és hazafelé sokszor állni kellett a buszon.
Nem mondtam hogy nem fárasztó a suli, de amikor a megállóban..végállomáson állunk sorba ...és jön a sok iskolás és megkerülik a sort , hogy minél előbb felszálljanak a buszra ...na azt már nem.Volt már ebből többször perpatvar.. )) és még nekik állt feljebb...
erről már én is beszélgettem vele sokat, de ha nincs kedve, egyszerűen nem csinálja meg...
rengeteget utazik, 2 hét múlva indul törökországba éppen... ez az egyik hobbija, a másik az állatok, abból is tartunk a lakásban jó párat, így igazából foglalkozik a hobbijaival is...
én is elfoglalt kamasz voltam, a saját tesóm neveltem fel, tudom mire gondolsz, szerencsére nálunk nem ez van..
Nyilván szívesen csinálja, hisz látja, hogy örömet okoz neked. Ugyanakkor szerintem egyfajta terhet is jelent neki, és nem tudom, hogy ennyi elfoglaltság mellett van-e ideje felfedezni, hogy esetleg még mi érdekelné. Talán nem is realizálja, hogy a te kedvedért csinálja szívességből, nem egyfajta belső indíttatásból, és hogy sok idejét mással is tölthetné, pl. új hobbikkal.
Ezt csak azért mondom, mert én tudom mi az az elfoglalt kamasz...
Lehet nálatok nem ez az eset áll fenn.
igen, erről beszélek...
én nyugodt leszek ha egyszer férjhez megy...
már most 2 nyelven megérteti magát a magyaron kívül, és 2 hangszeren játszik, az egyiken hangverseny szinten...
és még csak 13 éves.... simán el tudna vezetni egy háztartást, és nem ütöttük, hogy csinálja...
ha csak ennyire lesz rátermett egyszer amikor csaaládot kezd alapítani, már megállja a helyét...
Szerintem hosszabbtávon is jó, ha megbíznak kamaszokat ezekkel a feladatokkal, persze ésszerű határok között, az én anyámnak nagyo kevés ideje volt, így sok dolgot nem tudott, illetve nem is akart megtanítani.
Már bőven elmúltam 20 éves, mikor az akkori anyósomtól megtanultam főzni pl. valószínűleg könnyebb lett volna korábban, és fokozatosan.
oké, bocsi a gyengébbért, de úgy felhúztam magam...
nyilván nem a tavaszi nagytakarítást végzi, de ha kell, és vendégek jönnek, simán itt lehet hagyni neki a lakást, és szívesen rendbe rakja,... én pedig nyugodtan futok haza főzni, mert tudom, hogy teljesen fogadóképes a lakás....
azért ez nagyon nem mindegy.... csak vesd össze a fórum indító bejegyzéseivel:-(
Így teljesen igazad van, de valld be, van különbség a 12-es, és a 30-as hozzászólásod között:-)
Jó, hogy nekem, mint gyengébbnek lefordítottad! :-)
ja.. a mosogatás kimaradt...
azt még hozzá fűzném az egészhez: elnézem azokat az ismerőseimet, akik ezért megszóltak...
ma közelharcot vívnak az elhajigált koszos tanga miatt, szégyenkeznek a lányuk miatt aki férjhez ment, de egy ebédet sem tud megfőzni, a mama jár kitakarítani, és egy csekket sem tud kitölteni...
a kedvencem az egyik közeli ismerősünk egyetemet végzett lánya, aki sírva könyörgött az anyjának, menjen vele a bankba, mert nem tudja, hogy tud folyószámlát nyitni...no comment..
oké
azért az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy önszorgalomból!!!! nyáron 2 naponta felporszívózott, felmosott, letörölgetett, kiteregetett... senki nem kéri rá, én is megcsinálom ha hazaérek, csak épp felfogja ésszel, hogy főiskola közben, munkával a nyakamban, ami ráadásul nagyon nehéz, kicsinálna ha folyamatában minden csak az én nyakamba szakadna...
ne mindegy, hogy egy kamasz után folyamatosan pakolni, rakodni, wc-t kefélni, kádat suvickolni, porszívózni, szemetet összeszedni kell, vagy ezt az időt arra tudom fordítani, hogy főzzek, és vele beszélgessek közben...
a kád kiöblítése pedig nem ugyanaz mint a kád kimosása az általam írt értelemben... szó szerinti át takarításra gondoltam:-) attól mert lezuhanyozza a zsír, kosz, szappan, sampon rajta marad...:-( Ő tényleg letakarítja, csakúgy mint mi, így mindig tiszta.... így is vízkőoldózni kell hetente:-(
:-)
Van munkám, és gyermekeim is vannak. 10 és 17 évesek voltak februárban. Nem főznek, mosnak, vasalnak, viszont a nagyfiam nyara arra ment el, hogy megszerezte a jogosítványt, és lerakta a középfokú angol nyelvvizsgát. Büszke vagyok arra amit elért, sok munkája van benne. A szobáját természetesen rendben tartja, ágyat húz, meg ilyenek, mégis, én mint anya, nem tudnám elnézni, ahogy pl vasal, vagy mos. Az meg, hogy valaki kiöblíti maga után a kádat, tök normális dolog, említésre sem méltó.
Az a hozzászólás, amire én reagáltam, teljesen máshogy hangzott, mint amit most írsz.
húúhha.. az ítélet kimondatott!!
akkor a gyengébbek kedvéért lefordítom!
ha gyűrött valamilyen, nem ráz fel reggel 7kor, ha hajnalban értem haza ügyelet alatt, hanem kivasalja magának....
megveszi a tízórait, vagy készít...
10-18 órát melózok sokszor, és mondjuk nem olyan nagy baj, ha nincs retek a lakásban, és nem halmozta fel maga utána 30 beszáradt kakaós csészét, vagy a tojásos odaszáradt edényt...
továbbá azt gondolom, abba sem hal bele, ha délután lemegy venni pár guriga wc papírt, felvágottat, kenyeret stb...
és azt sem gondolom, hogy attól házicseléd, hogy kimossa maga után a kádat, kiszedi a hajat, vagy lebomló, vegyszermentes tisztítót tesz a wc-be...
továbbá ennyi idősen engedtessék már meg, hogy a szekrényét tudja rendben tartani, a cipőjét megtörölni, a mosógépet beindítani.... pár ruhát szétválogatni és 2 gombot megnyomni, nos azt hiszem egy 13 éves sem kap sérvet bele...
már ne is haragudj, de Te vagy nem dolgozol, és otthon vagy, vagy nincs gyereked, különben értenéd amit írok:///
"13 éves a lányom. . . főz, mos, takarít, bevásárol, kaját csinál reggel magának, vasal. ."
Szerintem ezek, főleg tanulás mellett, nem egy 13 éves gyerek feladatai. Az ember ne azért szüljön gyereket, hogy ingyen cselédet szerezzen magának!
az iskola kérdésben egyetértek, az én lányom 2 hangszeres, 2 nyelves, a bele lóg sokszor:-((
DE! én is és a férjem is dolgozunk, tanulunk, nem sorolom... szóval mindenki fáradt, úgy igazságos, ha eloszlik a tennivaló....
nem azért mentem férjhez, hogy házirabszolga legyek, hanem azért, hogy boldogságban éljek....
egy felaprózódó nő mindent tud adni, csak megértést, türelmet, szeretete nem:-((
Ezt persze nem sértő szándékból írtam, de figyelni x órán keresztül minimális szünettel egy olyan dologra, ami is nem érdekel, majd hazamenni és otthon is azzal foglalkozni nem épp szívderítő.
Nagyon leszívja az ember agyát ez a fajta tevékenység is, nem csak a kemény fizikai munka, vagy az egész napos rohangálás.
Nem vagyok egy sírós alkat, de néha bizony megesett, hogy nem bírtam cérnával, és nem csak velem...
Már ne is haragudj, de aki azt állítja az iskola nem fárasztó az vagy nagyon elfelejtette a fiatalkorát, vagy csak a szép emlékekre emlékszik szívesen vissza, vagy hazudik önmagának is.
Én át szoktam adni a helyemet, de ez nem azt jelenti, hogy nem vagyok fáradt és szívesen állok.
akkor még lehet, jó is, hogy kicsit "felnyitod a szemét"
lehet, neki már fel se tűnik, ami nekünk fura.
Tisztelet az nincs , úgy lökik fel a buszon még az idősebbeket is mint a huzat.még az anyjuknak sem adják át a helyüket..
Szegények nagyon elfáradnak a sok ülésben a suliban.
Nekem 12-13 éves korom óta nem pakolt be senki tízórait, ha én nem pakoltam be. Ugyanez vonatkozik a könyvbekötésre. Jó, nálunk abnormálisan máshogy vannak/voltak a dolgok, mindazonáltal nem érzem hátránynak, hogy pár dolgot megtanultam egyedül megcsinálni.
Azóta könnyebb az élet.