Eltiltanád a párodat a legjobb barátjától? (beszélgetés)

Egyébként az tényleg kérdés, hogy az adott bulira nem ment el-vagy tiltják neki, hogy ezzel a társasággal lógjon?

Nagyon nem ugyanaz a két dolog.

Nem. Soha, senkit nem tiltottam el ferjemtol.

Olyan van, hogy valakvel kapcsolatban rossz erzesem van, azt elmondom O pedig eldonti, mit kezd vele.

Atalaban kikeri a velemenyem emberekkel kapcsolatban.

Viszont ez emeletes bunkosag, hogy a baratja gyerekenek a szuleteset nem volt hajlando vele unnepelni. Ebben nem a no a hibas, hanem a pasas.

sztem nem szabad a párunkat befolyásolni h kivel haverkodjon, v kivel ne...

ha nem birjuk? hát magánügy, meg kell oldani annak a kedvéért akit szeretünk, ennyi...

én is ugy vok egy haverjával, h a hátam közepée sem kivánom, s ez forditva is igy van, s mikor együtt dolgoznak 10-12 orát, s utána inkább elmegy hozzá, minthogy velem legyen, akk persze én is szolok neki, h ink velem lehetne, de am azt csinálnak amit akarnak.

mijis na kérdés? mert nekem a tökkkköööm se tudja

(illetve olvasom, de a fórumindító hozzászólása számomra homály teremtett)

Dehogy tiltanám!

Max nem megyek Vele.

Pfff!

Micsoda probléma!

A testvérének született gyereke, és szerveztek egy kisebb bulit, amire meghívta a cimborákat. Csak épp a legjobb barátja nem ment el, mert a topikindító szerint a legjobb barát párja hisztizett, nem kedveli a topikindító testvérét és így aztán hebegés-habogás közepette elutasította a meghívást az a bizonyos legjobb barát.

Egyébként teljes egészében meg senki sem ismeri a sztorit.

Nekem nem sikerült megérteni a sztorit...

Tehát van egy bátyád, aki bulit szervezett a fiú haverjainak? És a legjobb barátja nem jött el erre a bulira, mert a párja hisztizett, hogy ne menjen?

Kíváncsi lennék, hogy a barát párja mit lát a bátyádba, ami miatt nem akarja, hogy összejárjanak.

Nem, én nem tiltanám el, de voltak olyan barátai a férjemnek, akik nem voltak szimpatikusak, így nem is szerettem, ha a férjem velük volt, de megoldottuk ezt a problémát.

Igen, nem tudjuk mi volt a háttérben, azért nem kellene szemét, hisztis, despota némbernek bélyegezni a feleséget.

Mi nem korlátozzuk egymást, vagy elve érezzük, tudjuk, hogy hol a határ, vagy megbeszéljük, hogy mi legyen a program, de egymást igényét egyéb társaság elé sorolunk.

nme, nem tiltanám el. Az én páromnak is van olyan (az egyik legközelebbi) barátja, akinek a stílusát nem igazán csípem, de eltiltani??? Dehogy is! (pedig nem mondom, h nem volt már lightos vitánk miatta, a stílusa miatt)

Ha a párom hagyná, h én eltiltsam a számára fontos emberektől, rá is azt mondnám, h ratyi.... Az ilyen a papucs.

Ahogy ő sem szabhatja meg, h nekem kik a barátaim, így én sem neki.

És mindattól függetlenül, h volt már összezördülésem ezzel a haverjával, ha úgy van, én is megyek a közös dolgokra (kerti sütögetés, bográcsozás, stb). Próbáljuk közelíteni a dolgainkat párom érdekében, és kész.

Jelen esetben nem tudjuk, hogy hány napot nem töltött együtt a kedves nejjel.

Mondjuk a házasság jó esetben több évtizedig tart, a legjobb barát meg nem sűrűn hív, hogy gyerekes buli van, úgyhogy emiatt hisztizni elég gyerekes. Dehát nem egyforma az értékrendünk. Nálunk nem divat a másik ilyen szintű bekorlátozása.

Éppen elég lett volna annyit megérteni, hogy nem alkalmas, és a részletek nem rájuk tartoznak.

Igen, valóban nem a tulajdonunk a férjünk és fordítva, de a barátoknak sem vagyunk játékszerei, hogy úgy táncoljunk, ahogy ők fütyülnek.

Ha mondjuk egy hónapja nem töltöttünk együtt egy napot a férjemmel, és elnne haverozni a közös program helyett, mert pár nappal előbb füttyentettek neki, én baromi pipa lennék.

Gondolom, nem annyira értették a dolgot.

És valóban, nem lehet előre tudni, hogy mikor jön a gyerek, de gondolom, nem úgy történt, hogy 13.04-kor megszületett, majd ment a havernak a telefon, hogy este 7-kor buli. Mondjuk az eltiltás akkor sem érthető, ugyanis felnőtt emberekről van szó, aki nem a tulajdonunk.

Tudtommal nem napra pontosan születnek a gyerekek, hanem hetekben mérhetőek a normálisnak mondott eltérések. Én nem állnék haptákban több héten kereszül, hogy bármikor ugorjak, és fordítva sem várnám el, hogy mindenki csapot, papot otthagyva rohanjon, mert én akkor úgy akarom.

Ez szerintem nem nevezhető eltiltásnak. Nekem túl erőszakosnak tűnik, hogy többen újra és újra hívogatták. Miért kell terrorizálni a másikat, ha egyszer megmondta, hogy neki nem alkalmas?