Első komolyabb kapcsolatom vége? (beszélgetős fórum)

sziasztok!

"Már arra is gondoltam, hogy inkább meg kéne barátkozni az exével, hogy az ő szemével is lássam ezt az egész hóbelevancot"

Szerintem sem szép dolog belenézegetni a telefonba, de én elképzelhetőnek tartom, hogy nem az ex lépett először, hanem a "barátod", és nem az ex ragaszkodik még annyira, hanem a pasi. Ha annyira szakítani akart volna, akkor rögtön az elején megmondja, hogy Te vagy... Egyetértek a többiekkel, egy keresztgyerek még sem olyan, mint egy saját...

Igenis légy önző! Már azzal többet tettél érte (mint ő érted), hogy rajtad "sírta"ki a bánatát, mielőtt összejöttetek (Abban a szituban szépen ki is voltál használva, mint lelkiszemetes)Most is vhol az az elvárás, hogy Te mindent megérts, mindent tolerálj... Ha ezt engeded neki, akkor soha nem lesz egyenrangú a kapcsolatotok.

Sziasztok!

Köszönöm a válaszaitokat! Barátnőim végig mellettem voltak/vannak, és még persze többen is. Szerencsére.

Egyébként mondott olyat korábban, hogy talán majd egyszer..., még bármi lehet. Ennél többet azonban nem igért. Igazából az zavar, hogy ezzel az új nővel kibékült, annak ellenére hogy állítólag sokat veszekedtek, azért szakított vele egyszer. Akkor nekem 6 év után miért nem jár egy esély?

Igyekszem felejteni, és tovább lépni, több kevesebb sikerrel. Az új fiúval pedig nem tudom mi lesz. Egyszer már szakitottam vele, mert úgy éreztem, hogy jobb lesz egyedül, de sajnos nem vol, ő pedig nagyon szenvedett, hogy ott hagytam, ezért is, és magam miatt is két hét után kibékültem vele. Ennek két hónapja.

Félek a Karácsonytól, el sem tudom képzelni Nélküle az ünnepeket. Szerencsémre a szülei nekem segítenek, talán találkozom is vele a jóvoltukból, mert a drága új barátnő elutazik haza az ünnepek idejére. Kiváncsi leszek, hogy viselkedik velem, ha találkozunk. :)

Köszi a válaszokat.

Ha történik valami, írok. :)

eszter

Sziasztok! Tudom, hogy ez rossz ezt olvasni, de szerintem még mindig erős szálak kötik a volt barátnőjéhez. Ha akarta volna, már rég megszakította volna a kapcsolatot vele...Nekem olyan esetem volt, hogy majdnem egy évig voltunk együtt, az első barátom volt, aztán szakított velem, aztán egyszer, egy pár hónap múlva, újra össze akart jönni. Összejöttünk, utána meg felhívott, h van egy új nője... Ennek 6 éve, akkor azt hittem belegebedek, majdnem 2 évig tartott amíg kihevertem. Ma már csak azt sajnálom, hogy valaha is közöm volt hozzá! Nem váltunk el haragban, beszéltünk is utána, de egyszerűen rossz választás volt. Attól még, hogy most azt érzed, hogy ő az igazi, ez az első szerelem átka, nagy remények, és ha nem jön össze hatalmas pofára esés...Szakítás után is van élet:) Nem az a világ vége ha kiszállsz egy rossz kapcsolatból... Persze adhatsz neki még egy esélyt, de nem érdemes sokkal több időt pazarolni ha nem képes tovább lépni... Szerintem ezzel Te is tisztában vagy, csak nehéz meghozni a döntést! Azt sem árt végig gondolni, hogy ő vajon újra kezdené-e a voltbarátnőjével? Szerintem az sincs kizárva, függetlenül attól, hogy mit mondott neked, mert biztos vagyok benne, hogy azt mondta neked, hogy nem.... Azért írd meg majd, hogy döntöttél, kíváncsi vagyok, hogy alakul sorsod!!

Üdv: Felhoo

hidd el sokan átéltük ezt, hgoy nincs tovább nélküle, hogy csak őt szeretem és senki mást...

de az előttem szólónak igaza van idő

találsz majd mást aki becsül téged és tudod szeretni

Nagyon egyszerűen azt mondanám, az idő a gyógyszered.Tudom,hogy ez nem vigasz, most , hogy ennyire friss a dolog...stb,,, ez közhely de igaz. Igazán nem tudsz tenni semmit, nem hiszem, hogy megoldás a másik srác...

Szerintem új lap, új élet,.. barátnőid nem tudnak segiteni, egy kicsit???

Sziasztok! Én nyáron éltem át életem legnagyobb tragédiáját. 6 év után elhagyott a szerelmem. Márciusban eljegyzett, áprilisban már adódtak gondok más lány miatt, azt hittük helyre lehet hozni, de júniusban elhagyott, azzal a szöveggel hogy nem birja a veszekedéseket. Persze nem gondolta át hogy miért is veszekedtünk annyit. A másik lány miatt. Kiderült, hogy már május óta egy újabb lány van a dologban, aki mellesleg az egyik barátjának a barátnője volt. Kiderültek érdekes dolgok, hogy már akkor lefeküdtek, amikor még én is voltam, ráadásul a nagybátyám lakásában, ahol albérletet adtunk neki... Többször is öngyilkos próbáltam lenni, sajnos nem sikerült. Néhányszor találkoztunk, most ott tartok, hogy 2 hónapja nem láttam. Voltak viták és veszekedéseink. Összeköltözött a csajjal, mert a csaj is a barátjával élt eddig. Én nem nyomultam rá egész idő alatt. Jobbnak tartottam ha háttérbe szorulok és majd magától rájön, hogy hibázott. Nem magam fényezésére, de tényleg én adtam meg neki a lelki nyugalmat, a támogatást, mivel a szüleivel sem jött ki igazán. Nálunk mindig megértésre talált.

Idő közben pedig összekeveredtem az új nőjének a volt pasijával. Megértjük egymást, hiszen mindkettőnket átvertek és megaláztak. Minden jól működik, csak én nem. Nem vagyok képes szeretni őt. A történtek ellenére még mindig a volt páromat szeretném visszakapni és tanácstalanul állok a világ előtt. Minden héten összetörök valami miatt, ami vele kapcsolatos. (iwiwen képek, kiírások, vélemények...)A szülei mindenben engem támogatnak, az új nőt sem fogadják el. Amikor párszor találkoztunk a nyáron, többször majdnem megcsókolt, öleltegett, puszilgatott, szóval látszott rajta hogy nem felejtett el. De amióta másodszor kibékült a csajjal, azóta semmi...

Ez az én történetem dióhéjban, számomra is hihetetlen. Lenne még mit mesélnem, mert voltak érdekes storyk, de a lényeg ez.

Iszonyatosan szenvedek még igy 5 hónap után is és nem tudom mit tudnék tenni, hogy visszakapjam, ugyanúgy érzek most is. Tudom, hogy fiatalon 15 évesen kerültünk össze, de higyjétek el, ez tényleg egy igazi szerelem volt köztünk.

Valami tanács esetleg?

Szia!

Igazat adok az előttem szólóknak. Ilyen fiatalon nem kell beérned azzal, hogy csak a 2. vagy. Ha ragaszkodna a kapcsolatotokhoz - úgy gondolom - egyértelműbben jelezné, hogy Te vagy neki. Persze 13 évet nem lehet a szőnyeg alá söpörni, de ez a helyzet sem tartható sokáig. Neked kell eldöntened, hogy mennyire fontos ez a kapcsolat számodra. Mert egyenlőre úgy néz ki minden marad a megszokott felállásban.

Először is magadban kellene tisztáznod, hogy mennyit vagy hajlandó áldozni ezért a kapcsolatért.

Másodiknak lenni nem könnyű dolog. Őket sok év köti össze és erős szálak, türelmesnek kell lenned szerintem, és minél kevesebbet hisztizel, annál nagyobb az esélyed, hogy előbb utóbb első leszel. Ha nagyon szereted (persze most nagyon szereted, de biztos, hogy később is így lesz?).

Egyetértek nalkahajjal abban, hogy fiatal vagy, nem biztos, hogy érdemes egy határozatlan pasiért ennyi évet áldoznod az életedből, keress egy egyszerűbb kapcsolatot.

A pasidnak is tisztába kellene jönnie magával, hogy kit is szeret igazán, de nem feltétlenül kell választania, csak sokkal talpraesettebben kellene tisztáznia a határvonalakat az exével és a veled való viselkedésében.

Bocsi, nem akartalak untatni, csak gondoltam megosztom veled ezt a történetet, mert sztem kísérteties a hasonlóság.

De az tény, hogy ha TE nem állsz ki magadért, és TE nem gondolsz magadra, akkor más se fog! Mindenkibe kell 1 kis egészséges önzőség, hogy ne használhassák ki mások gátlástalanul!

Sok sikert a továbbiakban! Csak erősen!

szia!

ismerős a helyzet, bár az én exem csak 5 évvel idősebb mint én, de én is megjártam ezt a poklot... őrjítő, az biztos; én majd 2 évig csináltam ezt; pedig már nem voltak együtt mikor megismerkedtünk, és a csaj Németo.-ban volt, bár ez nem javított a helyzetemen, mert így azzal próbálta érzelmileg zsarolni, h csak miatta jönne haza Mo.-ra, mert itt őt amúgy senki se szereti, de kint is szar neki, úgyhogy vagy hozzá jön haza és együtt lesznek, vagy öngyilkos lesz, stb... nem tudta elfogadni, h vége, pedig ő szakított a sráccal.

Majd mikor hazajött is ugyanez ment csak pepitában, h ha nem lesz vele úgy elmegy, h haza se jön többet, csak miatta maradna...

Aztán mikor már meg tudtam volna fojtani 1 kiskanál vízben úgy döntöttem, akkor alkalmazzuk a tartsd közel a barátaidat, és még közelebb az ellenségeidet elvet;aminek csak annyi lett az eredménye, h elkezdett mindenféle dolgokat kitalálni, meg hívogatta a barátomat, h bántottam, meg zaklatom, meg mindenféle képeket küldözgetett neki msn-en, cska ugye a srácnak meg ez a csaj volt az 1. nagy szerelme, és egyszerűen képtelen volt megszabadulni tőle, ami persze, akárhogy is próbáltam lenyelni a békát, az idegeimre ment, és sok vitát szült, meg nagy veszekedéseket... és a kapcsolat alatt 2x szakítottam is, de mivel nagyon szerettem így mindig visszamentem hozzá, mert tudtam, h szeret.

És hogy végül miért is lett végleg vége 3. szakításra mikor már összeköltözés közös "független" élet, meg eljegyzés előtt álltam pár héttel?!

Nos egészen egyszerűen azért, mert rájöttem, h nem tudom leélni az életemet úgy, h a saját páromnál 1 másik nő 8aki nem az anyja) prioritást élvezzen velem szemben! Ha ő az első, akkor miért nem vele van?! jah, mert hgoy már nem bírná elviselni hosszú távon? De mégsem tud meglenni nélküle, és nem tud neki nemet mondani? Hát az ciki, én nem akartam örök második lenni! És mivel azt akit szerettem 1 másik nő dróton rángatta, annak ellenére, h tudta, h nem kéne hagynia magát;hát sorry, de nem viselem el...

És idegileg is csak egyre kikészítőbb volt, úgyhogy a végére már mindenen összevesztünk... az exének sikerült megölnie a kapcsolatunkat... ezt már 1.-re és 2.-ra is beláthattam volna, de nem tudtam elfogadni, h a szerelmünket tönkreteheti 1 ilyen kis kígyó, és még küzdöttem, mert azt hittem ő a nagy ő, és nem lesz más akit még igazán szeretni fogok...

Mára rájöttem, h ami nem megy azt bizony nem kell erőltetni, és érdekes módon van 1 párom, akit nagyon szeretek, és lám összeköltöztünk és még mindig nem mentünk egymás idegeire; és ki tud állni mellettem, nem rángatják más nők;csak azt bánom, h nem találkoztunk hamarabb, pedig 5 évig ugyanoda jártunk minden délután, és a fél ismerősi körünk is egyezik, sőt minden bizonnyal találkoztunk is már, és nem is tudunk róla, no de vannak ilyenek.

Szia!

Szerintem kezeld nagyvonalúan a helyzetet.... Nehéz, de csak így lesz esélyetek, szerintem. Aki pedig menni akar, megy is, ideig- óráig tudod csak visszatartani. Ha pedig hisztit rendezel, csak megutál.... Mindenképp nehéz helyzet, együttérzek!

Fiatal vagy nagyon, és az első szerelem.... Nézz Magadba, és gondolod végig, mi is a jó megoldás... Kicsit önzőnek is kell lenni, ha Te nem, akkor ki más gondolna Rád?

Kívánom hogy jól alakuljon az életed!

Zsuzska