El akar hagyni a férjem egy másik nőért. Mit rontottam el? (beszélgetős fórum)
Ez a kérdés eléggé összetett.
Véleményem és tapasztalatom szerint van esély rendezni a dolgokat. De a legtöbben úgy állnak hozzá, hogy ha megtörténik, akkor vége, mehet, még a kabátot is ráadom, soha többé ne is lássam.
Ez szerintem ennél sokkal bonyolultabb. Talán igen, számít, hogy vannak-e gyerekek. De leginkább az számít, hogy mögé tudunk-e nézni, meglátni a saját oldalunkat is. Persze, mondhatjuk, hogy miért nem szólt, ha baja van. Nem ennyire egyszerű azért. Lehet, hogy szólt, jelzett, figyelmeztetett. Biztos nem voltak jelek? Nem mindenki hozza magával hogy megfelelően kommunikálja, vagy megfelelően vegye a jeleket.
Ugyanakkor nem könnyú legyőzni az egót, a haragot sem, és nem könnyű elérni a megbocsátást. De hiszem, hogy tanulható, gyakorolható. Igaz, ehhez is két ember kell, nem elég, ha az egyik hajlandó csak tenni valamit.
Hiszek a változásban, a fejlődésben, a tanulásban.
A következő kérdés, hogy ti mit tennétek, ha a férjetek/párotok elbizonytalanodna, netán máshol keresné a boldogságot mert nem jut rá elég figyelem otthon? Küzdenétek vagy menjen inkább? Magatokban keresnétek a hibát vagy inkább elengednétek - mondván ez igazságtalanság és ő nem vette ki eléggé a részét a "közterhekből".
Megpróbálnátok esetleg helyrehozni egy igazságosabb feladat-kiosztással? Vagy ha bejön a 3. akkor már nincs esély rendezni a dolgokat? Ki mit tenne egy ilyen helyzetben. Számít-e az hogy gyermekek is vannak, hogy mit adunk tovább nekik vagy egyszerűen nem kell foglalkozni semmivel csak saját magunkkal és lépjünk tovább?
Az egyik ismerősöm szerint mindig a nők rontják el a férfiakat.
Van benne igazság.
"Senki nem nézi el a férfinek,ha félremegy, de az is nagy igazság, hogy rengeteg nő is félremegy, csak azt még a barátnőknek sem vallják be."
Van erről egy vicc, amit persze nem tudok rendesen elmesélni, de a sztori kb. az, hogy ha egy nő félrelép és a barátnőjétől kér alibit, tíz barátnőjéből tíz azt mondja, hogy nem is látta az ominózus este. Ha ezt egy pasi teszi, tíz barátjából három igazolja a kérdéses estét, hét pedig megesküszik, hogy még mindig ott van 😝
A probléma adott nyilván, a nők túlterheltségéből adódóan - oké van néhány szerencsés akinél tökéletesen működik a munkamegosztás otthon is, de általában ez nem így van.
Valaki írta, hogy: "Szerintem 100 %-ban tökéletes házasság nincs, mindenhol van/volt probléma, aztán, hogy ez ok-e a félrelépésre, az már teljesen más kérdés..."
És lehet hogy ez a lényeg, hogy mindenhol van ugyan probléma, de a problémák kezelése és az ingerküszöb is egyénenként eltérő. Szóval, talán az, hogy egy ilyen helyzet - ahol a férfi nem érzi tökéletesen jól magát - végül megcsalásba fordul, sőt akár a család elhagyásába - már inkább egyéni személyiségjegyek és jellemvonások kérdése. Szóval aki nem akar ilyen helyzetbe kerülni, először térképezze fel, milyen a kiszemelt pasi ebből a szempontból.
Persze, itt velem a fiam és a férjem él;)
És egyelőre csak reménykedünk benne, hogy a fiam akkor is ilyen lesz, ha majd összeköltözik egy lánnyal.
Mi igyekeztünk/szünk minden esetre, hogy ne feledkezzen meg arról, hogy egy háztartás vezetése nem csak a nő dolga, és akkor sem, ha a nő azt mondja, hogy majd ő csinálja;)
Szerintem az egész felvetés sztereotipia.
Senki nem nézi el a férfinek,ha félremegy, de az is nagy igazság, hogy rengeteg nő is félremegy, csak azt még a barátnőknek sem vallják be.
Ahogy az sem túl nagy igazság, hogy a tökéletes házasságban is félrement. Szerintem 100 %-ban tökéletes házasság nincs, mindenhol van/volt probléma, aztán, hogy ez ok-e a félrelépésre, az már teljesen más kérdés...
Az meg, hogy miként legyen a dolgozó feleségnek ideje még a férj kegyeit is keresni? Hát szerintem meg lehet oldani, mert ez nem napi 24 órát jelent, hanem egy kedves gesztust, egy finom falatot, vagy egy kedves simogatást. Nem tudom elképzelni, hogy egy férj azt várája, hogy 0-24 órában kiszolgálják. Ha mégis, az nem férj,hanem egy pasa...
Húúú, nekem ez mindig annyira ellenszenves, hogy mert a nő örül, hogy van társ, van kinek főzni vacsorát, van kit hazavárni...
Miért mindig így gondolkodnak a nők?
Miért nem tudnak fordítva gondolkodni?
Ezért mondják sokan azt, hogy a nők a hibásak.
Igen is, a pasi is örüljön, hogy van aki hazavárja, vagy ő is várhatja haza a párját, ő is örüljön, hogy van aki mellette van.
És egyébként a pasi is örülnek, csak valamiért a nők ezt nagyon el tudják rontani. Saját magukból csinálnak egy cselédet, aztán meg picsognak...
Mert eleinte a nők talán élvezik is a helyzetet. Még fiatalok, elbírják. Hurrá, van társ, van kinek főzni vacsorát, van kit hazavárni, stb.
Aztán jön a gyerek, növekszik a feladat, telnek az évek, öregszik mindenki. A nő elfárad, a férfi helyzete meg nem sokat változik, munkahelyen dolgozik, otthon pihen továbbra is, nem veszi észre a különbséget.
Azért hál istennek nem csak ilyen van.
De tény, hogy egy házasság motorja a nő. Ha fullra hajtják, tönkremegy. Egy okos férfi tudja ezt, és kíméli, karban tartja.
Olvasgass olyan történeteket, ahol a férfiak kiveszik a részüket a dolgokból, hidd el, sok ilyen is van.
Az elején a nőn sok múlik, hogy mit tűr el, és szerintem, ha az elején helyre vannak rakva a szerepek, később nincs miért sírni. (Ettől még elromolhat, nem állítom, hogy nem..)
Én nőként fontosabbnak tartom a családot, mint a karriert, de vannak akiknek az a fontosabb, vagy az is ugyanolyan fontos. Akkor viszont a férfinak kell hátrébb lépni, és többet kivenni a háztartásból, neki kell kicsit a női szerepeket átvennie. Ha mindkettő építi akkor abból borítékolható a konfliktus.
Amíg kicsik voltak, még így is sokszor éreztem azt, hogy összecsapnak felettem a dolgok, pedig utólag belegondolva, azért a férjem sokkal többet segített, mint az átlag.
Most sokat dolgozik, én tudom azzal segíteni, hogy nem kell túl sok mindent tennie itthon, tud arra koncentrálni amit felvállalt. És jól esik neki, ha van étel, mire hazaér, jól esik, ha elé rakom, és nem is okoz ez problémát.
Volt, hogy én dolgoztam többet, utazni kellett sokat, kicsik voltak a gyerekek, akkor ő vitte a háztartást, főzött, mosott rájuk, tiszta volt a lakás.
Sosem volt ez probléma. Mint ahogy a hagyományos szerepek sem, tudok ugyan én is fát vágni, de nem szeretek, és ha nem muszáj nem csinálom. A férjem ugyanez, tud főzni, de nem szeret, és ha nem kell, nem csinája.
Az én lányaim valószínűleg pontosan tudni fogják, hogy hogy álljanak ki magukért, mert ezt látták itthon.
A mi generációnknak még nehezebb dolga van, mert anyáink és nagyanyáink másképp éltek még, és közben volt egy erős felgyorsulása a világnak.
És mi van, ha senki sem rontott el semmit, csak szimplán ezt hozta az élet? Évek alatt megszűntek az egymás iránti érzelmek, kihűlt a kapcsolat, másfelé fejlődtek a felek, és már nem a másikban látják azt az embert, akivel le akarják élni az életüket? Vagy esetleg eleve nem is volt az a nagy szerelem, vagy csak az volt, de valójában meg nem illettek össze. Csak még éretlenek voltak ahhoz, hogy jól ismerjék magukat vagy a másikat, esetleg arra gondoltak, hogy úgysem lesz jobb, legyen valaki, aztán érettebb fejjel már ezt másképpen látják.
Nem gondolom, hogy a házasság jó, a válás rossz. A házasság van a párokért és nem a párok a házasságért. Ha egy házasság (párkapcsolat) jó, az nagyon jó, talán az életben az egyik legjobb, ami adódhat. Ha viszont nem jó, nem működik, jobb lezárni.
Amúgy abban sem hiszek, hogy ha minden jól működik, jelenik meg harmadik. Ott ahol van harmadik, ott valami a párkapcsolatban nem működik, lehet, hogy nem látszik, mert csak belül, az érzelmek szintjén zajlik akár csak egyik, akár mindkét félben a probléma, de valami nem működik. Különben nem lenne tere a harmadiknak.
Amúgy sokkal több erőltessük a rossz házasságot látok a környezetemben, mint indokolt vagy elkapkodott válást. Az emberek alapvetően félnek változtatni, és inkább tűrnek. Gyakran a harmadik csak egy plusz motiváció, ami felszínre hozza a dolgokat.
Igen, igazad van, de ha a férfi "nem vevő" arra, hogy kivegye a részét a feladatokból, annak 2 kimenetele lehet:
a) Folytonos veszekedés, hogy csináljon vmit. Egy ideig talán csinálja is, aztán megint "visszalustul". Kezdődhet elölről az egész.
B) A nő tűr és gürcöl. De így NEM MARAD energiája nőnek lenni.
Bármelyik verzió esetén a pasi lép és keres egy kényelmesebb, izgalmasabb párt, aki nem zsörtölődik folyton, de akivel nagy valószínűséggel ugyanide jut egy idő után.
Szerencsések azok a párok, akiknél normálisan működik a kapcsolat. Kevés ilyen van, a többség itt Magyarországon az, amit leírtam feljebb. Legalábbis az én környezetemben, átlagos emberek körében.
...és ne értsen senki félre,hanem túl vagyok rossz kapcsolatokon én is és tanultam a saját hibáimból.
Volt,hogy én is együtt éltem egy csicska gyerekkel,akinek az pászolt,ha a szájába tetted a vacsorát is,sőt míg este hazaért 22órakkor,elvárta,hogy mellette rohadjak míg vacsorázik,attól függetlenül,hogy 4kor keltem és indultam dolgozni.
Vagy másik rossz kapcsolat,ahol ex éjjel 1kor végzett.Akkor tudott írni többet interneten.Mire nekem szintén 4-5kor kelnem kellett munka miatt,de még ő volt megsértve és el lettem mondva mindennek,amiért nem fostam a szót vele reggelig.
Sok sok sok negatív tapasztalatom van és hálát adok,amiért most itt van az életemben egy normális talpraesett férfi.
...és igen a nő a hibás,mert eleve nem szabad úgy belelépni egy kapcsolatba,házasságba ahol a nő tesz meg mindent.A férfinak is épp ugyanannyira dolga mindaz amit a nő is elvégez.2021et írunk hahó,nem 1900at...
A nő szoktatja meg a férfit azzal,hogy mindent elvégez,így ez marad meg mint normális kép a férfiban és nem is veszi észre azt,hogy változtatni kellene.
Az én párom,legalábbis ugyanúgy munka mellett besegít a takarításba,gyereknevelésbe,bevásárlásba,sütésbe-főzésbe,ami így a normális.Másképp,hogy is működhetne egy kapcsolat hosszú távon?Ez is egyfajta tisztelet a másik fél felé.Kompromisszum,segítségnyújtás.
De ez csak az én véleményem.
Ma már a nők elfelejtenek NŐK maradni,ami a kulcsa az egésznek..
További ajánlott fórumok:
- A férjem nem tud dönteni köztem és egy másik nő között
- Hogyan döntsek a férjem és egy másik férfi között?
- El akarom hagyni a férjem, szerinted ez jó indok rá?
- Abba lehet-e hagyni egyik napról a másikra a vérnyomás csökkentő gyógyszereket?
- Elhagyott a férjem egy másik nő miatt. Aki átélt ilyesmit, kérem írja meg a tapasztalatait!
- El akarom hagyni a férjem aki nem törődik velem és...