Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Elhagyott a férjem egy másik nő miatt. Aki átélt ilyesmit, kérem írja meg a tapasztalatait! fórum

Elhagyott a férjem egy másik nő miatt. Aki átélt ilyesmit, kérem írja meg a tapasztalatait! (beszélgetés)


2022. jún. 27. 14:24
Szia! Azóta hogy alakult a történetetek? Érdekelne, hogy mi a helyzet veletek?
26. Vörösáfonya (válaszként erre: 25. - Aszparagusz)
2021. ápr. 14. 15:22

Bárcsak a készülő regényem lenne.

A régi kerékvágásba nem gondolom, hogy vissza szeretnék jutni. Ezt csakis új alapok lerakásával, új szemlélettel lehet tovább vinni.

25. aszparagusz (válaszként erre: 23. - Vörösáfonya)
2021. ápr. 14. 15:04

Vagy igen, vagy nem (ki rúgott ki kit).

Megint az hallod, amit hallani szeretnél.


Emlékszem a régi fórumodra is. A mostani indítódban is leírod, hogy a férjed mint nőt, mint embert megsemmisített.

Ezek után miből gondolod, hogy minden visszaáll a régi kerékvágásba?

Amennyiben igaz a történet. Nekem néha olyan érzésem van, hogy egy készülő regényhez gyűjtsz véleményeket.

24. birebora (válaszként erre: 17. - Vörösáfonya)
2021. ápr. 14. 14:58
Sok boldogságot kívánok!:) És, hogy valóban megbánja amit tett, te meg igazából megtudj bocsájtani. Ellenkező esetben nehéz lesz és boldogtalanok lesztek.
23. Vörösáfonya (válaszként erre: 21. - Liliom10)
2021. ápr. 14. 14:53

Köszönöm, sok gondolat ébresztő kérdést fogalmaztál meg.

Ami segít, és önbizalmat ad, hogy szerencsére nem B rúgta ki, hanem fordítva, a férjem adta ki az útját.

Egyelőre intimitásról szó sincs. Szerencsére nem az a típus vagyok aki lábtörlő lesz és minden kívánalmát lesi a hazatért férjének egy ilyen sztori után. Egyelőre az pozitív, hogy normálisan, tisztelettel tudunk beszélni egymással. Sok a dolgunk, nemcsak a gyerekek, a ház körüli teendők, amik lefoglalnak egyelőre.

A bizalmam szinte biztos vagyok benne, hogy soha nem fog tökéletesen helyre állni, de majd meglátjuk hogyan alakul ez is. A pszichológus (a második) akihez elkezdtem járni már az elejétől arra tanított hogy koncentráljak magamra, "nőljek" végre fel. És ez az út még nem ért véget. Nekem először magamat kell rendbe tennem, mert addig ez a kapcsolat halott. Ezt a férjem is tudja és nem siettet most egyelőre. De még annyira friss ez a helyzet, hogy fogalmam sincs mi lesz pár hét múlva. Mindenesetre a hideg futkos a hátamon, amikor arra gondolok, hogy fél évvel ezelőtt még mit sem tudva pont ugyanígy ülve a gép előtt fogalmaztam meg a fórumom első bejegyzését és most véget ért ez a borzalom. Így is úgy is véget ért volna, persze, de az elmúlt pár hónapban nagyon kilátástalannak éreztem mindent. És most egy picit fellélegezhetek. De úgy igazából.

22. 7af8e3c9a1 (válaszként erre: 17. - Vörösáfonya)
2021. ápr. 14. 14:46

Nem voltam még itt ősszel, de most jó olvasnom, hogy fordulat történt. Remélem észhez tér a férjed és minden rendben lesz veletek!

Minden jót kívánok!

21. liliom10 (válaszként erre: 17. - Vörösáfonya)
2021. ápr. 14. 14:17

Ami nem öl, meg, az megerősít. Igen ! De miben erősödtél meg ? Ezt írtad : "nem vagyok felkészülve a sok-sok ügyintézés, lakás eladás, lakás vásárlás..stb herce-hurcára. Nyugalomra vagyok és biztonságra." Remélem, nem ezért fogadtad vissza a férjedet ! Tegyük fel, hogy kiismerte a szeretője a fél év együttélés alatt, hogy milyen lusta, nem házias, nem alkalmas élettársnak, és ő rúgta ki. Ha B. nem élt együtt senkivel, csak szerető kellett neki, akkor lehet, hogy ennyi elég is volt neki abból, hogy otthon dolgozzon egy pasira. Gondolkodj az ő fejével ! Talán neki is elkezdett beszólogatni a férjed, ahogy Neked tette, csak ő nem tűrte el ?

De legyek elnéző, jóindulatú a férjed megtérése kapcsán. Mondjuk, hogy őszinte volt, mikor bocsánatot kért. De mi lesz, ha egy idő után mégiscsak csajozni akar, de akkor már nagy titokban ? Sajnos, én nem tudok hinni abban,hogy egy 47 éves férfi ezek után örökre hűséges lesz. Ismerek ilyet ! A lebukás, megbocsátás után megvárta, még lenyugszik a felesége, aztán társkeresőn kezdte elölről. Nagyon-nagyon vigyázott, hogy még egyszer ki ne derüljön a kalandozgatása !

Most Veled kapcsolatban írok. Mikor hogy áll vissza az intimitás köztetek ? Meddig fog eszedbe jutni, hogy vajon tényleg Veled van, vagy közben B-re vagy más nőre gondol ???

Sokáig arra fogsz gondolni, ha valahová megy : vajon igazat mond ? Csak odamegy ? Ha késik : vajon találkozott egy nővel ? Megint megcsal ? Kemény időszak jön, készülj rá lelkileg !

Remélem, segít a pszichológus, hogy az önbizalmadat meg tudd erősíteni, mert ez nagyon fontos ! Soha többé ne engedd magad megalázni ! Egy szóval sem !!! Ő nem érdemel meg Téged, és ennek legyél tudatában ! Légy büszke a gyerekeidre ( akikkel tölts sok minőségi időt !), a tudásodra, szorgalmadra, a munkádra ! Légy csinos, vidám és optimista ! :) A kislányaidnak ilyen anya kell !!!

20. 6b72794f68 (válaszként erre: 19. - Liliom10)
2021. ápr. 13. 21:38

Ezzel csak egyetérteni tudok!


Az Én kapcsolatomban nem sikerült a bizalmat helyreállítani, még kevésbé a fájdalmat elmúlasztani.

19. liliom10 (válaszként erre: 17. - Vörösáfonya)
2021. ápr. 13. 20:30

Kedves Vörösáfonya ! Nagyon sok mindenre emlékszem az őszi fórumodból.

Remélem, minden úgy van, ahogy írod, nemcsak simán összeveszett valamiért a férjed és B. Ez sem kizárt ! Sajnos, a bizalmat visszaépíteni rengeteg idő, és teljesen talán nem is lehet. Ha a férjed észhez tért, mindenben bizonyít, pl. a háztartásból, ház körüli munkákból is kiveszi a részét, a gyerekekkel is törődik, akkor is még ott van a romhalmaz lelked. Folyamatosan, naponta kell éreztetnie, hogy szeret, és egy szóval se bánthat meg !!!

18. libikóka (válaszként erre: 17. - Vörösáfonya)
2021. ápr. 13. 20:12
Minden jót:)
2021. ápr. 13. 20:06
Sziasztok! Szerintem már nem sokan követitek a fórumot amit indítottam de annak a pár embernek szeretném elmondani, hogy végül óriási fordulat következett az életünkbe. Amint "elengedtem" a férjemet és már ő is felfogta, hogy el kell engednie engem és minket (mármint a családját), láss csodát minden más színben tűnt fel. És 1 hét sem telt el, őszinte tiszta szívből bocsánatot kért és hazajött. Nem, nem vagyok boldog, borzalmasan nyomasztó érzés ami velem történt, de igaz a mondás: akit szeretsz elengeded. Nem méreggel és ajtócsapkodással, hanem kiengeded a szívedből. És ha ezt megérzi és ő még mindig szeret, akkor a másik oldalon teperhetnek akármennyire is. Nem fogja érdekelni. Bárcsak előbb rájöttem volna erre. Az, hogy végül én tényleg meg tudok bocsátani neki, még nem tudom. De egy lehetőség jár nekünk. Veszteni valóm már nincsen ebben a történetben. De mindamellett, hogy megalázott az akit szeretek, hiszek abban, hogy ami nem pusztít el az megerősít. Jó lehetőség volt ez, hogy minden szempontból megismerjük egymást, egymás igényeit, hiányosságait, egy nyitott könyv lettünk egymásnak és ez nagy előny.
16. Bözsi néni (válaszként erre: 15. - Vörösáfonya)
2021. márc. 30. 11:21

Képes leszel, hidd el. Túl leszel a válás okozta sokkon, most hirtelen kesz elég tennivalod, hogy ne sirdigálj egy sarokban magadat sajnálva.


Utána pedig már tompul a fájdalom. Idő kell hozzá.



Tudom, mit beszélek,

átéltem. Igaz egy gyerekkel, de sokkal rosszabb anyagi helyzettel.


Ha meg akarod látni magad körül a szépet, a jót, a nevetésre csábítót, akkor minden más megoldható.


És egyet vegyél figyelembe: a kislányaid is akkor lesznek derűsek, boldogok, mosolygósak, ha az anyjuk is az.Egy félő, depis anyával szörnyű élni.

15. Vörösáfonya (válaszként erre: 12. - Pici1978)
2021. márc. 30. 11:11
Ezt nagyon jó volt olvasni! Tudom, hogy jobb helyzetben vagyok mint sokan vagy talán a legtöbben anyagilag, de nyomaszt akkor is hol kötök ki és képes leszek-e újra boldog lenni. Máshol.
14. Vörösáfonya (válaszként erre: 11. - Aszparagusz)
2021. márc. 30. 11:09
Szerencsére ez nem így van, mert a házra egy komplett új lakást építettünk ketten a közös házastársi vagyonunkból, illetve vettünk két autót is, szintén a közös házastársi vagyonunkból. Mindennek a fele az enyém. De ebben szerencsére nincs vita közöttünk, már elkezdtük megfogalmazni a közös megegyezést a vagyoni dolgokról és biztosan van aki ilyenkor pereskedni akar. Mi nem. És ha valamiben, ebben semmilyen vita nem alakult ki közöttünk. Szeretnénk komfilktusmentesen, békességben elválni. Mi egyébként sem veszekedtünk soha semmin. Elsősorban nem is ebben kértem tanácsot, hanem abban, hogy lelkileg nagyon rosszul érzem magamat és nem vagyok felkészülve a sok-sok ügyintézés, lakás eladás, lakás vásárlás..stb herce-hurcára. Nyugalomra vagyok és biztonságra.
13. Bözsi néni (válaszként erre: 10. - Aszparagusz)
2021. márc. 30. 11:07
Dehogy. Szeretnek kutatni, "kincskeresni".
2021. márc. 30. 10:53
6 évvel ezelőtt, én ugyanott álltam ahol most te, azzal a különbséggel, hogy 2 azaz 2 millió forint volt a zsebemben. Mégis elindultam, el kellett indulnom a gyerekek és persze magam miatt is. Miután megtetten az első lépést, valahogy minden úgy alakult, hogy kaptam odafentről a segítséget. Jobb munkám lett, találtam egy kis házat, amit persze hitel segítségével othonossá tettem, azóta van társam is aki jobban szeret mint bárki a világon... De voltam ott is, ahol most te állsz. Akkor nehéz volt hinni, de minden sikerülhet. Ja, és a 22 milliós panel van akinek egy elérhetetlen álom, de boldognak lenni ott is lehet hidd el.
11. aszparagusz (válaszként erre: 3. - Borian)
2021. márc. 30. 08:54

Végig követtem a már törölt fórumot.

A ház a férje és családja tulajdona.

Örülhet, hogy kap belőle.

10. aszparagusz (válaszként erre: 9. - Bözsi néni)
2021. márc. 30. 08:51
Egy 7 és egy 9 éves gyereket nehéz beszervezni lakás felszámolásához.
9. Bözsi néni (válaszként erre: 1. - Vörösáfonya)
2021. márc. 29. 19:16

Tervezgess, nézd a lehetőségeket, az eladó ingatlanokat.


A facebookon csatlakozz olyan csoportokhoz, ahol lakberendezés, lakásfelújitás a téma.


Ahogy már előttem is írták, vondd be a gyerekeket, hol legyen az új otthon, milyen legyen a szobájuk.


Írd össze, mit vviszel magaddal (bútorok, berendezési tárgyak) és miket kelk vásárolnod.

üKészíts pénzügyi tervet ezekre, meg a lakás vételre (ügyvéd, illeték, tulajdoni lap, értékbecslő, stb).


A régi lakásod kirámolására szervezd be a tesókat, barátokat, gyerekeidet.


Jön a jó idő, járjatok kirándulni.


Mire mindezekkel készen leszel, már szebb színben fogod látni a jövőt. És a férjed is előteremti a pénzt.😊

8. birebora (válaszként erre: 1. - Vörösáfonya)
2021. márc. 29. 18:53

Emlékszem rád, a "lepukkant paneltől ne félj", egyébként annyira nem is olcsók és lehet belőlük "meleg hangulatú, békés nyugalmas otthont" csinálni.

Mindenkinek legyen külön szobája, hogy eltudjon vonulni és legyen egy közös élettér, ahol összejöttök beszélgetni, együtt tv-zni, társasozni, bármit. Persze ez egy házban is fontos.

Miért nem adjátok el a házat? Ott fog állni üresen?

7. Guruljka (válaszként erre: 5. - Vörösáfonya)
2021. márc. 29. 18:17

Anya vagy! Akár fáj, akár nem, át kell váltanod tigris üzemmódba.

Megértem a szorongásodat, de hidd el, felesleges.

Erős vagy! És szellemileg is képes vagy a sorsotok irányítására.

6. Borian (válaszként erre: 4. - Vörösáfonya)
2021. márc. 29. 18:07
A sok munka jó, ha valami jó célja van. :-) Szerintem nem lehetetlen ennyi pénzből normális lakást találni, gondolj rá úgy, hogy új otthont teremthetsz magatoknak, a saját ízlésedre formálva. Nincs a barátok között olyan ügyes kezű fiú, vagy lány, aki tudna esetleg felújításban segíteni? Akkor bátran vehetsz jó állapotú, de kicsit lelakottabb lakást, amiből kis ékszerdobozt varázsolhatsz újrafestéssel, újraburkolással. Tervezgess a gyerekekkel, ki milyen szobát szeretne, merre szeretne lakni, melyik környék tetszik. Ha pozitívan állsz hozzá, életed fő műve lehet a saját otthonod, és ha ezt a projektet megvalósítod, akkor mindenre képes leszel.
2021. márc. 29. 18:03
De inkább lelkileg érzem magamat tehetetlennek. Félek az önállóságtól, az önálló döntések meghozásától, a felelősségtől. Mindentől.
4. Vörösáfonya (válaszként erre: 3. - Borian)
2021. márc. 29. 18:01
A gyerekek 7 és 9 éves kislányok. Nem Budapesten élünk, egy kisebb turisztikai szempontból kedvelt városban, ahol elég drágák a lakások. A max összeg amit össze tudok majd rakni 22-3 millió forint, illetve egy minimális hitelt is esetleg mellé valamint az 1,4 millió csokot a gyerekek után. Nagyon nehéz lesz így igazán jó helyet találnom. Ráadásul el kell adnom a nagyon lepukkant lakásomat hozzá, amiben áll a sok lim-lom és amúgy is csak a fele az enyém, a többi a tesóimé. Mondjuk szerencsére nem lakik benne senki, de nehéz lesz eladni szerintem és iszonyú sok munka lesz a pakolás.
3. Borian (válaszként erre: 1. - Vörösáfonya)
2021. márc. 29. 17:55
Pestiek vagytok? Mekkorák a gyerekek? Miért gondolod, hogy egy lepukkadt panelban fogsz kikötni? Ha emiatt aggódnod kell, lehet, hogy érdemes lenne újratárgyalni az anyagiakat a volt férjeddel.
2. 48dd0c2591 (válaszként erre: 1. - Vörösáfonya)
2021. márc. 29. 17:50
Nem lehetsz könnyű helyzetbe, tudom nehéz, de probáld meg magad összeszedni egy erős nő vagy és nézd a gyermeket. Ne alázkodj meg, egy ízig vérig nő vagy ne alacsonyodj le más szintjére. Szedd össze a gondolatod mit akarsz elérni és ha ma nem megy probald neg másnap, minden nap egy új kezdet. Ne a múltat nézd a múlt az elmúlt már. Csak előre tekints. Ha ez igy alakult szétmentek lesz majd más aki tisztelni és megbecsülni fog téged. Beszélgess barátokkal, akik tamogatnak teged lelkileg. Ezt csak te tudod eldönteni mikor állsz arra készen melyik nap lesz az az életedbe amikor azt mondod elég a siránkozásból és újra nyitott ember leszel, de az idő az szalad sajnos...
2021. márc. 29. 17:42
Több fórumot is indítottam. Az elsőt szeptemberben, biztosan emlékszik rá aki olvasta. A kapuzárási pánikos... Azt a fórumot leszedettem, mert nagyon fájt és nagyon rossz volt olvasni a "kijózanító" hozzászólásokat. De már tudom, hogy hiába volt reménykednem, hiába hagytam magamat mindig visszarángatni, a férjem nem tudott elszakadni a másik nőtől. Nagyon nehéz fél év áll mögöttem. Nagyon sok megalázás ért ez idő alatt. Úgy érzem az egész világban csalódtam. A férjem mint nőt, mint embert egyszerűen megsemmisített. Hagytam magam tönkre vágni, amiről én is tehetek. Tegnap végleg eldőlt, hogy válunk. Egyelőre én maradok a házban, amíg ki nem fizet és a saját kis lakásomat el nem tudom adni. A kettőből veszek majd valamit. De úgy érzem nincs erőm ehhez a tortúrához. A gyerekek és a vagyonmegosztás kérdésében eléggé egyetértünk, nagyon normálisan áll hozzá. Igaz neki is elő kell teremtenie hirtelen sok pénzt ami nehéz lesz mert a házat nem fogjuk eladni. Közben én egy hónapja szereztem másodállást a főállásom mellé és ezerrel gyűjtögetek, mert minden fillér számít. Rettegek attól, hogy egy lepukkant panelba kötök ki a gyermekeimmel. Szeretnék egy meleg hangulatú szép otthont ahol végre nyugalomra lelhetek. Nagyon-nagyon várom, de hihetetlenül félek az úttól, hogyan lesz erőm végigcsinálni. Pszichológushoz is járok, barátnőkkel is persze beszélgetek, de valahogy annyira magányosnak és védtelennek érzem magam, hogy azt leírni sem tudom. Olyan kicsit mintha egy kisgyerek lennék, aki elveszett valahol. Segítsetek valahogyan, mit tegyek, hogy jobban érezzem magamat? Köszönöm!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook