Éjszakai evés szindróma (beszélgetés)

Minden éjjel?

Próbáld meg legyőzni magad!

Én is ezt csinálom, csak nem az éjszakai evéssel, hanem az édességekkel:D

Nekem ez a függésem. Nem is tudom mi a rosszabb....

Még eszembe jutott, hogy esetleg esténként elkészíthetnél valami könnyű éjszakai elemózsiát, és azt ennéd. egy kis saláta csirkemellel? Vagy TK. kenyér 1 szelet sonkával?

És ettől nem is híznál és nem lenne gond.

Eszembe jutott, hogy van egy férfi barátunk, aki szintén minden éjjel eszik. Ő nem küzd ellene, mert napközben nem mindig van ideje enni, így este ha hazaér, akkor eszik, majd éjjel még egyszer, ja meg reggelizik, azaz 3x eszik naponta. A súlyával nincs gondja, kipiheni magát így is, azaz nem árt neki:D

Én itt vagyok:D

Veled mi van?

Hány éjszaka nem ettél eddig?

Hogy megy a projekt?:D

A kutyával sétálni szuper!:DDD

Nem gondoltam én több mozgást, csak valamennyit.

Naaa? Ettél éjjel?

Egyébként semmi gond! Nem a vita volt a célom. Én mindig arról írok, amit én tennék/teszek!:D

Remélem sikerül legyőznötök magatokat, hogy megoldódjon ez a probléma...

Szerintem sem kell mindig egyet értenünk!:D

Unalmas lenne, illetve több tapasztalatot olvashatunk, ha bizonyos eseményeket különböző módon próbálunk megoldani, így tudunk válogatni, hogy nekünk melyik a megfelelő.

A téma kapcsán, mint én írtam, csak magamra hagyatkoznék, nem nyúlnék gyógyszerekhez és semmihez. Én ha feszült vagyok, akkor kibőgöm magam, vagy elmegyek egy nagy sétára, bicajozni, elszívok 2 cigit, stb., de dokit nem keresek fel, és gyógyszert sem szedek ilyenekre. Megpróbálom magam meggyőzni, hogy ez nekem nem jó, mert ezzel csak rosszat teszek magamnak. Sok dolgom van az életben még, annak ellenére, hogy nálam is már a B oldal megy:DDDD

Éppen az a szép, hogy sok ember van sokféle véleménnyel, különben nagyon unalmas lenne mindig ugyan azt olvasni oldalakon keresztül

Szép napsütéses napot kívánok :)

Szervusztok! Szép napot mindenkinek!

Ismét csak végig olvastam az esti beszélgetést.

Nem mindig vagyunk mi, kívülállók egy véleményen, még szerencse, hogy nem nekünk, hanem a fórum indítójának kell eldöntenie, melyik utat választja. Nem irígylem!

Személy szerint én is maximálisan bogyó-ellenes vagyok, de gyógynövényeket, egyéb alternatív gyógymódokat szívesen igénybe veszek. Az persze kérdés, hogy ilyen jellegű problémára gyógynövény, hasonló van-e?

Viszont én is azt mondom, amikor valahol már a gyógynövények, stb. nem hatnak, tehát egyértelműen "orvosi eset", akkor bizony ott haladéktalanul orvosi segítség kell.

Azt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy hol is van az a pont, amikor már doki kell!

Legyen szép napunk ma is! :))

Így szépnek hangzik:D

És elhiszem, hogy valakiknek ez nyújt segítséget, de....

Nekem az ilyen gyógyszerek szinte egyenlőek a drogokkal.

Én nem tartom jónak őket, de ha valaki úgy gondolja, felőlem szedje.

Bocs! Remélem nem haragszol rám ezért!:D

Fogalmazhatnék pongyolán esetleg, ezért ide másolok egy kis részletet a házipatika.com-ról.

"Mitől hatásosak ezek a gyógyszerek depresszióban? Hogyan hatnak?

Olyan neurokémiai változásokat idéznek elő, amelyek végül képesek a depressziót okozó agyi működészavart korrigálni. Legtöbbjük az agyi hírmolekulák: a szerotonin, a noradrenalin, vagy a dopamin agyi aktivitását fokozza, de ez a hatásuknak csak az első lépése. Más szerek más úton vezethetnek hasonló eredményre. Ma azt gondoljuk, hogy a tünetek megszűnése az agyi gének működésének helyreállásával függ össze, ami a gyógyszer hatásának áttételes következménye. Hasonló ahhoz, mint amikor a vércukor vagy a vérzsírok szintjének rendbetétele egy idő után megszünteti a szívtáji szorításokat, a szomjúságot, a szédülést, az ájulásokat..."

Vagyis ahogy mondtam: felborul az agy biokémiája, azt kell helyre állítani.

Ahogy a szerotonin, dopamin megfelelő mértékben elkezd termelődni az agyban a gyógyszer hatására (mert addig nem termel elegendőt), úgy lesz a betegnek jobb hangulata, nagyobb élniakarása, jobb rálátása a problémáira, és azok lehetséges megoldásaira ... Már ha akarja igazán!

El sem hinnéd, hányan ülnek melletted a metrón, köszönnek rád a lépcsőházban, akik enyhe antidepresszánst szednek, csak éppen nem verik nagydobra, de nem is élik meg istencsapásának, csak annyit látsz, hogy derűs emberként élik az életüket.

Ami a kórházakban történik, főleg idős emberekkel, az no comment, végtelenül felháborítónak tartom!!

Tudvalevő, hogy hamar leszedálják őket ok nélkül, csak mert kevés a nővér, ne legyen gond a beteggel, szép nyugodtan feküdjön az ágyában, alukáljon és ne nyomogassa a csengőt. Felháborító, de nem ide tartozó.

Nekik nincs szükségük se antidepresszánsra, se nyugtatóra.

De akkor szerinted miért kellene gyógyszer? Mit segít? Én még nyugtatót sem vettem be sosem, és nem is fogok. Én nagyon nem tartom őket jónak. Persze biztos klassz lehet, hogy a bogyó bevétele után x perccel megkönnyebbül az ember, de ez nem a probléma megoldása, hanem a hozzákapcsolódó kedélyállapotunk elnyomása. Na, ennek egyáltalán nem találom értelmét.

Mondhattam volna példának a a nyugtatóról való leszokást és a szedéskori állapotát a betegnek, és ha már a fórumindító megemlítette az alzheimerkóros anyósát, akkor arról is tudnék mesélni, hogy anyósom bekerült egy kivizsgálásra 1 hétre egy idegvalamibe, ahol úgy teletömték mindennel, hogy 2 nap múlva pelenkázni kellett, a harmadik napon nem ismerte meg a gyerekeit. Szóltunk az orvosnak, hogy inkább kivinnénk innen, mert mielőtt bekerült volna, teljesen jól volt, csak "kicsit" felejtett. Fel voltak háborodva, hogy én beleszólok a kezelésükbe, amivel tönkre tesznek embereket....

Na, de lényegtelen. Ha valaki azt akarja hinni, hogy ezek a gyógyszerek segítenek, hát tegye. Én nem vagyok semmi jónak az elrontója, csak aztán ne azért picsogjon utána, hogy nem tudja letenni a gyógyszert, mert nélküli gondjai vannak....

Azért egy enyhe antidepresszánst nem lehet egy lapon említeni kábító hatású fájdalomcsillapítóval.

Nem is egy a céljuk, sem a hatásuk.

És mint mondtam, aki pusztán az antidepresszánstól várja az élete jobbra fordulását, de mást nem tesz érte, az újra csak abba a hibába esik, hogy kikiáltja az orvost bűnbaknak, aki belepiszkált az agyába, kábává tette, de a problémái nem oldódtak meg, végkifejletként a gyógyszer szar, az orvos szar, és ül tovább a kakiban.

Szerintem nagyon hamar hozzá lehet szokni az ilyen gyógyszerekhez és a hiányukhoz még inkább. Láttam egy pár embert már, akiknek ilyen bogyókkal akarták enyhíteni a problémájukat.... Nem szép látvány. ezt ugye, aki szedi észre sem veszi.

És nem is olyan egyszerű lejönni egy gyógyszerről, ilyet épp nem rég tapasztaltam meg két rokonnál. Olyan fájdalomcsillapítót szedtek, ami az agyukat piszkálgatta (morfiumos), és bizony néhány nap után olyan függőség alakult ki, hogy hetekig tartott leszokni róla. És amíg szedték, hááát....állandóak kábák voltak, stb...

Bogyótémát kivéve mindennel egyet értek veled.

Mert ki más nyitja ki a hűtőt, ha nem mi magunk, és ki más felelős az életünkért, ha nem mi magunk?

A legkönnyebb hárítani, kifogásokat keresni.

Csak azt is vedd figyelembe, hogy nem mindenki olyan erős, mint te, lehet, hogy pont egy ilyen fórum adja meg a löketet.

A gyenge pedig hajlamos bántásnak venni az igaz, határozott szót, pedig nem annak szánja a másik.

Ilyenkor jön az "ítélkezős" duma általában ... :D

Igazi gyógyszerellenes vagyok, de van, mikor szükség van rá. És nem "belepiszkál" az agyba, hanem pont helyretesz dolgokat, pontosabban biokémiai folyamatokat. Aztán szép fokozatosan le lehet állni vele, mikor eljön az ideje, kb. másfél év múlva.

És természetesen mint mondtam: mankó, pusztán a szedése nem old meg semmit. A megoldáshoz elhatározás és akaraterő kell, ahogy mondod.

Sajnálom!

Én nem a frankót akartam megmondani, hanem csak szeretnék rávilágítani a sok-sok kifogásra, ami sosem visz előre.

Kiírtál egy fórumot, amiben tanácsokat kérsz, de még is mit mondanánk? Én egy kicsit sem támogatom a gyógyszereket amik megpiszkálják az agyat, a pszichológusnál töltött időt feleslegesnek tartom. A rá költött pénzt kidobott pénznek, hiszen segíteni nem tud, csak meghallgat, kiállítja a számlát, és ad egy új időpontot.

Azt gondolom, hogy nem vagy skizofrén, paranoiás, stb., így igen is magadat kell legyőzni, nem elhitetni magaddal, hogy nincs időd, energiád, kitartásod, és nem is emlékszel.

Na, bár az emlékezeted miatt esetleg lehetne orvoshoz menni, de ezen sem tudnak segíteni.

Tudom, mert az anyósom 60 évesen már alzheimeres volt és 77 évesen halt meg úgy, hogy ebből a 17 évből 10 évet együtt éltünk, mert mi ápoltuk és egyszerűbb volt így, mint futkosni hozzá.

És most megint azt fogod gondolni, hogy meg akarom mondani a tutit, de nem így van! Amikor az anyósom velünk élt, akkor a gyerekem is kicsi volt, így nekem is volt hová futkosnom, mert a gyerek járt oviba és suliba is, én dolgoztam, a férjem dolgozott, és még anyósomot is el kellett látni, és nem csak kajával, hanem máshogy is, ami mellett nem szűnt meg az életem, mert mint írtam dolgoztam, ebben az időben még tanultam is (nyelvet, stb.), és szakítottam időt magamra is.

Én sem heverészek naphosszat, hiszen hét közben reggel 4-kor kelek, mert fél 7-re járok dolgozni, hétvégén pedig 6-7 óra között, és én is vezetek háztartást, stb. Igen, az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen.

Nem ítélkeztem, csak számomra felfoghatatlan, hogy egy értelmes, felnőtt nő, nem tud tenni az éjszakai evés ellen, ha zavarja.

Nem tudom, hogy hány éves vagy, én nem azt javaslom, hogy menj x-szer aerobicozni vagy terembe, hanem csak azt, hogy tegyél a problémád ellen, mert csak te tudod ezt befolyásolni senki más. Amikor éjjel el kezdenél enni, akkor mond azt, hogy nem! Ha máshogy nem megy zárd be az ajtódat is, mert ha akadályok vannak, akkor van időd éberré válni, amíg kiérsz a konyhába, vigyél be vizet magadnak és igyál, vagy valamit.

Én a függőségeimnél szintén kitaláltam valamit, hogy tudok leszokni. Nem vettem kólát, ice teát, csokit. Amikor pedig éjjelente eszegettem, akkor egyszer azt mondtam, hogy nem teszem és kész.

Nem mondtam, hogy lusták vagytok, csak tényleg olyan szerintem mintha mindenki hibás lenne mindenért, csak ti nem. Inkább szednétek gyógyszert? Azoknak van mellékhatása, és bár lehet, hogy megszűnne az éjszakai evés, de lenne egy jó kis gyógyszer függőségetek. Nem kell ám túl sokáig szedni ezeket a bogyókat, hogy függővé váljon az ember!