Egy karácsony a Danyi családnál!

Szóval a Danyi család -mi csak így emlegetjük magunkat, holott csak a szüleink viselik ezt a nevet!

Édesanyám, aki az öt gyermek közül a legkisebb, gyerekkorom óta arra tanított hogy mennyire fontos a család! Egészen kicsi korom óta ebben a szellemben nevelkedtem, mert ha másra nem is, a rokonokra nagynénikre, nagybácsikra unokatestvérekre bármikor számíthatok! Hála istennek, jó sokan vagyunk, három nagynéném, egy nagybátyám és kilenc unokatestvérem van!

Mint már említettem, a karácsony nálunk nem éppen a hagyományos keretek között zajlik. Míg gyerekek voltunk, addig mindenki otthon ünnepelt, szűk körben, de sok változás történt az évek folyamán, mire kialakult a mai "rituálé"! Szüleim válásáig, közel 15 évvel ezelőttig, a karácsony négyesben telt. De azután, hogy hárman maradtunk, anyukám testvérei nem akarták, hogy egyedül legyünk, így minden évben a nagynénéméknél töltöttük a szentestét. Ahogy telt az idő, a családot veszteségek is érték, így mikor a keresztanyám is egyedül maradt a lányaival, Ők is csatlakoztak a közös szentestézéshez. Mára ez a szokás már az egész családra kihatással van. December 24. menete megváltozott. Az ebédet mindenki otthon, szűk körben tölti mivel mi unokatestvérek már mindannyian felnőttünk és családunk van a szűk kör nem is olyan szűk! Az ebéd után az esti órákban kezdetét veszi a szokásos vándorút. Mindenki összegyűlik az egyik Danyi testvérnél, itt megtörténik a közös ajándékozás, utána vacsora beszélgetés. 1-2 óra hossza múlva mindenki felkerekedik és elindul a soron következő testvérhez, itt is ajándékozás sütizés beszélgetés stb... Innen az út az éjféli misére vezet. Nem vagyunk az a kimondott templomba járó család, a Szenteste kivétel, de előfordult olyan is hogy a család összegyült valakinél és ott tartottunk egy kis "misét". Ez akkor volt így, mikor kint nagyon hideg volt és ez inkább egy meghitt beszélgetésnek, vagy fényképalbum nézegetésnek felelt meg. A mise után következik édesanyám még kimaradt testvéreinek meglátogatása.

Mire mindenkit végigjárunk, van hogy csak hajnal 1-2 óra felé érünk haza! :) Ekkorra már mindenki

fáradt, de ez amolyan jóleső fáradtság. A legjobb az egészben az összhang és az összetartozás ilyen jellegű kimutatása, mert ilyenkor senki nem veszekszik, nem rója fel a másiknak a sérelmeit!Csak a családról, az ünnepről, a szeretetről van szó! Az évek alatt, hála istennek, sok új taggal bővültünk az unokatestvérek feleségeinek, férjeinek, gyerekeinek köszönhetően. Így, ha összegyűlik a nagy család, aminek ma is szilárd alapja a sajnos már csak négy Danyi testvér, az körülbelül 50 főt számlál! Idén már részt vesz ebben a csodálatos nyüzsgésben a legfiatalabb tag, aki már elmúlt 4 hónapos és jövőre az én kisfiam is, aki jelenleg még a pocakomban van!

Lehet hogy sokak számára ez a fajta vándorlás idegen, vagy esetleg kimerítőnek tűnik, de számomra nincsenek ennél szebb Karácsonyi ünnepek!Mert nem csak ezen a napon, hanem mindig is, nálunk Danyiknál a család az első!