Családi ágy

Általánosan elfogadott tény, hogy a szülővé válás egyik legnagyobb problémája az állandó alváshiány. Egy kisgyerekes anyától még egy idegen is azt kérdezi először: "Végigalussza már a baba az éjszakát?" A karikás szemű, ásító mamának aligha kell válaszolnia.

Bár sokan tudjuk, mit jelent éjszaka is készenlétben lenni gyermekünk szükségleteinek kielégítésére, a csecsemők hamar megtanulják, mi is az "éjszaka". Már az első hetekben kialakul napirendjük: többet alszanak éjjel, mint nappal. Nehéz azonban a jó szokásokat észrevennünk, amikor egész éjjel virrasztunk egy nyűgös babával. Hogyan elégítheti ki a mama saját alvási szükségletét, ha többször is fel kell kelnie éjjel a babához? Normális-e, ha egy csecsemő ennyiszer szeretné, hogy etessék és ölbe vegyék?

Az anyaméhben töltött kilenc hónap alatt a baba állandóan hozzájut a szükséges táplálékhoz, és édesanyja teste mindig védelmezőn veszi körül. Nincs rá szüksége, hogy ennivalóért sírjon, és mindig könnyen siklik át ébrenlétből alvásba és fordítva.

Ebből az ideális kömyezetből való átmenetet próbáljuk könnyebbé tenni a számára. Ahogy szüksége van a gyakori szopásra, úgy állandóan vágyik az anyai ölelés biztonságára is, akár ébren van, akár alszik.

Az egyik lehetőség a szülők számára, hogy a lehető legjobban gondoskodhassanak gyermekükről, az édesanya a babát igényei szerint szoptathassa - és mindannyian a lehető legtöbbet alhassanak -, ha a babát magukkal viszik a családi ágyba. Miután ez a téma sokáig tabu volt, ma újra egyre több szülő kezdi megosztani tapasztalatait másokkal is a kisbabáikkal és gyerekeikkel való együttalvásról.

Az együttalvás természetesen nem az egyetlen módja annak, hogy kielégítsük kisbabánk igényeit. Vannak más olyan megnyugtató éjszakai szokások is, amelyek néhány szülőnek jobban tetszenek; és az a lényeg, hogy minden család a neki legjobban megfelelő megoldást találja meg.

Az az elmélet, hogy a babák egyedül aludjanak, viszonylag új. 100 évvel ezelőtt elfogadott tény volt, hogy a babáknak éjszaka is szükségük van emberi érintésre. Egy 1880-as évekbeli szülőknek szóló folyóirat "kisbaba" címszó alatt ezt írta: "Az első néhány hétben az újszülött testmelegét általában az anyával való együttalvás tartja fenn."

Valójában a világ sok országában még sosem hallottak gyerekágyról vagy bölcsőről. A japán édesanyák széles szivacson alszanak a gyerekeik mellett, az indiai anyák saját ágyukba viszik kicsinyeiket, az afrikai családok együtt alszanak egy függőágyban vagy a csupasz földön. Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Alaszkában több millió év alatt alakultak ki ezek az alvási szokások. Hiszen a kisbabának a mamája utáni vágya nem múlik el, ha leoltjuk a lámpát.

Mikor kétségbeesetten arra próbáljuk rávenni csecsemőinket, hogy nyolc órát vagy még többet aludjanak egyhuzamban, gyakran elfelejtjük, milyen fejletlen is valójában az emberi újszülött. Életben maradásához teljesen ki van szolgáltatva gondozójának, akire éjjel még jobban szüksége van, mint nappal.(l)

A csecsemő szopás közben alszik el legkönnyebben, amikor anyjához simulva az ismerős érintés és illat megnyugtatóan hat rá. Vannak, akik úgy vélik, ha hagyjuk a babát édesanyja mellén elaludni, mindig ezt akarja majd. Valójában azonban a gyerekek fokozatosan megtanulják, hogy egyedül is el tudjanak aludni.

A ,jó" gyereket általában kisigényűnek tartják, de nem biztos, hogy ez neki is "jó". Az éjjel felsíró babát nagyobb eséllyel veszik föl és etetik meg - és valójában erre van szüksége az ideális érzelmi és fizikai fejlődéséhez.

Ha babánkat megpróbáljuk "jó" gyerekké idomítani - más szóval hagyjuk sírni -, ezzel csak későbbre halasztjuk a problémákat. Mindannyian tudjuk, milyen szívet tépő hallgatni, mikor egy csecsemő álomba sírja magát. A szülők gyakran érzik, hogy a babát komolyabb lelki sérülés érte, mint a pillanatnyi szomorúság. A felnőttkori neurózisok okát sok kutatás az ilyen típusú nevelési szokások következményeivel magyarázza.(2)

Sok szülő egyetért azzal, hogy nem érdemes végigharcolni az alvásra szánt időt. Vannak, akik az éjjeli rémálmokkor és betegségek idején engedik ágyukba a gyerekeket. Mások a "családi ágyat" választják mint életmódot, azzal a célkitűzéssel, hogy a gyerek maga döntse el, mikor érett meg az egyedül alvásra. A gyerekek alhatnak együtt egy nekik szánt külön ágyban is. Ahány család, annyi lehetséges megoldás van.

Ha a mama úgy gondolja, hogy megosztja ágyát kisbabájával, mert ezt érzi természetesnek, akkor a legjobb, ha már így is kezdik közös életüket. Ha egy csecsemő szülés után rögtön együtt alszik édesanyjával, könnyebben alkalmazkodik a mama éjjeli szokásaihoz. Néha a nagyobb babák már nem tudják megszokni az együttalvást, ha addig mindig egyedül aludtak. Ilyenkor - bármilyen természetes is számunkra ez a közelség - nem erőltethetjük rá gyermekünkre.

Éjszakai etetések

A babák gyakran szopnak éjjel anélkül, hogy egyszer is igazán felébrednének az éjszaka folyamán. Dr. Hugh Jolly "alva etetésnek" nevezte ezt.(3) Emellett szól még, hogy a mama is alhat, miközben szoptat. Ezt kezdő mamák nehezen hiszik el, pedig sok közösség ezt tartja természetesnek. Amint a baba megtalálja útját anyja melléhez (ami az első néhány hónapban bekövetkezik), akkor az éjszakai etetés válik a legpihentetőbbé mind közül.

Ha a baba mamája mellett alszik, igény szerint tud szopni, ami néha gyakori evést jelent éjszaka, máskor viszont kevesebbet. A szopás olyan hormonális reakciót indít el az édesanyában, ami elálmosítja és visszaaltatja.(4) Ez a "szundító gomb" maximális pihenést biztosít az édesanyának annak ellenére, hogy egész éjjel többször felébred és figyeli gyermekét.

Az igény szerinti szoptatásnak óriási előnyei vannak a szoptató anyára nézve is. Segít kialakítani a kereslet-kínálat elvén alapuló tejtermelést, miszerint a baba gyakori szopásával stimulálja a tejtermelést, és ezáltal hozzá is jut a számára megfelelő mennyiségű tejhez. Az éjszakai szoptatások hatására megemelkedett hormonszint visszaszorítja az ovulációt, így fokozza a szoptatás fogamzásgátló hatását.(5)

Amint az édesanya és gyermeke egymásra hangolódnak, kevesebb az esélye a mellgyulladásnak vagy a tejtúltermelésnek is. A közhiedelemmel ellentétben - a gyakori és sokáig tartó szoptatástól nem sebesedik ki az anya mellbimbója. Amennyiben a mellre tétel és a szoptatási helyzet jó, a baba egész éjjel bármikor elkezdheti vagy abbahagyhatja a szopást. Kezdetben hasznos lehet egy halvány fényű éjjeli lámpa, hogy lássuk, helyesen harap-e rá csecsemőnk a mellbimbóra.

Minden anya megtalálja a számára legmegfelelőbb szoptatási helyzetet, és hamar rájön, hogyan guruljon vagy hajoljon gyermekéhez, hogy a baba mindkét oldalról szophasson. Jó kiindulópont a császárszülés utáni szoptató helyzet, melynek leírása megtalálható a legtöbb szoptatási kézikönyvben: a mama az oldalán fekszik, karjában tartva a babát.

Ezalatt az apáknak is jut feladat. Az együttalvás során ők is jobban kötődnek a babához, és mindketten élvezhetik a bőrkontaktus előnyeit. Az édesapának sem kell megismernie a meleg ágyból való felkelés gyötrelmeit azért, hogy fel-alá sétáljon, karján egy ordító csecsemővel.

Biztonság

Mennyire biztonságos, ha a baba a szülők ágyában alszik? Sokat hallhatunk a TV -ben és a sajtóban a csecsemőkori hirtelen halálról ("bölcsőhalál"), továbbá néhány szaktekintély erre azt is sugallja, hogy az együttalvás kockázatos.

Ezt a tanácsot az új-zélandi maoriknál (6) tapasztaltakra alapozzák, akik hagyományosan együtt alszanak a gyerekeikkel, és akiknél magas a bölcsőhalálok száma. Azt azonban nem közölték, hogy a maoriknál gyakori a tuberkulózis és egyéb légzési megbetegedések, hátrányos a szociális helyzetük, valamint magas az alkoholisták aránya. Mindezek a tényezők teszik valószínűbbé a bölcsőhalál előfordulását.(7) Az eredeti adatokat publikáló kutatócsoport később elismerte, hogy a maorik közt tapasztalt magas bölcsőhalálarány összefügg a dohányzás növekedésével, és azzal, hogy a maori anyák nemigen szoptatják csecsemőiket.(8)

Ugyanez a kutatócsoport beismeri, hogy kezdettől alacsony a bölcsőhalál aránya Kínában, Japánban és Hong Kongban, de nem említették, hogy ezekben az országokban a csecsemők együtt alszanak édesanyjukkal legalább életük első évében.(9) A bölcsőhalál és az együttalvás kutatása ma még gyerekcipőben jár. De a Cardiff-féle új kutatási eljárás, melyben walesi és bangladesh-i csecsemők életét hasonlították össze, rámutat arra, hogy "a hosszan tartó magányos, zavartalan alvás lehet az egyike azon faktoroknak, melyek a bölcsöhalál magasabb arányához vezettek a fehér csecsemők esetében, összehasonlítva az ázsiai csecsemőkkel."(10)

Néhány amerikai kutató szerint a csecsemők még fejletlen légzőrendszerének hasznára válhat a családi ágy nyújtotta biztonság.(ll) A babának nemcsak az igény szerinti szoptatás válik hasznára, hanem az együttalvás során tapasztalt fizikai kontaktus élménye is.

Az olyan tényezők, mint a szülők légzése, a testkontaktus és a szülők alvás közbeni mozgása biztosítják az életben maradáshoz szükséges tökéletes környezetet. Természetesen sokkal több új kutatási eredményre van szükség ahhoz, hogy végső következtetéseket vonhassunk le.

A legutóbbi vizsgálatok szerint a bölcsőhalál megelőzésére a legjobb, ha a babát a hátára fordítjuk, ám ez önmagában még kevés a sok rizikófaktor miatt. Ha az együttalvást választjuk, a babák amúgy is inkább hátukon és oldalukon fekszenek, hiszen így tudnak a legkönnyebben szopni.

Természetesen a szülők részéről nem árt az óvatosság, amikor a gyerekekkel alszanak Nagyon nagy gondatlanságnak számít ittas vagy drogos állapotban a gyerekünk mellé feküdni. Bizonyosodjunk meg arról is, hogy kap a baba levegőt a párnák és takarók között, vagy nem esik le a kemény földre. A legbiztonságosabb a széles, alacsony ágy vagy a földre tett matracok.

Fontos arra is figyelnünk, hogy a babának ne legyen nagyon melege, amikor velünk alszik. Egy gyerek minden neki szükséges meleget átvesz a mama bőréről, így nincs szüksége arra a több réteg éjjeli öltözékre, amely a kiságyban történő alváshoz javasolt. Van, akinek egy trikó, sőt akár csak egy pelenka is elegendő. Sok édesanya szereti csak egy réteggel betakarni gyermekét, pedig már a legkisebbek is hamar lerúgják takarójukat, kitéve magukat az éjjeli hűvösebb levegőnek. Mint mindig, itt is a józan eszünkre hallgassunk.

Érdemes megnyugtatnunk a szülőket, hogy nem fognak éjjel ráfeküdni a gyerekükre, bármilyen kicsinek és védtelennek tűnik is a baba. Az újszülöttek olyan légzőreflexszel születnek, ami megvédi őket, és a szoptató édesanya még álmában is egy hullámhosszon van a gyermekével.

A szoptatás úgy változtatja meg a mama alvási szokásait, hogy éjszaka is képes reagálni gyermeke jelzéseire. Általában négy alvási szakaszon megyünk keresztül egy 90 perces ciklus alatt, beleértve a gyorsszemmozgásos fázist (REM), vagyis az álmodást, amely alapvető fontosságú egészségünk szempontjából. Az álmodási fázisból a szoptató anya egyáltalán nem lép be a negyedik, legmélyebb alvási szakaszba.(12)

Újdonsült mamák gyakran emlegetik, hogy megváltozott alvásuk minősége - úgy tűnik, éberebben alszanak, és mégis felfrissülve ébrednek -, ha az éjszaka folyamán nem kellett kikelniük az ágyból.

Tehát a szoptató mama gyermekének legideálisabb éjszakai őre. A baba az édesanya karhajlatában fekve van legkevésbé kitéve fulladásnak vagy hányásnak; az éjjel felébredő babát így könnyen megnyugtathatjuk, s ha kihagyna a légzése, azonnal újraéleszthetjük.

Hátrányok

Egy babával együtt aludni nem mindig könnyű. Elkötelezettséget, nyitottságot kíván, és azt, hogy hajlandók legyünk új alvási szokásokat kialakítani. A szülők gyakran félnek egy olyan új alvási szokást kialakítani, amelyet később nem tudnak kontrollálni - hiszen ha megengedjük gyermekeinknek, hogy akkor menjenek át saját ágyukba, amikor megérnek rá, nem tudhatjuk előre, mikor fog ez bekövetkezni.

Mint minden más átmenet a gyerekkorban, a függetlenség utáni vágy is lehet gyors és könnyű, vagy lassú és nehézkes. Testvér születése, az iskolakezdés vagy bármi más erőpróba visszaviheti az egyébként kiegyensúlyozott gyereket szülei védelmező karjaiba éjszakánként.(13)

Lesznek időszakok, amikor a baba végigalussza az éjszaka nagy részét, míg máskor szinte egész éjjel csak szopik. Amikor a már nagyobb gyerekek gyengélkednek, gyakran tapasztaljuk, hogy visszatérnek a családi ágyba egy-egy ölelésre. Bár ez a magatartás teljesen normális, ezek az intenzív időszakok megterhelők lehetnek a mama számára, aki talán már alig várja, hogy visszakaphassa a saját helyét az ágyban.

Annak ellenére, hogy néha zavaró és megterhelő számunkra, hogy gyermekünk velünk szeretne aludni, jó érzés tudnunk, hogy ténylegesen tudunk ezáltal könnyíteni aktuális problémáján, feloldjuk szorongásait. Idősebb mamák gyakran tekintenek vissza szeretettel az első napokra: visszaemlékeznek, milyen jó is volt, hogy képesek voltak fizikai úton kielégíteni gyerekeik szükségleteit.

Természetesen lesznek nehéz időszakok, főleg azok számára, akik nem részesültek ilyenfajta elfogadó magatartásban saját gyermekkorukban. Teljesen érthető, hogy a modern világban szükségünk van némi elvonulásra, magánéletre is. Ha egy édesanya egész nap egyedül van a gyerekével, soknak érzi, hogy még éjjel is vele aludjon. A falusi közösségekben a nagymamák és nagynénik mindig kéznél vannak, hogy napközben egy kis szabadidőt biztosítsanak a mamának. Ha csak tehetjük, bátran támaszkodjunk a barátokra és a szomszédokra.

Attól is tarthatnak a szülők, hogy szexuális életük kárát látja, ha a baba is velük alszik. Kutatások szerint azonban a baba születése nehezíti a házaspár szerelmi életét, bárhol aludjon is a kicsi.(14) Ezt - valószínűleg - a természet rendeli így, hiszen ilyenkor a meghitt szoptató kapcsolat az elsődleges, a felnőttek szexuális szükségletei várhatnak.

Ez persze sokszor nehéz lehet, főleg ha a szoptatás és az együttalvás sokáig tart. De a szexuális vágy legnagyobb ellensége a fáradtság. Sok szülő viszonylag zavartalanul alszik a kisbabával - így legalább egymásra is marad energiájuk, ha úgy érzik.

Vannak szülők, akik boldogan szeretkeznek kisbabájuk mellett. Mások inkább új helyeket fedeznek fel erre a célra a lakásban. A részletek nem számítanak, ha a szándék megvan, a szerelem majd megtalálja a megvalósítás módját.

Hozzuk meg a saját döntésünket!

Mint láttuk, számos módja van annak, hogy éjjel is reagáljunk gyermekeink jelzéseire. A "családi ágy" fogalom nem előírás és nem is garancia semmire.

Egyedülálló szülők, nagy családok mind-mind megtalálják a saját legjobb megoldásukat állandóan változó éjszakai igényeikre.

Vannak szülők, akik "zenés ágyat" hoznak létre gyerekeikkel, míg mások szeretik a fél éjszakát magukban tölteni, mielőtt az együttalvás megkezdődne.

A lényeg, hogy ha kielégítjük gyerekeink igényeit, amíg kicsik, ezzel erőtartalékot gyűjtünk nekik a jövőre. Ha együtt alszunk a babánkkal, ez az éjszakai gondoskodás egy módja, miközben magunkról is gondoskodunk.

Forras: http://www.lll.hu