Covid idején az volt a legszebb emlékem amikor végre én is... (beszélgetés)
Ahhoz képest csak 2x voltam covidos, hogy futószalagon hozták. Mindkétszer enyhén megúsztam. Férjem beszopta, covidos tüdőgyulladás, egy évig köhögött.
Nekem kifejezetten szép emlék a COVID! senki nem hitte, hogy képes vagyok időseknek vásárolni, s rögtön elsőként kezdtem az önkénteskedést a faluban. élveztem, de tényleg. Félelem, Nem! Korábban a devla már megkísértett a nyavalyámmal, igy nem rezeltem be.
Nem kaptuk el, pedig édesanyám kora és egészségi állapota miatt volt veszélyeztetett. Vagy ha igen tünetmentesen túléltük.
Nekem is enyhe tüneteim voltak, de sosem volt olyan csillogó a ház minden szeglete, és gaztalan a kert minden része, mint akkor. Az a 2 hét karantén nagy része arról szólt, hogy mit lehetne még megcsinálni, ami a dolgos hétköznapokon mindig elmaradt :D
Nincs szép emlékem. Nem lettünk betegek, de az állandó rettegés, kényszeres arc- és kézmosás, maszk, oltás... Sok hűhó semmiért.
Nekem se volt semmi bajom, max 1 nap volt összesen de az mint 1 influenza, de ahogy jött úgy ment is 🤷♀️ viszont az exemet akkor elzártuk a kisszobába 1 hétre, hát az volt a legjobb 😅
Mi már nyugdíjasok vagyunk. Amit lehet betartottuk a szabályokból,szedtük a vitaminokat is, sétáltunk,stb. Évekig még csak náthásak se voltunk.
Nem kaptam el.
Ha igen ,nem volt tünetem.
Életemben nem féltem még így,mint a járvány idején.
Minden emberért ,akik elhunytak a szívem szakadt meg.
Nem volt jó élmény..
Én sem tudok róla hogy lettem volna covidos és a szűk családban sem senki (férjem, fiam és a 4 nagyszülő). Nekem egyszer volt egy kicsit gyanus eset, amire azt mondta a háziorvos barátunk hogy az akár COVID is lehetett. Egy délelőtt hirtelen a semmiből belázasodtam kb 3-4 órára, éjjel meg volt egy nagy hasmenésem. Másnapra semmi bajom nem volt.
Igen én is max ettől de a fiatalabb férjemmel voltunk közösen csak betegek, úgyhogy ez kilőve az átadás. Erős nátha, hőemelkedéssel.
Megmutatni? :D
Szerencsére nekem sem voltak borzasztó tüneteim, kis lázzal és náthával megúsztam. Inkább attól féltem, hogy nehogy átadjam olyannak, aki idősebb vagy beteg.
Neked milyen tüneteid voltak? Mert én is erre gyúrtam, h majd én megmutatom ügyfelezés, buszozás mellett hogy megúszni, de amikor 10-ből 6-an covidosan mászkáltak az irodaházban gondoltam feladom a versenyt :)
Nekem inkább az volt a célom, hogy amennyiben lehet, ne kapjam el. Ennek ellenére sikerült összeszedni.
Igen, de mindenki verte belénk az ideget h jaj mi lesz ha elkapod ez lesz az lesz, erre egy erős nátha volt nekünk. Tudtam az elején h elkaptam, mert mindenki beteg volt az irodában és már tudod az a várakozás érzés, hogy nálad mikor jelentkezik...
Azt megértem, hogy megkönnyebbülés volt, na de legszebb emlék?? Rajtam is simán átment, ha egyáltalán elkaptam, mert az sem biztos, de azért történtek ennél szebb, élvezetesebb dolgok is abban a kb. 2 évben...
Mindig érdekes nekem az aki egyáltalán megúszta tünetek nélkül, nálunk kb nincs olyan.
Nekem az, hogy el sem kaptam. Vagy ha igen, nem vettem észre. A legrosszabb, hogy az unokatestvérem férje meghalt.
Legszebb emlèk covid idejèn...
Nekem olyan nincs.
Akkor halt meg az èdesanyám.
Sajnálom, hogy ez volt a legszebb élményed. Nekem az extrán szoros családi együttlét, az esti meghitt összebújások, társasjátékozások, a nagy beszélgetések, ébredések, elgondolkodások az életről.
Nekünk is az orrunk folyt csak, illetve szag és íz vesztés. De ezek nagyon...
Én még a legelején elkaptam a családommal együtt, mindenkinek enyhe tünetei voltak. Akkor még nem is tudtuk, hogy covid, azt hittük, hogy sima nátha.
Akkor ezek szerint elég enyhén megúsztad mert elkapni a covidot pl részemre egyáltalán nem volt vicces...3 hétig ágyban borzalmas tünetekkel és épp hogy nem kerültem kórházba.
További ajánlott fórumok: