Bőrgyulladások, ekcémák, allergiák

Testünk legnagyobb szerve a bőrünk. Minden egyes nap sokféle szennyeződéssel kell szembenéznie: savak, lúgok, különböző tisztítószerek és festékszármazékok, szárító, denaturáló anyagok kerülnek bőrünkre. Bőrünk 3 fő rétege megannyi kis sejtalkotója, őrző-védő szerepet tölt be kültakarónkon. Ám a mai fogyasztói társadalomban - mint fent említettem - sok olyan anyaggal találkozik testünk, amikre azonnal vagy később reagál ami akár egy allergiát, ekcémát vált ki a kontaktus helyén.

Vegyük az allergiát, mi is az? Hogy tudnánk definiálni? A szervezetbe jutott antigén hatására kialakuló gyors (avagy késői) fokozott immunválasz, ami a szervezet túlérzékenységére utal. A reakciót kísérő tünetek között gyakori a csalánkiütés, szénanátha, a légzési nehézség (gégeödéma). Az allergének hosszú sora-a teljesség igénye nélkül- a következő: fajidegen fehérjék, egyes ételek, mosó-, illat- és gyógyszerek, virágpor..stb. Az allergiás reakció során mediátorok szabadulnak fel ezek olyan anyagok, mint pl. a hisztamin. Robbanásszerű folyamatokat idéznek elő, mintegy túlreagálva a külső ingert. A hisztamin jelentősége az erek áteresztőképességében rejlik. Ezért is szokás mintegy kompenzálásként antihisztaminokkal kezelni az allergiás betegeket. Nos, leszűkítve a bőrgyulladásokra és allergiákra a kört, beszéljünk a bőrallergiákról. Az első, amit leggyakrabban felfedezhetünk az acut urticaria (hirtelen fellépő csalánkiütés). A betegség kialakulásakor a bőrön rohamszerűen, általában testszerte, számos, különböző nagyságú, éles szélű, a széli részek felé terjedő, a bőr szintjéből enyhén előemelkedő, halványvörös, ritkábban porcelánszínű, viszkető csalánfolt jelenik meg, amelynek fennállási ideje legtöbbször néhány óra. A kórkép életet veszélyeztető maximális variánsa az anafilaxiás sokk. Ami kizárólag mesterséges úton alakul ki pl. penicillin injekció beadása után, vagy plazmafehérjékkel történő kezelések során) a sokk legnagyobb problematikája a súlyos, életveszélyes légzési nehézség.

No de kanyarodjunk vissza a bőr allergiákra.

Akut csalánkiütés esetében, rohamszerű viszketéssel, csalánkiütéssel, sok esetben összefolyva is kialakulhatnak hólyagos képletek, amik az esetek 90%-ban spontán múlnak. Általában gyógyszerek, ételek (málna, eper, hal, tej, tojás) élvezeti szerek, inhalációs allergének és rovarcsípés váltja ki. Ritkábban toll, lószőr, por, kozmetikum okozza a tüneteket. Kivizsgálást és orvosi esetkövetést igényel. Bőrgyógyász, belgyógyász avagy allergológus kompetenciája. Semmi esetre sem kozmetikusé, bár akut esetekben ideiglenes megoldásként kalcium pezsgőtabletta javallt, amennyiben egy kozmetikus ezt idejében észreveszi. Általában a csalánkiütés vagy csalánfolt a hám felső harmadában található, de mélyebben, a kötőszövetig terjedő ún. bullosus-os képletek is kialakulhatnak (nagyobb hólyagok-köznapi nyelven) amik súlyos fajtát feltételeznek.

Vannak olyan csalánkiütések, amik fizikális-mechanikus korai (szinte azonnali) megjelenésűek, dörzsölés útján alakulnak ki. Ezeknek ún. "udvaruk" van és nem jellemző a hólyagos megjelenés pl.(magasnyakú pulóver irritáló ingere...stb.) Ezeket, ha tudjuk a kiváltó okot, magunk is megszüntethetjük. Aztán van nyomási-, meleg-, hideg-, napfény okozta- és kontaktus általi urticaria.

Különös figyelmet kell szentelni az ételekre, tartósítószerekre az érintett személyeknek, mivel ezek helyes megválasztásával megakadályozhatja az allergia kialakulását.

Atópiás dermatitis: olyan hajlam, ami veleszületett, öröklődő, viszketéssel, szárazbőrrel járó, visszatérő bőrgyulladás. Bárhol kialakulhat. Piros viszkető papullák, göbcsék vakarás nyomok jellemzik. Sokszor gyermekkorban kezdődik. A betegek 70%-nál a betegségre utaló jelek az első év után észlelhetők, általában ekcémás jellegű, száraz, rajzolatos bőr. A tünetek könyökhajlatban, térhajlatban, nyak területére, comb belső felszínére koncentrálódnak. Csecsemőkön általában fejre, arcra lokalizálódik. A tünetek kialakulását elősegítheti különböző baktériumok, gombák, emocionális tényezők jelenléte. A betegség téli, tavaszi hónapokban rosszabbodhat. Ilyenkor gyakran lépnek fel, gombás avagy bakteriális felülfertőződések amik igazolják a csökkent immunitást. Laboratóriumi kivizsgálást igényel a súlyosbodó forma visszaszorítása miatt. Mindenképpen a hajlam az alaptényező a kialakulás szempontjából (atópia).

A hideg urticaria rövid leírása: hideg víz vagy levegő hatására fájdalmas duzzanat kíséri a kéz , nyak, fül területén és az elmaradhatatlan vöröses foltok.

Ugyanez meleghatásra ellenkező formában.

Ekcéma definíciója: hiperémiás (vérbő) alapon ülő kis göbcsék, amik későbbiekben felfakadó, nedvedzőek, majd plakkosodó felszínűek. A heveny ekcéma kezdeti szakaszára jellemzőek eme tünetek, majd ezek strukturálisan átalakulnak. Az ekcémát és a dermatitist (bőrgyulladást) gyakran egymás szinonimájaként emlegetik. Az azonosság ellenére az akut folyamatnál (hirtelen fellépő) dermatitis-ről, a krónikusnál ekcémáról beszélünk. Az akutra hólyagok, nedvedző képletek a jellemzőek, míg a krónikusnál: hámlás, hámmegvastagodás, lichenifikáció(bőrrajzolat-a destruáló folyamatok miatt)alakulhat ki.

A leggyakoribb ekcéma fajta, a kiszáradásos ekcéma ez egy degeneratív ekcéma fajta, arcon, törzsön alkaron, kerekded, piros, hámló és téli időszakokra jellemző. Kezelése mindenképp belsőleg vitaminok szedésével illetve krémezéssel oldható meg, de bizonyos fajtáinál orvosi követés javallt. A kiszáradásos ekcémától alig megkülönböztethető ún. Pityriasis simplex egyszerűbb, enyhébb fajtája az ekcémáknak, szintén kiszáradás miatt fellépő púderszerű hámlást okozó kerekded képletek a törzsön, alkaron, stb.

A krónikus degeneratív ekcémák általában foglalkozási ártalmak közül kerülnek ki pl. (autószerelők folyamatos érintkezése vegyi anyagokkal) ami bőrmegvastagodást, gyulladást, kirepedezettséget, ritkán göbcséket okoz az adott területen. A kiváltó ok megszűntetése és folyamatos bőrfunkció javítás(krémezés , utókezelés, immuntámogatás)a gyógyulás elsődleges alapja.

Vannak csecsemőkori irritatív ekcémák (ilyen esetben a csökkent védekezőképesség felelős a folyamatért) ilyen pl.(pelenka dermatitisz).

Összeségében elmondhatjuk az ekcémáról, illetve a dermatitisekről, hogy mindenképpen, ha atópiás hajlamról is van szó(tehát öröklött faktorok játszanak szerepet)vagy akár más alkotók, akár akut akár krónikus is a lefolyás, minden esetben a bőr csökkent Barrier-funkciót feltételez (Barrier-funkció: a bőr többfunkcióju védgátja).

A teljesség igénye nélkül írtam ezekről az elfajulásokról, a szakirodalom megannyi ekcémát és allergiát regisztrál, de ezek felsorolása lehetetlen lenne ezen fórumon.

Igyekszem amennyiben kérdés van, azt megfelelően megválaszolni illetve orvost ajánlani.