Bölcsis babák anyukái - beszéljünk meg mindent! (beszélgetés)

Nem kell idősebbnek lennem ahhoz, hogy lássam, hogy milyen helyzetben vannak a családok és nem tettem semmi olyan kijelentést amivel konkrétan az egyik oldalon foglaltam volna állást. Nem! Én azt mondom, amit nekem mondott a gondozónő 30 év munkaviszony után, és a bölcsivezető is, a suliban a pszichológusok, a tanárok is, hogy jobb a gyereknek otthon ilyen kicsi korban, ez persze nem jelenti azt, hogy a bölcsi nem jó választás annak aki rá van szorulva, sőt! Én imádom a bölcsit, imádom a légkört, imádom a gyerekeket, mindet és szeretem a szakmát, így nem is mondhatom azt, hogy aki bölcsibe adja a gyereket az rossz, vagy ilyesmi. Sok esetben még jobban is jár a gyerek, mintha az anyjával lenne, ilyen is van sajnos.

Azt akartam mondani, hogy mint lelkes gyakornok :) iszom az oktatóim és a sokat tapasztalt emberek szavait, sokat adok arra, amit ők mondanak és eddig azt láttam igazuk van abban, ha azt mondják 3 év otthon. Mindettől függetlenül a bölcsi nagyon jó környezet a gyerek számára, és hatalmas segítség a szülőknek. Tudom, tisztában vagyok vele!

Nekem kicsi volt a fiam, és kicsit koraszülött. Tápszeres volt, és fél éves koráig antibiotikumon élt, mert a nővére mindent hazahozott a bölcsiből...

Már amikor a hasamban volt, úgy terveztük, hogy ősztől (7hósan) megy bölcsibe... Aztán amikor ilyen kis izé lett, elgondolkoztam... Végül mégis megpróbáltuk, és nagyon örülök neki. Ő is megszabadult anya állandó aggódásától, meg részint én is az idegbajtól... A gyerek kipendült, meg a társaság kedvence lett, én meg egy kicsit lazább tudtam lenni vele, ami sosem árt...

Persze akkor én már ismertem a lányom gondinénijét, és tudtam, kire bízom...

Szia!

Nekem 10 és 7 hósan mentek az elsők bölcsibe.

Akkor még a kicsi kétszer aludt. Letették délelőtt, és a zajban is simán aludt..

Elfáradnak a zajoktól, meg a nagybetűs élettől, és a legtöbben jobban alszanak, mint otthon...

Sőt estére is jobban lefáradnak, és éjszaka is jobban alszanak..

Reméljük, nálatok is így lesz.

Tényleg nagyon alkalmazkodóak...

Tudom, hogy nem ítéltél el senkit.

Az az ember, aki a szakmájáról fórumozgat, már nem lehet olyan rossz..

Az, hogy három gyerek, és 5 év bölcsizés után határozott véleményem van a témáról, az egy dolog...

Te is fogsz látni cifra családokat, helyzeteket, és rájössz, hogy minden igaz, és annak az ellenkezője is éppen ugyanúgy igaz..

Meg ha majd szülsz, megint sokminden változik.. Aztán ha jön az élet sűrűje, és meg kell a mát meg a holnapot oldani, megint átgondol az ember sokmindent...

A gondozónénink volt, hogy hétvégén is hazavitte magához a fiamat, amikor tényleg szükségünk volt a segítségre... Aztán meg mi is segítettünk neki, amikor a 80 ezres fizetéséből nem tudott venni egy nyomtatót a lánya vizsgájához... No mi se voltunk jobb helyzetben, csak épp találtunk egy nyomtatót... Mert találni kellett, mert élni kell..

Azt is látni fogod, hogy a mai családok nagy része kilátástalanul szar helyzetben van, és nem csak anyagilag...

Gondolj József Attilára, aki ugyan ott volt fizikailag az anyja mellett, mégis beleroppant lelkileg abba, hogy nem tudott lélkben vele lenni. Ha József Attila egy jó kis bölcsibe járhatott volna, közben meg az anyja kiteregethetett volna a padláson, lehet, hogy nem úgy alakul a dolog, ahogy alakult...

Éppen gondozóként kell az ilyen kijelentésekkel vigyázni, mert valakinek egy ilyen megjegyzéssel, de akár csak egy utalással is éveit tönkre tudod tenni... Mert a lélek nagyon érzékeny holmi...

De mivel úgy látom, hogy a Tied is az, szerintem jó gondozó leszel... A többi meg majd alakul...

Sok sikert!

Szia!

Nekem az első kisfiam volt pont ilyen, de nyugodj meg, a bölcsiben majd hozzá edződik a zajokhoz. Én is mikor a beszoktatás volt és már az ott alvást próbáltuk, én kint vártam és hallgatóztam. Hát mit ne mondjak, a dadusok az otthonihoz képest elég zajosak voltak időnként, de a gyerekek szépen aludtak. Hidd el, nagyon kis alkalmazkodóak tudnak lenni.

Sziasztok!

Kérdeznék tőletek:Van itt olyan anyuka akinek a gyereke csak csöndben tud aludni?Mert az én kislányom ilyen..minden neszre felébred és előre félek ha novemberbe megy bölcsibe hogy fog ott tudni aludni..van valakinek hasonló tapasztalata?

Lehet hogy azt tanítják az iskokában hogy kell a három év, de szeritem ez teljesen gyerekfüggő. Mi azért kezdtünk el bölcsibe járni, mert veszélyeztetett terhes vagyok, és sajna megvan az esélye hogy korházban töltök pár hetet, apának pedig dolgozni kell.

Mindettől függetlenül örülök hogy elkezdtük, mert (egyenlőre) a lányom imádja! Nagyon unta már hogy csak velem játszon, és alig találozunk gyerekekkel. Biztos vagyok benne hogy a kistestvért is beíratjuk. Kivárjuk a kétéves kort, de utánna szerintem még igénylik is.

Miért vetted annak?

Meséltem..

Leírtam a véleményemet. Ilyen a fórumozás.

Itt a Hoxán csapatostul keresnek meg az anyukák privátban, mert nem mernek a nyílt fórumokon bölcsis témákról kérdezni...

Még itt is félnek az ítélettől.

Sokakat, főleg vidéken a lakóhelyük közösíti ki azért, mert bölcsibe jár, járna a gyerek, mert menni kell, vagy menni szeretnének dolgozni...

Szerintem a 21. század elején, itt Európa közepén ez tragédia...

Bár tényleg a te írásodra kattintottam, de nem csak Neked szántam...

6 éve látom azok kínlódását, akik kicsit másként látják ezt a témát, mint a "kötelező" három év.

Nem vagyok 6 hetes kortól bölcsipárti, sőt semmilyen párti, hanem kiegyensúlyozott családpárti, aki jelenleg maga is itthon van, mert most ez a legjobb a családnak...

Ez se fog sokaknak tetszeni: akik nagyon sok energiát, pénzt, időt fektettek a tanulásba, azok bizony általában nehezebben fogják a munkát, az alkotás örömét otthagyni, vagy erősen kockáztatni, mint azok, akik ebbe jóval kevesebbet fektettek. Itt nem kell csak a diplomásokra gondolni, egy fodrásznő is sok anyagi és egyéb energiát fektet a munkájába, és lehet, hogy nem szeretné 3-5 év alatt hagyni szétszéledni a vendégkörét... És az állam egyre kevésbé fog bárkit is eltartani.

Nagyon fontos az első három év, de a gyerek szüksége ránk nem szűnik meg három év egy naposan. Sokan úgy gondolják, hogy megvolt a három év, utána meg lehet hajtani büntetlenül... Én amondó vagyok, hogy ne essünk ki annyira a kerékből, hogy utána kamatostul kelljen behozni..

Ma a házasságok 54%-a válással végződik. Ha hozzávesszük még a megrokkanásokat, haláleseteket, meg az össze sem házasodottak szétválásait, bizony 1 a háromhoz az esélyed, hogy egyedül kell felnevelni 1-2-3 gyereket. Tehát még a jól kereső családokban se árt a nőknek észen lenni, hogy mennyire maradnak hadrafoghatóak..

Lehet ezeken megsértődni, de ez egyre inkább élet-halál kérdése..

Másik fórumokon meg itt koldulnak a bajba került anyukák egy-két ruhadarabot... Mert nehéz helyzetbe kerülni nagyon könnyen megy manapság.. Nem mindegy akkor, milyen tartalékok vannak..

A világ melyik korában és melyik népénél voltak valaha is az anyukák érdemben három évig a gyerek mellett?

Az egy más dolog, hogy kényszerből rajtuk lógott, de leginkább a tesóival mászkált valamerre..

Nagyanyámék még heten voltak testvérek, igazi jólelkű szegény parasztasszony volt az anyukájuk. Sokat beszélgettünk arról az időről. Azt a következtetést vontam le, hogy bizony a dédimama ténylegesen időben gyakorlatilag nem foglalkozott szinte semennyit a gyerekekkel.. Már a szó mai értelmében nem. A kicsik is együtt játszottak az utcán a porban a nagyobbakkal. Aztán valamelyik szomszéd rájuknézett... Ez volt az "önbölcsőde"..

Sőt más idős néni olyat is mesélt, hogy az ágy alatt, gyakorlatilag egy fiókban tartották a kicsiket, hogy ne zavarjanak...

Máskor meg pálinkát itattak velük, ha csendet akartak. Ne magyarázza azt be senki, hogy az akkori nők nem vettek volna igénybe segítséget, ha lett volna...

Időben én a bölcsőde mellett is sokkal többet voltam érdemben a gyerekeimmel, mint a "régiek".

Szerintem nagy felelőtlenség ebben az országban ezt sulykolni az anyákba, mert egyrészt objektíve nem igaz, mondhatja felőlem akárki, másrészt a világ hihetetlenül nem erre tart, és az amúgyis lépéshátrányban lévő ország anyáit méginkább háttérbe, és kitaszítottságba szorítja..

Miért van akkor az, hogy azon országokban, ahol valóban rövidebb idejű az ellátás, mégis több gyerek születik? Azért, mert a szülés által nem kerül a nő a peremre, tehát vállal többet, mert az anyaság valójában csodálatos...

Nekem azért jártak bölcsibe a gyerekeim, mert befejeztem mellettük az egyetemet. Most a harmadikkal itthon vagyok. Most fél éves, de már belefér az, hogy napi 2-3 órában mással, mondjuk "munkával" foglalkozzam. És emellett szopizunk, és főállásban imádjuk egymást egész nap..

Inkább abban kéne segítséget nyújtani, de nagyon komolyan, állami szinten is, hogy az anyák képzettségüknek, végzettségüknek, jellemüknek megfelelő helyen tudjanak, részmunkaidőben dolgozni... Mert a mai nyolc-tíz órás munka tényleg nem való egy anyának, mert nem marad energiája a gyerekre..

Azzal viszont maximálisan egyetértek, hogy a nyolc órai, (de sok helyen még több) pénzvadászat ártalmas a gyerekeknek.

Viszont azt se hiszem, hogy a család egészét nézve egészséges 5 szakmával, meg mérnöki diplomával itthon ülni, és szó szerint éhezni, meg niemandnak érezni magam, ahelyett, hogy napi 4 órában jóérzéssel hozzájárulhatnék az ország, meg saját magunk boldogulásához..

Viszont ehhez meg kéne a bölcsőde, vagy legalábbis egy ahhoz hasonló, megfizethető intézmény...

Mellesleg mi imádtuk a bölcsit, azóta is azokat az időket sírjuk vissza.

Én gondozónőnek tanulok és a suliban és a bölcsiben is azt mondták: jobb a gyereknek otthon az első 3 évben. Nem ok nélkül kell minimum 2 hétig szoktatni! Szerintem, ha lehet, akkor maradjon otthon, az egy dolog, hogy önállóbb lesz, de nem biztos, hogy más szempontból jót tesz nekik. Én a gyakorlaton sok olyat gyereket láttam, aki az anyukája mellett szeretett volna lenni inkább. :S

Persze értem, hogy manapság bölcsibe KELL sajnos adni a gyereket és az én tapasztalatom az, hogy jó kezekbe kerülnek a kicsik (általában) és ezért a szülők elégedettek, de inkább otthon, aztán irány az ovi.

Szia!

Örülünk, h csatlakoztál!

Én a bölcsi mellett állok. A mi bölcsinkben van egy hasonló "bajú" (máshogy nem tudtam megfogalmazni) és ő élvezi a bölcsit. Nem tudom, h az a kislány miben 'szenved', de ő is már 1,5 éves elmúlt (mint Nóci és Grétus), igaz le van kicsit maradva, mert járni még nem tud. Ez a Te döntésed, ha úgy érzed elég erős rá a kisfiad akkor irasd be, ha úgy érzed várnál még vele egy fél évet (szeptemberig) akkor még ne. Bár mint írtad nem megoldható, h otthon maradj. Akkor úgymondva a bölcsire vagy kényszerítve. Ha van esetleg nagyszülő, és nem akarod a bölcsit, akkor ő nem tudna rá vigyázni?

Ha nem érted, bocsi! A gyerekek itt vannak és nem tudok csak erre figyelni! Na megyek, viszem őket bölcsibe, én meg megyek a suleszba!

Pusszancs: Ancsa

Tényleg sokkal önállóbak mint azok a gyerekek akik nem járnak bölcsibe. Gyakran látunk ilyen gyerekeket és anyukáikat a játszótéren.

Én tanulok mellette, szóal jól jött, mert általában minden nap bemegyek.

Ott mindenki bíztatott, de továbbra is szívesen veszek minden véleményt.

Egyébként nálunk a nagyobb, aki most 7 éves, szintén volt bölcsis, kb. 2 éves és 4 hónapos volt. Az elválás egész kiscsoportig nehéz volt neki, de ha már nem látott akkor jól eljátszott.

Még talán annyi érv szól a bölcsi mellett, hogy mire oviba kerülnek, már sokkal edzettebb lesz a szervezetük, és nem lesznek annyit betegek.

Sziasztok!

Csatlakoznék én is ehhez a fórumhoz, bár én korábban indítottam egy részben hasonlót, de már egy ideje nem ír oda senki. Ha nem haragszotok bemásolnám, amit ott írtam:

A véleményeteket és a tapasztalataitokat szeretném kérdezni a következő problémával kapcsolatban: megpróbálom röviden leírni.

Most februárban volt két éves a kisfiam, nyár közepén kellene visszamennem dolgozni (sajnos nem megoldható, hogy maradjak még egy évet). A gondom az, hogy ő izom hypotóniával született és viszonylag későn 9-10 hónaposan kerültünk megfelelő szakemberekhez (előtte tettünk egy-két vargabetűt), akik ezen érdemben tudtak segíteni. Közben 10 hónaposan kivették a bal veséjét, ezért a tornákat szüneteltetni kellett. Lényeg, hogy 1 éves volt, mire önállóan fel tudott ülni, 19 hónaposan indult el. Mindezek által az értelmi fejlődés is kicsit le van maradva (azt mondják szűk fél évet). Már rengeteg dolgot megért és megértet, a beszédnél még csak anya, apa. Valamint nagyon kis érzékeny, valószínűleg a sok kezelés, kórház. . . Szóval nagyon aggódom, hogy milyen hatással lenne rá a bölcsi. Bár még nyárig sokat fejlődhet (a mai napig heti 5 tornája van). Sokak szerint jót tenne és felgyorsítaná a buksi fejlődését.

Köszönöm, hogy meghallgattatok és várom a válaszokat!

Szia!

Igaz nekem már nagyobb illetve kisebb gyerekeim vannak mint a tieid de a 2 nagy 10hónaposan már bölcsisek voltak és imádták!

Sokan azt mondják a bölcsi egy szükséges rossz.

De ez nem igaz,nagyon sokat tanultak a gyerekek.

Legalábbis nekem ez volt mind a 2x a tapasztalatom önállóbbak lettek, a gyerekekhez is jobban viszonyultak,ügyesen ettek,mosakodtak stb..

Igaz az elején 1 hét bölcsi 2 hét betegállomány,de hamar kinőttük és az elválás se volt hosszadalmas.

Persze jobb ha a 3 évet otthon tud maradni az anyuka de ebben a mai világba nagy dolog ha van munka és van bölcsi!

Nálunk még munka lenne de bölcsi nincs így 2 és fél évesen veszik csak be a kicsit az oviba ha szobatiszta és viszem a munkáltatóit hogy van munkahelyem.

Sziasztok!

Ikreim vannak. 2009.06.17.-n születtek, és már bölcsisek. Várom a hasonló korú gyerekek/babák anyukáit, egy jó kis csevejre!