Beteljesületlen szerelem (beszélgetés)

Ez csak az ujdonsag varazsa...14 ev mulva igy fog jarni ismet.

Jobb is,h ennyiben hagytak,gyerekre nezve nem lenne jo,hisz az osztalyfonoke, akaratlanul is kihatna a gyerekre ez a viszony.

ugyan már, manapság sajna nincs ilyen ázsiójuk a pedagógusoknak, jobban felnézhetnek egy hentesre, pláne, ha szép árut ad :))))))

valószínűleg már ezeréve nem érez a nőci semmit, apuci mellett mint barát éldegél, és jött egy jóképű, okos pali, akivel ha más nem, gyerekről elbeszélgethetett, figyelmet kapott. könnyű olyankor belezúgni bárkibe, mikor az ember magányos, és gondolom itt főleg ez az ok

én úgy értettem, hogy világos legyen, az, hogy a nőci elmondta a palinak, eléggé egyértelművé teszi, hogy ő akarja, hogy valami történjen. különben nem mondta volna el, csak simán nem járkál a nyakára, és otthon sóhajtozik magában. ez azért szerintem tiszta sor

a "szűzkurv@ság", amit említettem, az meg durván lefordítva pont ezt jelenti, amikor egy nő teszi-veszi magát, szeretné, ha a pasi foglalkozna vele, viszonozná az érzéseit, vágyna rá, de nem akar belemenni semmibe. se viszonyba, se másba.

ha a barátnőd-munkatársad valóban úgy gondolta volna, ő beleszeretett a tanárba, de nem akar zűrt, legfeljebb elmeséli neked, de nem mond semmit a palinak, csendben elkerüli, vagy csendben epedezik és szenved :)

ez a tanács: te ne sajnáld annyira, mert a nőci nem véletlenül csinálta, amit csinált, valószínűleg nem fogja a palit végleg elkerülni és lesz még folytatás, ha rajta múlik

Mittudomén... biztos a személyisége, a jelenléte, a férfias kisugárzása.

Valakibe beleszeretni nem hivatásfüggő, az általában jön spontán!

Hogy ezt te butaságnak tartod, a te véleményed. Meg az is, hogy te hogyan fordítod le az elhangzottakat.

Attól ez már elhangzott, és ezt nem tudják visszacsinálni. Viszont amennyire belelátok, ettől a beszélgetéstől semmiben nem változott a hivatalos kapcsolatuk.

Tehát hiába érvelsz a "nem elmondani" mellett, az már megtörtént. Érdemben te sem tudsz épkézláb tanácsot adni, arra vonatkozóan, hogyan lehet minél hamarabb ezen fejben (is) túllépni, csak ítélkezel. Meg a részleteken rugózol, ami totál felesleges és a sztori végkifejlete szempontjából lényegtelen.

Bocs, nem olvastam végig az egész témát, tulajdonképpen a nő mibe szeretett bele? Nem volt semmi testi kontaktus, hivatalos ügyben érintkeztek, akkor mi az a plusz, amitől ennyire el volt ájulva? Hiányzik otthon a normális, emberi kontaktus?

Sokunknak van gyereke, járunk az iskolába szülőire, fogadóórára, de nem olyan kényszeres mértékben, hogy tanárokkal intim kapcsolatba kerülhessünk. Csak úgy fordulhat elő, ha ezt a felek direkt így szeretnék.

Cakumpakk nem értem a szitut...

ez nagyon gáz szerintem, messze nem korrekt és egyenes. te komolyan így látod ezt?

a tanár-szülő felállás az semmi, max. bemegy szülőire vagy ha gond van a gyerekkel, megdumálják. ezért miért kéne rázúdítani érzéseket egy pasira, és ilyeneket mondani, hogy senki ne sérüljön? akkor nem sérülne, ha nem mondott volna semmit. semmin nem változtat az, hogy ő szerelmes-e vagy sem, ha nem akar semmit a palitól

amit írtál, az lefordítva ennyi volt: tetszel nekem nagyon, de nem házas vagyok, nálad a labda, mi legyen

... elvinném másik iskolába a gyermeket, aztán összejönnék a volt osztályfőnökkel,... de csak ha tudom, hogy holtomiglan-holtidiglan... :o)))

(Amúgy csak évente két szülőire járnék el.)

Már megint ezzel az "odavagyok érted" kezdetű verzióval jössz.

Akkor elmondom szó szerint hogy megértsd, mi hangzott el:

"Nézd, az a helyzet, hogy történtek bizonyos dolgok, kialakultak bennem bizonyos érzések, amelyek már nem a hivatalos tanár-szülő felállásra jellemzőek, ezért kérném a segítséged megoldást találni. Nem tudom ezt a helyzetet a továbbiakban megfelelően kezelni, sem téged kellemetlen helyzetbe hozni. Ki vegyem a gyereket az iskolából? Vagy mit gondolsz, hogy lehetne ezt intelligens módon úgy rendezni, hogy senki se sérüljön?"

No, ennyi hangzott el, úgyhogy a nyomulok/odáig vagyok/rád vetem magam messze nem igaz. Nem is ez lett volna a cél.

Ez szerintem abszolút nem megalázó, ez korrekt és egyenes beszéd volt, mivel már nem bírta magában tartani.

Kíváncsi lennék, te hogyan fojtanál el egy érzelmet hosszú távon?

gondolom, te vagy ebben a szituban, ha ennyire biztosan tudod és érzed, hogy mi történt, mit csinált a nő, a pasi, és miként éreznek :)

ha egyenes úton akarsz járni, hagyd a csudába, mert ha összegabalyodtok, az valószínűleg kiderül, és még ha te borítanál is, nem biztos, hogy a pasi is, te húzod a rövidebbet meg a gyerkőcök

ha meg úgy gondolod, nem akarnád kihagyni a lamúrt, bárhogyan is alakuljon, mert végre érzel, akkor meg élvezd ki, ne maradj távol, aztán majd úgyis alakulnak a dolgok maguktól.

lehet, hogy te normálisnak gondolod, ha egy nő elkezd vonzódni egy pasihoz, aki házas, gyerekei vannak és pont az ő gyerekei tanárja, és erre az a következő lépése, hogy közli a pasival, odavan érte és most mit egyen, szerintem ez abnormál. mert ahogy leírtad, nem arról volt szó, hogy flörtöltek, kialakult köztük valami, elindult egy kapcsolat, és a nőci lezárta azzal, hogy ő többeket érez, de nem akarja borítani a házasságát, ágyő, hanem csak beszélgettek, pali meg dobott hátast, mikor a nő előjött ezzel

ha beleképzelgem magam a szituba, és egy kihűlt házasságban beleszeretek valakibe, már bocsika, de tán az első, hogy elfilózom azon, vajon tényleg így akarok-e élni még 10-20-30 évig, és valamiket lépnem kéne, hogy ne így legyen. ha a pasi és a nő érzései is komolyak, akkor nem marad ennyiben a dolog.

csak nem értem, minek drámázni, rázúdítani a pasira bármit, ha úgysem akarna a nő semmit sem. belezúgott picit, na és? ha nem mondja el, akkor is szenved magában, ha meg így rázúdítja egy nős, családos pasira, aki ráadásul a tanárbácsi, kellemetlen helyzetbe hozza magát, a pasit és a gyerekeket is. szerinted ez mire volt jó? max. arra, hogy a pasi is lépjen felé akármilyen módon

Te folyamatosan ezen kattogsz, pedig nem is így történt. Nem volt nyomulás, ő csupán bement segítséget kérni és megoldást találni. Nem hiszem hogy egy harmincas nőnek köntörfalaznia kéne, inkább szembenézett a problémával. És nem azt mondta hogy hé, figyi, szeretlek, borítsunk mindent és lépjünk le, hanem hogy bizonyos okok miatt képtelen vele tovább együttműködni. A kettő teljesen más.

Az "úgy teszek, mintha nem éreznék semmit" tiniszokás, mi már kinőttünk ebből a korból.

De nincs kedvem még egyszer elmagyarázni a helyzetet, mert rohadt fárasztó.

Lépjünk túl ezen, ők meg majd megoldják.

jogom van bármilyen jelzőket használni és leírni a véleményemet :) nem hiszem, hogy egy olyan nőt, aki házasságban egy másik pasira nyomul rá, aki szintén házas, és azt sem tudja, milyen házasságban él, plusz a gyerekeit teszi ki ciki helyzetnek a suliban, annyira magasztalni kéne. mert vagy ennyire buta, vagy ennyire önző

mégis mire kértél tanácsot? hogy pali is rámozdult, ő elhajtotta, és most kesereg? a bánaton túl lehet lépni, azt az idő megoldja. vagy lamúrozhat a pasival titokban a házassága mellett, vagy ha valódi érzelmek vannak, akkor válhatnak és új életet kezdhetnek.

Minősítést nem kértem, köszi. Nincs jogod ilyen jelzőket használni, mert nem ismered őt a való életben.

Senki nem mondta egyébként, hogy ő szent lenne. Tanácsot kértem, ki mit tenne egy ilyen helyzetben. Viszont ő döntése, ő élete. Én ezt tiszteletben tartom.

egy ilyen sztoriban jobban megérteném, ha két ember, aki már kihűlt házasságban él, vonzódik egymáshoz és összeszűrik a levet, vagy akár egymásba is bolondulnak. azt nem hiszem el, hogy egy nő képes bemenni a gyereke tanárjához, akiről tudja, hogy családos ember és rázúdítani valami szerelmi vallomást a nagy semmire. ja, a pali meg párhét után rájön, hogy hoppá, mégiscsak ő is szerelmes, de tartózkodjanak

ha ez igaz, a barátnőd lányregényekből építi a valóságot valódi érzelmi élet híján, és szegényke nem annyira elveszett, ha volt annyira önző és pofátlan, hogy úgy menjen oda ilyesmivel egy pasihoz, aki házasságban él, hogy azt sem tudhatja, a pasi mit gondol, pláne érez, és csak saját magára gondol, meg feltételezi, hogy a pasinak is lépnie kell az ő nyomorára. szerintem ez nagyon visszatetsző magatartás, belepofátlankodni más magánéletébe, aztán eljátszani a szűzkurvát, hogy mégse. szebben nem akartam fogalmazni :)

Azért ez így sarkítás, szó sincs szertősdiről.

De különben meg mindegy is, most jó így ahogy állnak, mert nincs semmi. Se bejárkálás, se más.

Úgyhogy ezt a fórumot le is zárhatjuk, mert fölösleges kérdéseken vitatkozunk.

ugye azt te sem hiszed el, hogy egy felnőtt, épeszű nő, csak azért, mert tetszik neki a tanárbácsi és fantáziál róla, egyszer csak bemegy a suliba és közli a tanárbácsival, hogy belehúgott és előadja a nagy drámát, hogy akkor kivegye-e a gyerekeket a suliból, ha nem viszonzott. bizonyára egészen másként történt a dolog, mert ha ennyire agyament lenne is, akkor egyrészt nem közli a tanárbácsival, hanem elkerüli, ha meg közli és az viszonzott, akkor repkedve ugrik rá. mert különben minek mondta el?

szerintem te is tudod jól, hogy egy iskolában a szülő-tanár max. elvétve találkozik, szülőin vagy fogadóórán, és ezek sem kötelező részvételek, nemhogy mindennap és micsoda szenvedés, mert elkerülhetetlen

valószínűleg flörtölt a pasival, felajánlkozott, pasi visszautasította, folytatta, a pali meg tán meg akarta fektetni mégis, és akkor visszakozott a nőci, hogy de ezt nem lehet, neked meg előadja a drámát nagy szerelemről. érdekes módon az sem tartotta vissza, hogy neki férje van, és az sem, hogy a tanárbácsi nős.

Figyu, most már nem tök mindegy? A barátnőd érdekházasságban és de nem akar válni, kell neki egy szerető, mert úgyis a férjét nem érdekli, ahogy kivettem, ezért úgy érezte, bepróbálkozik annál, aki tetszik neki, hátha annál az illetőnél is szaródik a dolog és ennyi.

2 eset állhatott fenn, vagy szaródik, vagy kell oda egy kis nyomás, hadd szaródjon el legalább addig a fokig, hogy legyen ebből valami.

Ha nem lesz, akkor úgyis keres más alanyt hozzá, lévén otthon apa tojik az egész témára.

Ebből az egészből nem tartok semmit nemesnek, nem is adnám úgy elő, ahogy ő teszi. Pláne, hogy a tanárnak otthon van egy felesége. Ha legalább ő ad a saját házasságára, nem fogja ezzel megbántani az ő társát. De a barátnőd elvileg nem volt tekintettel rá sem, hogy végülis igen, vallomásokat teszeget a férjének és kész, tehát ebben sem látok semmi önfeláldozó tettet.

Bár ha 2 ember szereti egymást, oda ilyen praktikákkal sem fog tudni befurakodni egy harmadik. Ha meg már megvolt neki, erről ennyit, akkor meg felesleges mártírkodnia meg minden, érted.

Ha akarja, nem. És pont te írtad, hogy most pont ezért szarabb, mert már kinyilvánította, mert ezzel indította el a lavinát.

Ha nem ment volna be és nem mondta volna el, nem lett volna semmi. Végülis a pasi reakciója csak utólagos volt, nem ő kezdeményezte. Ha pedig már kezdetektől így érezte volna, akkor ott azonnal válaszolt volna neki, hogy ő is.

Tudod, ilyen visszaszeretés mechanizmus. Jelen van a csaj az életében, fokozatosan bekerítette, a pasi még nem sejtett semmit, ekkor jön a vallomás, ezután még mindig jelen van a csaj az életében, nap mint nap és nap mint nap, egyszer csak beadja a derekát, hogy jó, nekem is tetszel. Megnézem, hogy ha nem mondott volna semmit a barátnőd, akkor is mondta volna a pasi vagy sehol semmi.

Nem tudok ezen az egészen sajnálkozni, senki sem kötelezte a csajt, hogy menjen be és mondja el neki. Ha pedig annyira árulkodó, hogy zavarban van és remeg meg minden, akkor pláne nem kellenek a szavak tehát egyedül is rájött a pasi, ha akart, szóval nem értem, miért volt a vallomás? Ha nem azért, mert talán mégsem vette annyira észre a pasi őt mint nő és fel kellett valahogy gyorsítani az eseményeket.