Beszélgessünk Csernobilról 1986.04.26. (beszélgetés)
és a 80-as évek végén, 90-es évek elején nagy divat volt, hogy a fogyatékos gyerykek születését Csernobilra fogták.
De ezt is túllihegték, nem volt több beteg gyerek, mint pl mostanaában.
Én 91-ben szültem, anyatársaim még akkor is paráztak Cs miatt. Nekem eszem,be nem jutott, hogy a gyerekemnek emiatt bármi problémája lehetne, természetesen nem is lett.
"Már egy hét is eltelt, mikor a rádióban és tv-ben előszőr hallottunk a a katasztrófáról és még hetekig "etették" az embereket, hogy semmi sem történt"
Ez így nem igaz, bárki is írta a youtubera.
Nagyon jól emlékszem, dolgoztam, hallgattuk a kolléganőkkel közben a rádiót, és a 9 órás hírekben mondták be, hogy előző nap robbanás, radioaktív felhő északon, baj nincs, stb.
2-3 napig csend volt, majd jöttek a figyelmeztetések az alapos salátamosáshoz.
A növénysárgulásról nem tudok.
mi valamelyik külföldi adóból tudtuk meg, először nm is értettük, hogy miről van szó.
Igy nem tűnt félelmetesnek.
sok mindent ettünk mosatlanul, és még mindig 33 év elteltével itt vagyunk
ha jól emlékszem vissza, egy jó darabig hirzárlat volt
Itt egy bejegyzés szintén a youtuberól.
,,Emlékszem, amikor történt, vagyis inkább arra, mikor a nagy dózis dél-kelet Magyarország fölé ért. 9 éves voltam. Földet béreltek a nagyszüleim, mi úgy hívtuk kert, mások hobbitelek. Volt egy kis takatmány kukoricánk, burgonyánk, hagyma, kerti zöldségek, 2 sor szőlő és néhány gyümölcsfa. Egy nappal korábban épp kint voltunk kapálni, gazolni, egyelni amit kell. Emlékszem előző évben nagyon satnya volt a vöröshagyma, de '86 májusa felé a hagymánk csodálatos volt. Annyira örültünk neki, gyönyörű, egészséges, vastag zöld levelei voltak. Mamám megkönnyebbülve jegyezte meg, "talán idén lesz egy kis szerencsénk és néhány mázsát még el is tudunk adni. Aznap nem tudtuk befejezni a gyomlálást, így másnapra is meg volt a teendő. Reggel biciklire ültünk és elindultunk a "kertbe". Útközben sokak földjén láttunk változást. Nem értettük az egészet. A mi hagymánk is sárgás-barnán feküdt. Mintha hirtelen elszáradt volna. Nem létezik, hogy lepermetezték, nem csak a mienk sárgult el és nem csak a hagyma. A búza és árpa kalászok egy nappal korábban még zöldek voltak, de másnap mintha elszáradtak volna. Borzasztó volt látni. Már egy hét is eltelt, mikor a rádióban és tv-ben előszőr hallottunk a a katasztrófáról és még hetekig "etették" az embereket, hogy semmi sem történt, de azért nem árt, ha mindent alaposan megmosunk. Akkor már sok kertben érett a földieper, hányan ettük mosatlanul?"
Ha megnézed ezt a videot lehet látni, hogy pont a nemzeti ünnepünkkor ért el bennünket a radióaktiv felhő.
Lehet, hogy bejelentették már addig, de az biztos, hogy nem a kellő hatékonysággal. Az oroszokról akkoriban nem lehetett rosszat mondani vagy írni.
ó,én nem veszekszem senkivel,mindenki maga tudja hogy élte meg,én igy más meg másképp,
hála az égnek,nálunk mindenki egészséges azóta is,
az én környezetem,a családom egészséges,pedig abban az időben szinte az egész napunkat az ovoda udvaron töltöttük a gyerekekkel,
de aki erről mást tud majd elmondja,
Igen, azt tudom, csak azt nem tudtam, hogy az országunkban mi volt, vagy volt-e valami hatása.
Mindenesetre szörnyű lehetett.
akikek sok sugárzás ért csernobilban,azok hamar meghaltak,
kiürültek a környező települések,
soha többet nem lakott ott senki,csernobil olyan azóta mint egy kisértet város,