Beleszerettem a római katolikus papba, segítség? (beszélgetés)
A legalacsonyabb fokozat a végleges szentelés előtti állapot, a diakónus.
Lehet úgy is dönteni, hogy valaki ún.örök diakónus marad.
Ebben az esetben csak az alap papi feladatokat látja el, viszont házasodhat!
2 ilyet ismerek, mindkettőnek sok gyereke és unokája van.
Felejtsd el.
Mivel cölibátusban kell élnie, esélytelen a dolog.
Ha bele is menne a dologba, könnyen úgy járhat, mint az a pesti pap, aki összejött egy nővel és családot is alapítottak, 3 gyerekük lett: kiderült a titok és azonnal elvették tőle a papi szolgálatot és kiléptették.
Akkor még nem volt. A címek néha változnak.
Fordulj a férjed felé. Romantikus vacsora, más közös programok.
Hogy éreznéd magad, ha a férjed kacsingatna ki a házasságból? A tini rajongásodért eldobnád a házasságod, élnél úgy, hogy csalod a férjed? Egy dolog, hogy tetszik valaki, előfordul, de a többi döntés kérdése.
Római katolikus, benne van a címben.
Ne ábrándozz semmi esélyed !
A katolikusok melegek.
A reformátusok pedofilok.
Te nem tartozol ezekbe a kategóriákba.
Vagy a tövis és madarakat.
Olvasgasd, a Skarlát betű című könyvet.
Jelen esetben a hús-vér elérhetőt jelent, nem csak egy ábrándot.
Én inkább azon gondolkoznék el, hogy mi annak az oka, hogy a hús-vér, velem együtt lakó férjem helyett egy képről ismert, idealizált férfiért rajongok.
Ő is egy igazi ember, aki közel van.
Hús-vér emberekbe szoktam beleszeretni, nem egy fotóba.
Én azt a tanácsot adom neked, hogy kettyints egyet-kettőt a papatyussal.
Óh az èg áldjon már meg, szerelmes vagy egy ábrándba.
Mégis mit vársz?
Milyen tanácsot?
Én a helyedben bepróbálkoznék a papnál. Teljesen életszerű!
Szívesen!
Nem érzem jól magam lelkileg, vívódok, hogy mi történik velem. Nem tudom, hogy mit kellene tenni. Ti nem voltatok még így sosem? A szívetek után mentek, vagy bennemaradtok a biztonságban?
Milyen tanácsot szeretnél? Hogyan szerezd meg vagy hogyan felejtsd el?
Nem kitalált a történet, nem vasárnapi unatkozós vicc, teljesen valóságos. Kérlek, hogy úgy válaszoljatok, mintha magatoknak kellene segítséget adni. Akit érdekel, privátban is tudok írni pluszban, én tényleg szeretnék tanácsot kapni.
Valószínű így van, és aki mai friss regisztrációval így kezd, az nagyon is élvezi, hogy egy -szerintem- kitalált történetre majd milyen sokan ugranak. Biztosan így lesz ezzel a topikkal is, ahogy sok másikkal. Ha valakinek ez jelenti a szórakozást, lelke rajta. Én már az ilyeneken túllépek, ezt se fogom tovább olvasni.
"Mi van, ha mindig lesz ilyen, hogy mindig tetszik majd valaki, csak rajtam múlik, mit kezdek ezzel az érzéssel?"
Valószínű, hogy lesz még ilyen, és a férjednek is. De nem muszáj élni a lehetőséggel. Miről beszélgettetek a pappal, hogy így rákattantál? :D
Plátói szerelemhez nem kell pap, akit bajba sodorhatsz. Válassz ki egy celebet Kaliforniából, azt' annyi. Nézd a filmjeit, zenéit, előbb-utóbb kivásik.
Ábràndozás az élet megrontója.
Annyira ellentmondásosan írsz, hogy ez valószínű, vasárnapi felhős nap, dobjuk fel valamivel, vagy nincs a fejedben rendben valami.
Kiéltem magam, volt alkalmi kapcsolatom is, meg másik is. Nagyon szerelmes voltam mindig, de sose lett jó vége. A férjem az első férfi, aki tényleg szeret, velem akar lenni, jól bánik velem. Mindent megad,amire szükségem van, mégis megtörtént ez a dolog. Hét éve vagyunk együtt. Hiányoznak azok az érzések, amik egy kapcsolat elején vannak, mikor most találkozol először a másikkal, mikor halálosan szerelmes vagy, mikor még nem tudod, hogy az a másik ki is valójában, mikor még nincsenek terhek a vállaitokon, csak ti és a pillangók... Másrészt ez a pasi vidéken lakik, ott, ahonnan el kellett jönnöm, ő megtestesíti a vidéki pasit, akik otthon vannak. Szereti a természetet, és megél a jég hátán is, én is ilyen vagyok. A férjemet mindig noszogatni kell, általában én mondom meg, mi legyen, ő csak sodródik az árral. A férjem városban akar élni, én kisvárosban, nekem az a szép. Utálom a sok betont, a hangzavart, a tömegnyomort, a koszt, szmogot. Miért mentem hozzá? Ha hülyén is hangzik a jelen szituációban, mert szeretem, fontos nekem, stb. Mit tudnék kezdeni a pappal? Lehet, hogy már van barátnője titokban, és amúgysem kellenék. Lehet, hogy meleg. Lehet, hogy a nőket szeretné, de annyira elhivatott, hogy egyáltalán nem érdeklik a nők. És ott van bennem az is, hogy mi van, ha érdeklik a nők, mi van ha én is jó lennék, és mi van, ha hagyom elmenni? De közben az is bennem van, hogy a házasságért egy életen át dolgozni kell. Mi van, ha mindig lesz ilyen, hogy mindig tetszik majd valaki, csak rajtam múlik, mit kezdek ezzel az érzéssel? Mi van, ha a férjemnek is vannak kételyei? Sajnos nincs mellettem az édesanyám, akitől tanácsot tudnék kérni, nincs mellettem senki, aki segíthetne válaszokkal. Tanácstalan vagyok. :( Abban bízom, van itt más felnőtt nő, akivel őszintén beszélhetek erről, és nem tabu ez a téma egészben úgy, ahogy van.
Általában az a típusú ember vagyok, aki egy életen át tud szerelmes lenni,......írod 30 évesen.🤪 miközben halálosan szerelmes vagy egy papba. Tényleg annyira találó a mondatod.
Egyébként milyen pap? Katolikus, vagy református?
Igen, nagyon gyerekes a hozzáállásod. Egy felnőtt tudja, hogy nem kell minden hülyeségből ügyet csinálni. Megakadhat a szemed egy vonzó férfin, de gondolkodj reálisan... Szerintem nem élted ki magad a férjed előtt, az a bajod.
További ajánlott fórumok: