Babák, akikre sokat várnak és akiket nem várnak... (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Babák, akikre sokat várnak és akiket nem várnak...
Rettenetes, amiket a cikkben leírtál. Maga a tény, hogy a gyerekeket bent hagyták a kórházban, még megbocsájtható lenne, mert adódhatnak olyan helyzetek az életben, mikor egy nő nem tudja feleősséggel vállalni a gyermeke felnevelését. És ha nem lennének ilyen nők, akkor nem lenne örökbefogadás, ezáltal nagyon sok - babát akaró - pár nem tapasztalhatná meg, milyen is a saját család gyönyörűsége...
Arra viszont, hogy ezek a nök (direkt így!!!) ennyire minősíthetetlenül viselkedtek, nincs semmilyen mentség. Mondanám, hogy állatok, de ez sértés lenne az állatokra nézve! Az ilyenek tényleg megérdemelnék, hogy soha többé ne szülhessenek.
A gyerekek viszont jelen helyzetben mindenképp jól jártak. Az örökbefogadás rendszerén keresztül biztosan egy olyan családhoz kerülnek/kerültek, ahol hatalmas szeretetben fognak felnőni. És remélem, hogy az a két nö sosem fogja megkeresni őket. Viszont a gyerekek majd biztosan keresni fogják azt, aki eldobta őket, mert az emberi természet ilyen: keresi a gyökereit. És már előre sajnálom ezt a két gyermeket, mert amit találni fognak, abban szerintem nem lesz köszönet. :(
Gratulálok a cikkhez, és ahhoz is, hogy ilyen erős voltál és kibírtad ezt a két dögöt!
igen,tudom mi történt,hisz az egyik naplóolvasod vagyok..:(és nagyon sajnálom,egyszerűen erre nem találni szavakat és én nem tudnám feldolgozni!De biztos vagyok benne,neked sikerül és nemsokára lesz pocaklakod!
És Pepe 08 naplóját is olvasom..
Másik szoba jo lett volna,de hiába kértem volna,úgyse adtak volna,mert a közelben megszűnt egy városnak a szülészete és azok a kismamák is ebbe a kórházba kerültek most már.És nincs hely,szülés után is rögtön vittek ki,mert kellett a szülőszoba,az osztályokon meg vegyesen vannak a kismamák (terhes,problémás terhes,elvetélt,abortusz,újszülött,gyereket otthagyó,császár stb.),szóval egy más hegyén hátán mindenki,telt osztály van mindig..
Ahogy végigolvastam a szívem szorult össze..
Nemrég egy műtéten estem át,soha nem lehet kisbabám.
Ha tudtam volna hol vannak ezek a babák biztos elhoztam volna őket onnan..
A legborzasztóbb az egészben hogy ez a két lány valószínűleg még fog szülni:(
Borzalmas történet, amit leírtál. Jól kisírtam magam rajta. Hogy lehet így viselkedni? Borzalmas élmény lehetett számodra, és persze a babákat nagyon- nagyon sajnálom! Egyszerűen erre nincsenek szavak. És biztos vagyok benne, hogy ez csak egy történet asok közül. Hogy ez nem egyedi eset. Én csak azt nem értem, hogy a kórházban hogy rakhatták őket babás szobába. Miért nem rakták őket olyanba, ahol csak a mama fekszik, és 3 óránként viszik a gyerekeket szoptatni. Annyi anya van, aki ilyen szobára vágyik, és nem jut neki! Nem lehet az ilyen nőket egyszerűen elkötni, sterilizálni, akármi?? Aki eldobja magától a kisbabáját az nem ember....
Te nem tudtál más szobába átköltözni?
Szörnyű ilyet olvasni azok után hogy a drága pici kislányunk meghalt a hasamban 35 hetes voltam:-((
ez 6 hete volt már gyógyulok.......
Remélem szerető családba kerültek a babák!
Elszomorító mai VALÓSÁGOS helyzet.
Nem tudok semmi értelmeset mondani ... :(
Ez borzasztó!
Én már sokkal kisebb dolgoktól kiakadtam a kórházban!
A szobatársam is kiabált a babával, ha nem akart szopni. A pici állandóan sírt, később derült ki, hogy több, mint 2 napja nem kakilt és attól fájt a hasa. Az anyja hazudta, hogy volt kaki, mert félt, hogy e-miatt nem mehetnek haza.
A kisfiú nem akart szopni. A csecsemős egy éjszaka 3szor mondta el neki, hogy szopi után fejjen és a maradékot vigye be hozzá, majd segít odaadni a babának. Egyszer sem tette és ő volt felháborodva, hogy mit képzel a nővér magáról!
Nem akartam ilyen hosszan írni, de most is ideges lettem, ahogy eszembe jutott!
Szörnyen hangzik, de azok a babák lehet, hogy már jobb helyen vannak, mint ez a kisfiú!
9 hónapig bennük növekedtek a babák,utána hogy képesek 4 nap után elhagyni őket??Én még most is szeretném,ha újra terhes lennék (akár néhány napra),hogy megint érezhessem,milyen az,ha a baba a pocakomban van..
(sajnos anyukám 78-ban 9 hónapig kihordta a bátyánkat,aki szülés előtt két héttel meghalt anyu hasában (aki nem tudta,csak azt,hogy nem mozog és két benne volt,de meghalva..),szóval én meg sem ismerhettem a bátyámat,aki egészséges volt,3,5kg,csak a köldökzsinor tekeredett a nyakára és megfulladt miatta).A testvérünk meghalt,de rá két évre természetes úton,de megfogantunk,ketten,egypetéjű ikrekként!A doki azt mondta,a Jóisten elvett egyet,de kettőt adott helyette!
Igazad van!
Még mindig jobb, hogy a kórházban hagyták őket, így legalább van esélyük boldog családban felnőni, mint ha történetesen otthon szülik meg őket, ki tudja, mi történt volna a két csöppséggel, vagy mégis hazaviszik és nem törődnek velük.
Egy ismerős házaspár a környezetemben évekig hiába próbálkozott, majd kiderült, hogy az anyuka nem vállalhat babát. 6 éve örökbe fogadtak egy édes kisfiút, aki még hasonlít is az anyukájához (az igazihoz, aki neveli. Mert az az édesanya, aki minden szeretetével a gyermek felé fordul, nem az aki megszüli.) Tavasszal értesítést kaptak, hogy a kisfiúnak született egy kishuga, akiről szintén lemondtak (direkt nem írom, hogy a szülei, mert ezek az emberek a legnagyobb jóindulattal nem nevezhetők annak) és mindkét gyermeknek jobb lenne, ha együtt nőnének fel. Örömmel fogadták a picit is.
Minden kisbabának ilyen szerető, boldog családot kívánok!:)
Istenem! Ez rettenetes! És olyan igazságtalan!
De tudom ilyen az élet sajnos. Nekem is van barátnőm, aki 5 éve próbálkozik, 4 inszeminációja, 2 lombikja volt sikertelen. És sajnos amikor most szültem, az egyik kórházi szobatársam 5. gyerekét szülte és 8 abortusza volt 21! évesen!
Most nem lesz publikus amit írok,de agyonvertem volna mind kettőt! Tudom nem segített volna a 2picin,de annyiba nem hagytam volna. Nem tudom...engem az ilyenek annyira felkavarnak,felbosszantanak. Most ettől a történettől aludni sem fogok tudni ma éjszaka! :,(
Kár volt elolvasnom.
Hát nem semmi hogy ezt így ki bírtad!
Én akárhányszor rá néztem az újszülött kislányomra majdnem el kapott a pityergés!
Sőt annyira dolgoztak benem a hormonok,ha meg hallottam a szomszéd kismama babájának a sírását,be indult a tejem!
Nem tudom hogy bírtam volna ezt meg állni szó nélkül ép ésszel ebben az egyébként is fokozottabban érzékeny időszakban!
Nem igaz hogy egyes nőkben még az ősi,vele született anyai ösztönök sem dolgoznak,hogyan képesek ezt el nyomni magukban?
Hiszen alap hejzetben is ha csak egy idegen ember síró babáját meg látjuk már babusgatnánk,nem hogy a salyát húsunkat,vérünket a vérünkből!
Hát az biztos jobb ezeknek a kis csöppségeknek,hogy ezek a szívtelenek otthagyták őket.Milett volna ha haza viszik őket mikor már a korházban is rájuk kiabáltak?Talán megisvernék őket...
Remélem kedves,aranyos szűlőkhöz kerültek-kerülnek.Kár,hogy ez nem megy olyan könnyen,annyi ember szeretne örökbe fogadni és milyen nehezen sikerül.Nem értem én ezt...
Az a két nő,ráadásul fiatal volt,az egyik,akinek volt már egy fia,természetes volt neki,hogy ezt se viszi haza..de amit művelt,nem szeretgette,ha szopizott,szitkolozott,hogy fáj neki vagy tele van,megint kell,vagy hogy éjjel sír és ő nem tud aludni!!Az biztos,hogy én egy éjjelt sem aludtam miattuk,pedig nagyon fáradt voltam.A másik meg egy félbolond volt,szó szerint,hisz még ruhája sem volt,amiben hazamenjen!Komolyan,én ilyet még nem láttam,és ő is agresszív volt,ha a baba sírt stb.stb.
És akkor olvasom,hogy mennyi-mennyi küzdelem,és a baba nem érkezik!Én mindenkinek azt kívánom,hogy sikerüljön és biztos vagyok benne,hogy fog is!
ALig hiszem el, hgoy ilyen emberek vannak!!!
Sajnos mi is 2 éve hiába várunk babára, de már lombikozunk...A két lánnyal azt tenném, hogy a meddőségi intézményekbe vetném őket ugy hogy lássak mit meg nem tesznek emberek egy babáért, hogy ott ülnek egész nap, vizsgálatról vizsgálatról járnak, százezreket költenek rá, és vagy sikerul vagy nem..Ok meg? Nem érdemes azt a szót használni rájuk: anya. Inkabb nem irom le mit kivanok nekik szivbol, nehogy visszausson rám...De röviden: remélem akkor amikor akarnak majd babát, nem megy majd ilyen simán....
Felháborító, hogy vannak ilyen emeberek(?), mert ennél még az állatok is különbek, mert azokban megvan az ösztön! Ezekbe meg....! Sajnálom ezeket a picurokat, de egyben örülök is neki, hogy nem maradtak az "anyjukkal", mert szegényeknek milyen élete lett volna!
A babáknak jobb, hogy ez történt! Azok a nők, meg biztos, hogy megfognak bűnhödni, azért amiért ilyen kegyetlenül bántak a gyerekeikkel!
Még mindig jobb, hogy ez történt és nem pedig szegény gyerkőcők a kukába, wc-be vagy kitudja hol végezték volna! Így meg minden bizonnyal szerető, gondoskodó családba kerültek!
Kívánok nekik sok boldogságot és egészséget!
Sziasztok!
Most vagyok itt és látom,megjelent a cikkem (néhány hete írtam,nem gondoltam volna,hogy ilyen hamar).
Igazából tényleg nem megbotránkoztatás végett írtam,legfőképp azon,mert vannak kedvenc naplóim is,ahol azt "követem nyomon",vajon végre mikor sikerül a családnak megfogannia a baba..mert annyira szeretnék,és én nem is tudom,mit tennék a helyükben,ha nem lenne-lehetne nekem..
Másik,épp ezért folyamatosan eszembe jutnak ezek a babák,és hogy én bezzeg miért nem egy olyan szobába kerültem,ahol rendes anyukák voltak,meg tudtam volna velük ismerkedni (esetleg kapcsolatot tartani) vagy egyáltalán abban a 3 napban csak a babákról beszélni és nagyon örülni..
ehelyett ez a két (nem r..a)nő szívtelenségét kellett néznem-hallgatnom,közben nem tehettem semmit!,a nővérek szidták őket és egyáltalán fürödni nem mehettem el,mert nehogy kirámoljanak..ja,a fiam mivel végig velem volt,tőle nem is tudtam elmenni csak úgy fürödni,ugye nem hagyhattam magára,de szülésem után másnap jött egy 16éves intézetis lány,akire rá tudtam bízni,mert bár ő nevelőotthonos volt és a babával oda már nem,de egy nekik létesült anyaotthonba mehetett haza,szóval ő annyira szerette-szeretgette a kislányát,hogy azt elmondani nem lehet,egyszerűen nem tudott betelni vele:)ez az egy jó volt,néha beszélhettem valakivel (egyébként én meg nevelőotthonos gyermekeknek vagyok a nevelője,szóval volt témánk is még).
Döbbenet, hogy "anyák" hogy tudnak így viszonyulni a már megszületett "gyermekükhöz", akik ilyenkor a legvédtelenebbek, és legártatlanabbak! Gondolom, nem fehér bőrűek voltak a "babagyártók"...
Szegény gyerekek, ha ezek után rossz kézbe kerülnek (maradnak a szülő nőnél, vagy intézet), valószínű, hogy hasonló "értékekkel" fognak rendelkezni felnőtt korukra... :(
Igen volt belőle valami rendőrségi ügy,de semmit nem hallani felőle.Anyósomék óvják védik a sógornőmet,mert hiszen neki is mennyire borzasztó lehetett.....
Számomra még most is rejtély,hogy egy féléves gyerek hogyan tud kiszabadulni a babakocsiból és kiesni még az erkélyről is.És persze mennyi idő alatt....
A sórognőm azt mondta ő azt hitte alszik...hát hinni atemplomban kell.Addig sem volt aszívem csücske,de ezután,és most is ahogy azzal a gyerekkel bánik.
További ajánlott fórumok:
- Akik most tudták meg, hogy babát várnak, gyertek...
- Cukorbetegek és azok akiket érdekel a téma ide!!
- Mit gondoltok azokról akiket férjük, párjuk szeretőjük tart el?
- Nászajándékba mit kellene adni ha kijelenti a pár hogy pénzt várnak...?
- Nők, akiket a férjük tart el
- Ki hogyan jelentette be a párjának/férjének, hogy bizony babát várnak?