Az én történetem (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az én történetem
Györgyös, nekem is volt ilyen a szopi befejezése után, hogy nem akart megjönni a miki, terveztük a kistesót, a terhességi tesztek sorra negatívak voltak. Aztán, amikor már nagyon elegem lett, elmentem dokihoz, megultrahangozott, és közölte velem, ha akarunk babát, akkor aznap essünk neki a dolognak, mert akkora tüszőm volt, amire a doki azt mondta, hogy legkésőbb másnap repedni fog :) ebből lett Máté, a pici fiam. :)
Szóval, szerintem, ha eddig nem voltál, akkor menj el dokihoz, hátha tud valami biztatót mondani, ha pedig valami baj van, akkor minél hamarabb kapjál kezelést.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek,jól esik,hogy ennyien olvastátok a történetemet,nekem ez a terápiám:)most tudtam csak kiírni magamból mostanra tudtam elengedni az "élményt"végülis az volt de a rossz részt kihagynám:)
Probálok pozitív lenni és nem arra gondolni hogy ugyanez lesz majd,egyenlőre várom a mikulást ami nem jön mióta abbahagytm a szopiztatást(3hó)így a kistesó is várat magára és a kétségek pedig gyülekeznek:(
Székesfehérvári korházban volt ez amugy.
Köszönöm nektek:)
Szia!
Először is, gratulálok a gyönyörű kisfiadhoz! Szörnyű dolgokon mentetek át!!!
Annyiban hasonlít a történeted az enyémhez, hogy az én kisfiam is fertőzést kapott... Borzalmas volt...
Nagyon erős csajszi vagy, hogy így, betegen is kitartóan fejted a tejcsit, és tudtad szoptatni.
Nagyon sok örömet kívánok a kisfiadhoz, és kívánom, hogy nemsokára megint boldog kismama legyél, és ezúttal egy gyönyörű szülésed legyen!
Sziasztok.
Húúúhh...Na ilyet aztán tényleg nem szívesen olvas az ember(lánya)!
Gratulálok a kisfiadhoz,és hogy erős voltál!Na és főlg az Elhatározáshoz kívánok sok-sok szerencsét és sokkal szebb és problémamentes találkozást a babával!
Gratulálok neked,és kívánom,hogy minden rendben menjen a másik babánál!
Hát,sajnos ilyen a magyar közegészségügy (amúgy más országban is előfordulnak ilyenek). Én megpróbálok minél egészségesebb életet élni,főképp azért,hogy ne kelljen az egészségügyre rászorulnom,mert abból aztán nem lesz köszönet,gyereket is ezért nem akarok.
Amúgy vannak rendes orvosok is,de sokszor még azok is fáradtak stb,végül is ők is emberek,de attól függetlenül abnormális,ahogy az emberrel sokszor bánnak.
Én is azt tanácsolom,hogy beszélgess erről az esetről szakértővel,ha úgy érzed,hogy maradt benned még valamilyen tüske!
Még egyszer sok sikert a továbbiakban!
Előszőr is gartulálok a kisfiadhoz!
Én is borzalmas dolgokon menten át mert 18 hetes várandósan volt egy életmentő vakbélműtétem,abból a lábadozás ,a szülés is kriminális volt.......de én már szülés után fél nappal alig vártam hogy újra babám legyen.Én úgy fogtam fel hogy szeretnék egy probléma mentes terhességet és egy újabb egészésges babát.Ezt hangoztattam úton útfélen..........és mindenki csodálta hogy ennyire erős, és bátor vagyok.Azt nem mondom hogy nem félek egy picit de én csak attól félek hogy megitn át kell élnem azt hogy fél napot kell várnom arra hogy láthassam a babá.Nekem sokat segített az hogy beszéltem róla..........és igazi kis hősnek érzem magam!!!!!!!!!!!!!!!!Te is az vagy!!!!!!!! :0))))))
Megrázó a történeted!
Jó szívvel ajánlom, hogy keress egy női segítőt magadnak, félelmeid megbeszéléséhez és várandóság, szülés körüli segítségnek! (dúlát)
Szia, ez rettenetes! Gratulálok, h ilyen kitartó vagy és erős! És én is szurkolok, h mihamarabb jöjjön a kistesó!!!!
Ez melyik kórházban történt amúgy, a veszprémiben?
Szia!Hasonló tapasztalataim vannak a második szülésemmel kapcsolatban. Nekem még kell pár év,hogy feldolgozzam és azt mondjam,hogy merek még egy babát szülni.Ez még a jövő titka.
Örülök,hogy te is jól vagy már. Én is leírtam a történetemet,ha van kedved olvasd el.
Sajnos nem vagyunk egyedül,de szörnyű,hogy ilyen dolgok megtörténhetnek.Nem elég,hogy szülés után probléma van még viseld el a nővérek és az orvosok hozzáállását is.
Sok örömet kívánok a törpéhez és erőt a második babához!
Szia! Sajnos ilyen dolgok is közbejöhetnek, de fel a fejjel legyél mindig optimista és neveld szertettel az aranyos kicsi fiadat és bízz benne, hogy a másodikkal könnyebb lesz.
Sok sikert:)
Ugrás a teljes írásra: Az én történetem