Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Az élet elszáll egy pillanat alatt... fórum

Az élet elszáll egy pillanat alatt... (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az élet elszáll egy pillanat alatt...

1 2 3 4
101. andikaw
2010. jan. 9. 22:03
Nagyon nehéz erre bármit is írni!Nagyon sajnálom!keresztül mentem hasonló dolgon hál istennek az én lányom életben maradt most 6éves lesz jövő hónapban!37hetes terhes vagyok várjuk a kis öcsét!Ha az orvosokra hallgattam volna akkor ma már nem élne!Majd 3hónap után haza hozzhattam!A pontos betegségét pedig meg sem tudták állapítani csak annyit mondtak mindig értsem meg nem fog életben maradni!Ugyanis a gyomrába felgyülemlett folyadék volt,ezért a 26.héten el akarták venni császárral,nem engedtem!32-héten már muszály volt mert mindkettönk élete veszélybe volt!2680grammal született!A mai napig nincs pontos diagnózis!Egészséges!Most félek,végig azt mondták minden renben van ezzel a terhességemmel,voltam én is Az 1.sz.Női klinikán.Mindent rendben találtak!Nagyon várom már hogy megszülessen és azt mondják egészséges!Volt két terhességem amit 20 és 22-hetesen kellett megszülni,szívfejlődéssi rendeleneség miatt!Én csak bízztatni szeretnélek Téged egy újabb terhességre amihez jó egészséget sok sikert és boldogságot kívánok!Kitartás!
2010. jan. 7. 02:43
Sajnos erre még írni is nehéz valami.Sajnálom:(:(:(
99. Sly001
2009. dec. 24. 00:22
Most már az égiek vigyáznak rá,ott nincs fájdalom és szomorúság,az itt marad nekünk,akik tovább élünk,és élnünk kell,akármilyen nehéz is.Én is átéltem 2 hónapig minden nap a rettegést,hogy mire megyek be a kórházba koraszülött gyermekemhez,vagy mikor csörren meg a telefon,hogy ennyi volt...Ráadásul az apja 4 hónapos terhesen elhagyott,és ezt nem tudtam feldolgozni,terhességi hellp-szindrómám lett.Azonnal megcsászároztak,alig voltam 29 hetes terhes.Az orvosok nem bíztattak semmi jóval,de a mi történetünk szerencsésen végződött.A kisfiam 5 és fél éves,de megküzdött mindennel,ő egy igazi túlélő!Szeretetünket és együttérzésünket küldöm a gyászotokban.
98. Anitah
2009. dec. 19. 10:19
Kedves Heléna! Elolvastam a kiírt cikked és a naplódat, amit végig sírtam és azóta is magam alatt vagyok! El nem tudom mondani mennyire sajnállak Benneteket! Teljes szívemből kívánom Nektek a legjobbakat, sok erőt a folytatáshoz! Fogadd őszinte részvétem.
2009. dec. 18. 15:57
kedves Heléna tudom nem könnyü megbirkozni a tudattal ,hogy nem lesz a pici,tudom miről beszélek mert én a 26. héten vesztettem el a babámat,rendellenesség miatt kellet megszületnie mert veszélyben volt már mind 2-önk élete ennek maholnap 15 éve de nekem a december 22.e (ekkor kellet megszületnie a drágámnak)a gyász napja.Hiába mondják az idő mindent begyógyit,de az emlékét soha,pedig én őt nem is láthattam.sok-sok erőt és kitartást kivánok nektek
96. b.mona (válaszként erre: 75. - *adelinda*)
2009. dec. 11. 12:38
Már ne is haragudj de hogy kérdezhetsz ilyen ez egyáltalán nem normális dolog!!!!!! Először gondold át mit kérdezel és csak utána kérdezz!!!!
95. kinel
2009. dec. 5. 05:06

Szia!

Elolvastam a naplódat és én is végig síram.Szörnyű,hogy manapság ebben a fejlett vlágbanlyen megtrténhet.

Őszinte részvétet kívánok!!!!

94. a14ge
2009. dec. 5. 04:09

Kedves Heléna27.


Olvastam a megrendítő levelét,nekem is hasonlóan rendellenességgel született a kisebbik lányom.

Ma már 40 éves és neki is van már egy egészséges

nagy fia.A leányom fakastorokkal és nyúlszájjal

született,de szüléskor nem voltak hozzám őszinték

sem az orvos sem a szülésznő.Két napig a szülés után azt sem tudtam,hogy mi van a kislányommal.

Ugyanis nem merték megmondani,hogy engem kíméljenek,de sokkal nagyobb lett így az én bajom

is mivel az idegességtől elapadt a tejem.Nem tudtam szoptatni,de nem is tudott volna,mivel állandóan félre nyelt.Így tudtom nélkül vitték őt el a Tűzoltó u gyermekklinikára,ahol hála istennek

egy specialista plasztikai sebész orvos gyönyörüen

megműtötte.Ahogy nőtt még két alkalommal műtötték.

Én tudom mit jelent,így megszülni egy gyermeket akiől a méhen belül nem veszik észre az elváltozást.Pedig én is rendszeresen jártam vizsgá

latra,fogadott orvosom volt.Fel sem merült,mivel

én végig jól viseltem a terheségem és rendes időben szültem.Az orvos is meglepődött mikor szültem.Hinni kell a gyógyúlásban és minden tapasz

talásból tanulni kell.Soha nem szabad elkeseredni

hálát kell adni istennek mindenért és megköszönni

az életet.Mindíg kapunk új lehetőséget és mindenkinek a hibákból tanulni,hogy jobb emberré

vájunk.Azt kapja visza az élettől mindenki amit

ad a másiknak.Sokat foglalkozom a gyógyúlások

tanúlásával,pszichológiával mivel a legkisebb fiam

aki ugyan már 32 éves beteg.Ezért tanultam meg,hogyan kell feldolgozni,megélni és megbocsátni

mások hibáit,hogy ne haragudjak,hanem megértsem az

élet dolgait.Hogyan is működik az élet mik a tör

vényszerűségei és hogyan tudok abból az élethely

zetből minél többet megérteni.Ehhez viszont szellemi látás kell,ami magassabbrendű inteligencia,mint a testi megtapasztalás.Ezt úgy

hívják,hogy isteni vagy természetfölötti.

Ha ezt megismerem és elfogadom,hogy minden mindennel összefügg.Hogy a düh és harag mindig rossz tanácsadó és van hitem arra,hogy minden rosszban van valami jó amiből,tudást merítek és a

hasznomra válik.Más mínőségben átértékelem az életem és tudatosan,állandó tanulásban élem tovább

Mindíg látom a célt magam előtt és tudom mit szeretnék elérni és felkészülök rá.Nekem a biblia

sokat segít.Sokat olvasom és próbálom megérteni és

az szerint élni az életet.Nem könnyü,de nagyon nemes és felemelő az amikor megértem miért élek itt és ezen a helyen,mi az életutam megtlálom-e?

Azt mondja a biblia aki keres az talál és megleli

az élet vizét.Ne adják fel a reményt,hitet mert az

nem szégyenít meg,hanem tanít az életben megtalálni a saját életünkre,személyiségünkre kiszabott utat megtalálni és magunkévá tenni.Így

fogunk célba érni.Az élet egy nemes harc,amit meg

kell harcolnunk sírással,nevetéssel de tele reménnyel,hogy mi győzünk a rossz dolgok fölött.

A győzelmet soha senkinek nem adták ingyen,mindenért árat kell fizetni,nem csak anyagi

hanem szellemi síkon is.Remélem nem okozok fájdalmat és nagy szavakat sem akartam írni.Csak én már elég sokat megértem jót is rosszat is de rá

kellett jönnöm,hogy senki nem tud bennünket boldoggá tenni,csak a hit,remény és szeretet,ha ezt megtanuljuk magunkévá tenni minden baj a javunkra válik.Mint ahogy Madách is leírta,hogy ember "küzdj és bízva bízzál" azaz harcolj meg mindenért,a végén eléred a célod és győztes leszel.Ezt add át a gyermekeidnek amit te már tudsz,hogy ők is azzá váljanak.Nagyon jó egészséget és gyermekáldást kívánok Isten nevében

Egy könyvet is ajánlok ha lehet,nekem sokat segített.A Titok című írásról van szó.

Sok sikert egy 62 éves 3 gyermekes 4 unokás hölgy.

Sok örömet,boldogságot és békés ünnepekek,hosszú

életet hozzá.



h

s

2009. dec. 3. 14:30

Kedves Heléna!


Teljes szívemből együttérzek Veletek, mi 24 naposan veszítettük el a kisfiunkat. Mindvégig kórházban volt, és lehet, hogy a szívem legmélyén tudtam, hogy rövid lesz a földi élete, de nem akartam elfogadni, felfogni, elengedni pedig végképp nem. 24 nap rettegés volt az életünk, 24 napig küzdött az életért. (A Szenteste egy részét is bent töltöttük Vele az intenzíven, aztán rohanás haza az akkor 6 és fél éves nagylányunkhoz.) És mikor jött az a bizonyos telefon, bármilyen furcsa, az első sokk, és a hatalmas fájdalom után mégis valamiféle megkönnyebbülés jött, mert tudtam, nem szenved tovább a mi Drága Kisfiunk... Nehéz volt Őt elengedni, nagyon, de mégis, mikor ez sikerült, valamivel könnyebb lett minden. Természetesen mai napig nagyon fáj, ráadásul jövő héten lenne 2 éves, és torta helyett kis koszorú kerül a sírjára. Bár tragédia történt, mégis kaptunk egy újabb esélyt, mert alig fél évre ezután megfogant egy újabb élet, és a kislányunk már 7 és fél hónapos.

Most ismét ragyog a nap, és tudom, hogy odafent az égben van egy kis angyalka, aki vigyáz ránk minden pillanatban!

2009. dec. 2. 02:02

Kedves heléna27!!!!!


a történeted borzasztó elszomorító!!!!!!!!Sajnálom ami veled történt!!!!!!!Nem tudom mit érzel, azt viszont tudom milyen várni egy csodára!!!!33 évet vártam rá, sok sok kezelés, és idegleg is kikészitett!!!!!!De tudom közelébe sem megy ami veletek történt!!!!!!!!!!!Őszinte részvétem!!És a Jó inten áldjon meg titeket!!!!!

91. fildus (válaszként erre: 90. - Fildus)
2009. dec. 1. 22:28
Most vettem csak észre a naplóban. Őszintén sajnálom a történteket. Kislányod odafentről vigyáz a családodra!
90. fildus
2009. dec. 1. 22:20

Miért kellett azt írni, hogy őszinte részvétem?

Még nem halt meg a baba, gyönyörű kislány! Kedves Heléna élvezd ki minden percét. Ezeket az együtt töltött perceket senki nem tudja elvenni Tőled/Tőletek!

2009. dec. 1. 17:07
Szia Heléna27.!Nagyon szomorúan olvastam a naplódat a kislányodról. Megkönnyeztem.........Nagyon eggyütt érzek veled. Nekem is nagy bábatom van egy életre szóló.Én 19.-évesen vesztettem el a drága fiamat,/autóbalesetben/ Én tudom mit jelent elveszíteni a gyermekünket. De van még egy kislányod, ő legyen a vigaszod és talán még válalhattok pár év múlva egy ujabb babát. Nagyon sok erőt kívánok a szomorú tények elviseléséhez, és a kislányod szeretete biztos sokat segít ha erősen reá koncentrálsz. Nagyon sok erőt neked és nektek, üdv, Kata.
2009. dec. 1. 15:44
Minden együttérzésem,nagyon szomorú történet,elsirtam magam,mikor elolvastam,férfi létemre.:(
2009. dec. 1. 12:39
Kedves Heléna!Most olvastam,hogy mi történt veletek,potyoktak a könnyeim.Őszinte részvétem!Sajnos tapasztalatból tudom,hogy most min mész át.Velünk 1999-ben történt meg a tragédia.2008-ban született másik babánk aki egészséges.Most tudok csak arra gondolni,hogy jobb így a kislányomnak,hogy itt hagyott minket.Csak szenvedett volna :( .Pedig már 10éves lenne.Nekünk nem volt bátorságunk feljelenteni az orvost.Kitartást és sok erőt kívánok neked.Arra kell gondolni,hogy a kislányodra és az enyémre és másokéra is az Angyalkák vigyáznak.
2009. dec. 1. 11:21

Kedves Heléna!

Nem is tudom mit írhatnék neked - mélyen megdöbbentett, és sokakhoz hasonlóan végigsírtam a naplódat! Őszinte részvétem!

Nem tudok jó tanácsot adni, mert szerintem ilyenkor a szavak mit sem jelentenek, de együttérzek veled!

Ilyenkor kicsit bűntudatom van, mert nekünk könnyen összejött a baba, ideális volt a terhességem, és a dokim egy tündér! Ez másoknak miért nem adatik meg?! Nem értem. Engem olyan vizsgálatokra is elküldött, amiket csak elővigyázatosságból írt ki, nem értem hogy lehetnek akkor ilyen hanyagok más orvosok! Miért nem az anya és baba az első? Minek ment akkor orvosnak? Felháborító!

Kitartás, kívánok neked/nektek jobbulást, és remélem ha összejön az újabb baba, akkor az kicsit segít feldolgozni a történteket! Sokan vannak veletek - ha csak így messziről, adjon erőt az ő együttérzésük, és kedvességük!

2009. dec. 1. 11:04

Drága Helena27!

Szívem mélyéből sajnálom ami történt. Nehéz valami okosat mondani. Sejtem mit érezhetsz, de nem tudom. A legjobb barátnőm kicsi babája is nagyon-nagyon beteg, sajnos ő sem lehet köztünk sokáig. Veled és veletek érzek. Kívánom Nektek, hogy legyen elég erőtők ezt elviselni, túl élni és kívánom azt is, hogy valami nagyon-nagyon jó történjen majd veletek. Sok-sok erőt és szeretet küldök Nektek így ismeretlenül is.

2009. dec. 1. 08:41
Mindenki panaszkodik,hogy nincs pénz,munka.De a mindennapi gondokról is azt hisszük hogy megolthatatlan.És itt van ez a kis baba,aki megmutatja a nagy problémázó embereknek,hogy a problémák hol is kezdödnek.Sok eröt kivánok nektek.
83. *adelinda* (válaszként erre: 77. - Heléna27)
2009. nov. 30. 17:29

Heléna27!

Én megértem a válaszod. Tisztában vagyok vele, hogy kényes kérdést tettem fel. Ha tudtam volna, hogy így reagálsz, nem kérdezem meg, gondolhatod.

De kérlek, szó sincs arról hogy neked mutogatni kéne, ne értsél félre!

Tényleg csak a döbbenet szólt belőlem, és vedd figyelembe azt is, hogy talán furcsa volt a kérdés de tapintatosan tettem fel, legalábbis igyekeztem. Kétszer is bocsánatot kértem előre.

Egy szó mint száz, megértem a válaszod, de ne forgasd ki a szavaimat!

2009. nov. 27. 16:07

Szomorú ami veletek történt, nagyon sajnálom, gondolom ez nem vigasztal, de kívánom, hogy legyen egy másik babád, akivel majd feledni tudsz!

Gyújtottam egy gyertyát az angyalkátok tiszteletére.

81. pasdechat (válaszként erre: 80. - C95c921ae7)
2009. nov. 26. 09:34
én is így értettem, ahogy te, itt valószínűleg egy érzékenyebb lelkiállapot okozta félreértésről van szó.....
2009. nov. 26. 09:30
Nem akarta ő, hogy mutogasd vagy ilyesmi, csak, hogy mit tudtak vele kezdeni..És gondolom azt sem tudta, hogy már angyalka. :(
79. cbc7d5fe99 (válaszként erre: 78. - Heléna27)
2009. nov. 26. 09:16

KICSIT BRUTÁLIS!!!!

DURVA!!

78. Heléna27 (válaszként erre: 75. - *adelinda*)
2009. nov. 26. 08:51
Kedves adelinda
77. Heléna27 (válaszként erre: 75. - *adelinda*)
2009. nov. 26. 08:50
HÁT EGY KISSÉ MEG LEPŐDTEM AMIT KÉRSZ???????? Én ÚGY GONDOLOM EZ család mély fájdalma .Nem hinném,hogy bárkinek is az ÉRDEKLŐDÉSÉRE MUTOGATNÁM VAGY VALAMIT IS FELÉ TENNÉK. Ez elég válasz volt én úgy gondolom! Nem haragszom csak elég érdekes kérésed volt! üdvözlettel: baby
76. Lipiani (válaszként erre: 75. - *adelinda*)
2009. nov. 25. 21:00
Sajnos már nem él... :´(
2009. nov. 25. 18:22

Édes istenem..

Soha de soha nem is hallottam még ennyire szörnyű történetet! Ennél fájdalmasabb nem is hiszem hogy van! Amikor tudod hogy már nem sokáig marad veled és nem tehetsz semmit. Nincs gyerekem de hiszem, hogy egy gyerek elvesztése a világon a legnagyobb fájdalom.

Őszintén sajnálom, annyira ledöbbentem, nem is tudom, mit mondjak...

Hogy néz ki most a baba? Tudom, hülye kérdés, de érdekelne. A kifordult beleket összevarrták? Ne haragudj ha butaságot kérdezek, de... egyszerűen érdekel.

Sok erőt kívánok nektek!

74. Hanna Vanda (válaszként erre: 73. - Pasdechat)
2009. nov. 25. 14:08

istenem sajnálom:(

Mik vannaka de tényleg ez borzalmas

2009. nov. 25. 12:48

sziasztok!


én is sírtam, amikor olvastam a történteket...nagyon sajnálom! :(

fura az orvostudomány, mi egy egészséges kisbabát veszítettünk egy felesleges kromszóma-rendellenesség-vizsgálat (cvs) miatt..

72. d0b7178f40 (válaszként erre: 71. - B.mona)
2009. nov. 25. 12:45
ezt írtam én is.Csak priviben.
1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook