Az anyatej és az elválasztás gyakorlata (beszélgetés)

Persze, hogy nem mindegy. Viszont nem érdemes (szerintem) egyik végletből a másikba esni.

Ilyen alapon semmit nem lehetne adni a babáknak, mert az üveges bio-kajáknak nem hiszünk, a boltokban a zöldségeket ki tudja meddig tárolták, a zöldséges meg azt mond, amit akar, a piaci őstermelőkről nem is beszélve.

Itt is a szélsőségek kerülésére kellene törekedni szerintem. Pl. attól még, hogy egy kifli csücskét vagy piritost el tud rágcsálni egy egy-két éves baba, nem feltétlenül kell neki nutellás kenyeret, túrórudit, csokis kekszet, kakaóscsigát és társait adni napi szinten.

Ugyanakkor egy pici méz a gyümölcsteába vagy a gyógyteába várhatóan nem fog ártani.

Nem könyvből nevelem és etetem a gyerekem. A megérzésemre hagyatkozom. Ez nem azt jelenti hogy cukrozok és sózok neki mindent, minden kajáját én készítek neki, csak ha utazunk akkor kap üvegeset.

De mikor elmondtam a védőnőnek, gyerekorvosunknak és a 6 szakvizsgával rendelkező Phd-s rokonomnak, hogy azért nem adok egyes bébiételeket neki mert cukrosak, akkor szó szerint lehülyéztek, hogy ezt nem csinálhatom, az ő kis szervetének is szüksége van cukorra. Azóta kicsit lazábban veszem, és kap olyat is amiben van egy pici.

Nem gondolom, hogy párbaj ez. Véleményt cserélünk. Én talán kicsit vehemensebb vagyok, mert túl sok olyat láttam, mikor nem lett jó vége, hogy nagyon lazán vették a táplálással kapcsolatos dolgokat. De ez az én bajom.

Nem mondtam, hogy ki kell hagyni a sót. Mert igen szüksége van sóra a szervezetnek. De egy év alatt ehhez nincs szükség a sózásra, Bettinek meg emlékeim szerint egy év alatti gyermeke van. És később is nagyon módjával kell. Az előző hozzászólásomban belinkeltem az OÉTI honlapján a Stop Só kampány linkjét. Érdemes megnézni. Van a végén néhány csatolt dokumentum. Nézd meg, hogy miben mennyi só van. Elég gyorsan össze lehet hozni a gyerek szükségletét, meg a felnőttét is. Sőt jól túl is lehet lőni rajta.

A cukor meg egy külön történet. A szervezetnek rengeteg szénhidrátra van szüksége. A napi tápanyagszükségletének ötvenegynéhány százalékát kellene szénhidrátból fedezni. De nem kristálycukorból meg, hasonló gyorsan felszívódó cukrokból, hanem a zöldségek, gyümölcsök, gabonák szénhidrátjaiból, a tej laktózából, és még folytathatnám. Ezek meg bevezetődnek maguktól. Mert a laktózt eszi már a kezdetektől az anyatejjel, vagy tápszerrel a csecsemő, aztán a hozzátáplálásnál bekerülnek a gyümölcscukrok, egyéb összetett szénhidrátok. Külön nincs szükség cukrot (kristály, barna, glükóz) tenni az ételbe.

És persze ettől a gyerek fog enni később pl. kakaós csigát, meg olyan ételeket, amiben van cukor, de nem azért, mert ez létszükséglet, és kötelezően bevezetendő.

De bármiről meggyözhető vagyok. Csak mutass hiteles forrást, ami azt mondja, hogy be kell vezetni a cukrozást.

Sziasztok!

Már régóta figyelem, hogy micsoda párbaj megy itt.

:-)

Csak annyit fűznék az előttem szólóhoz, hogy nem lehet egy gyerek étrendjéből cukrot és a sót kihagyni!

Nagyon minimálisra szüksége van neki is, persze nem a hozzátáplálás elején de később fokozatosan be kell vezetni azt is, mert igenis kell a szervezetnek!

Szerintem az utolsó rész, amit a protokollból írtam az az alap. Ennek a nagyon-nagyon alapja, hogy a só meg a cukor nem kell. A babapiskóta meg ugye egy külön misét megér.

Két babapiskóta van előttem.

Összetevők (1): Cukor, búzaliszt, tojás (31%), glükóz-fruktóz szirup, laktóz, aroma.

Összetevők (2): Búzaliszt, cukor, tojás (26%), burgonyakeméynítő, térfogatnövelő szer (ammónium-hidrogén-karbonát), tejefehérje, aroma, étkezési só.

És egy bio babakeksz összetevői: tönkölyliszt, rizsszirup, vaj, teljes tejpor, B1 vitamin.

Az első kettőben gondolom, nem kell magyaráznom, hogy mi nem való a gyereknek. A tojásról te is írtál. A térfogatnövelő, gondolom, szintén nem magyarázandó. És mivel az összetevőket úgy kell feltünteni, hogy a legnagyobb mennyiségtől haladunk a legkisebb felé, így egyértelmű, hogy cukor rengeteg van bennük. Ez kinek az egészségét szolgálja?

A bio babakekszben meg ugye a teljes tejpor az, ami nem stimmel egy anyatejes babánál. (Tudom, te már írtad, hogy a gyermeked már tápszeres, tehát neki nem ezzel kerülne bevezetésre a tejfehérje.)

Én mindig azt szoktam mondani, mikor valaki a hozzátáplálásnál gondolkodik bizonyos dolgok bevezetésén, hogy gondolja végig a dolgot. Mi előnye származik abból a gyermekének, ha mondjuk az ajánlottnál hamarabb vezet be valamit a gyermekének. A másik oldalra meg írja fel, hogy milyen hátrányai lehetnek. Aztán vonjon mérleget!

A cukor meg a babapiskóta azért szokott előkerülni, mert akkor talán jobban eszik a gyermek egy ételből. Itt is az a kérdés, hogy biztosan az az érdeke a gyermeknek, hogy mindenáron adott pillanatban egyen abból a dologból, és ennek alárendeljük a hosszútávú hátrányok figyelembe vételét.

A sóról meg annyit szeretnék mondani, hogy elég nagy népegészségügyi problémát jelent ez az iszonyatos sófogyasztás, ami jellemző. Nézd meg az OÉTI honlapján, hogy miért is kelt életre a Stop Só programjuk. A magyarországi helyzetkép résznél a negyedik pont elég megdöbbentő. A link: [link]

köszönjük

érthető, mindenre kiterjedő és pontos

de gondolom nem pusztán hobbiból vagy ennyire tájékozott ezzel kapcsolatban :-)

Részletesen elemeztem a cikket. Az eredeti cikket mindig /// jelek közé tettem, és utána írtam az adott részhez fűződő megjegyzéseimet. Pontosabban több helyen a hivatalos álláspontot az adott dologról. Csak egy-két helyen a magánvélemyényemet. Talán így érthetőbb, hogy miért volt itt sokaknak problémája az eredeti cikkel.

///Az anyatej folyadékot, fehérjét, szénhidrátot, ásványi sókat tartalmaz. D és K vitamint valamint vasat nem.

Előnyei:

- a táplálék összetevők aránya, emészthetősége, felszívódása ideális a csecsemő számára

- immunanyag tartalma a béltraktust érintő fertőzéseket elhárítja. Fajazonos fehérjéi gyorsabb immunológiai érést biztosítanak.

- a csecsemő szoptatás alatt friss, natív táplálékot kap

- számos enzimet és phagocytát tartalmaz.

- biztonságos, kényelmes

az anyatej D, K és vas kivételével minden esszenciális anyagot tartalmaz.

- elősegíti az idegrendszer érését és biztosítja a bifidus bélflórát.

- biztosítja a csecsemő pszichomotoros érését.

Az első hónapokban az egyetlen ideális táplálék a csecsemő számára.///

Az anyatej tartalmaz vasat, nem sokat, de sokkal jobban felszívódót. De ezt már néhány hozzászólással ezelőtt részletesen leírtam. És D és K vitamin is van benne, csak olyan minimális mennyiség, hogy az kiegészítésre szorul.

///Bár a mai kapható tápszerek már nagyon hasonló összetevőket tartalmaznak, mint az anyatej, ha nincs más megoldás, jobb, mint a tehéntej, mert az anyatej/tápszer és tehéntej tartalmaz:

Anyatej Tehéntej

1,2% fehérje 3,5%

7,0% szénhidrát 4,8%

3,8% zsír 3,5%

0,2% ásványi anyag 0,7%///

A táblázatod kiegészíteném azzal, hogy az anyatejet és a tápszert nem venném egy kalap alá, ugyanis az anyatejpótló tápszerek átlagosan kétszeres mennyiségű fehérjét tartalmaznak az anyatejhez képest. Zsírokból általában kevesebbet tartalmaznak az anyatejhez képest, nem túl sokkal, de általában kevesebb van bennük. Szénhidrátot meg a márkáktól függően ugyanannyit, kevesebbet, többet tartalmaznak. És még a fehérjékről annyit, hogy míg az érett női tej fehérjetartalma savófehérje domináns, addig a tehéntejben inkább a kezein a domináns. A tápszereknél márkától függően van olyan amiben 18/82, 60/40 illetve 100/0 a savófehérje/kazein arány.

///Szoptatás rendje:

- 7x3 óránként vagy 6x3 óránként

- csecsemő igényeihez igazodó szoptatási rend

Időtartama: max. 20 perc///

Ehhez a részhez: Amennyiben időre eteti valaki a babáját, akkor szükség lehet folyadékpótlásra. Ugyanis így nem jut annyi folyadékhoz a csecsemő, amennyire szüksége lenne. Főleg a nyári nagy melegben, illetve télen, fűtött szárazlevegőjű lakásban.

Az igény szerinti szoptatás, azt jelenti, hogy a csecsemő szopását sem időben, sem időtartamban nem korlátozzuk- Azaz, ha korlátozod az időtartamot, az nem igény szerinti szoptatás.

///Fejés: fontos a mell kiürítése, különben gyulladás alakulhat ki, és nem képződik tej.///

A fejést jó minden szoptató anyának megtanulni, de egy igény szerint és kizárólagosan szoptatott babánál viszonylag ritkán van rá szükség. Kivéve, ha valami hirtelen nagy alvás miatt, vagy más miatt fejésre lenne szükség. Sajnos, ha valaki fejéssel, folyamatos túlkínálatot produkál, éppenhogy még nagyobb az olyan mellgyulladás esélye, ami a túltelítődés, tejpangás talaján alakul ki.

///Menete: Helyezze a hüvelykujját kb. 2 cm-re a mellbimbó köré C betűt formálva, az ujjak a tejöblök felett helyezkedjenek el, ne fogja körbe a mellet. Húzza egyenesen a mellkas felé, ujjak zártak legyenek. Végezzen sodró mozdulatot előre az ujjával, mozgása összepréseli és kiüríti a tejöblöket, anélkül hogy a mell állományát megsértené.

Ismételje ritmikusan e mozdulatokat, hogy kiürítse a tejöblöket.///

Amit leírtál kézi fejésnek, az a Marmet-módszer. És néhány fontos dolog van ezzel kapcsolatban, amire figyelni kell. Idemásolni nem akarom, akit érdekel, az a [link] oldalon elolvashatja.

Ha már fejés, akkor a mellszívókról is lehetett volna írni. Például, olyan fontos dolgokat, hogy nem feltétlenül akkor fog tudni nagyobb mennyiséget fejni az anyuka, ha erősebbre állítja a mellszívót, meg hogy nagyon kell ügyelni a fejőeszközök tisztántartására és sterilizálására. Illetve, hogy egy egészséges, jól szopó csecsemő az esetek legnagyobb részében több tejet tud kisajtolni a mellből, mint a mellszívók.

És ami még nagyon fontos: Vannak olyan anyukák, akik fejéssel nem tudják kiváltani a tejleadó reflexet, azaz nem tudnak fejni. Ettől még nyugodtan tudhatnak elég tejet termelni a gyermeküknek.

///Elválasztás alapelvei:///

Ennél az alcímnél én már eleve megkülönböztetnék két dolgot, az egyik az elválasztás, a másik az elválasztódás. Elválasztásnál az anya irányítja a tempót. És mivel elválasztani kívánja a csecsemőjét, ezért annak irányába tesz, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen. Ezért is adjuk ebben az esetben az anyatejen illetve a tápszeren kívüli ételeket a szoptatás, illetve a tápszeres táplálás előtt. De ennek is megvannak a szabályai. Ezt a rész kimásolom a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Kollégium Az egészséges csecsemő táplálására vonatkozó protokolljából.

„Elválasztás/elválasztódás

Az elválasztást vagy az anya kezdeményezi ( túl fárasztónak tûnik a szoptatás, vissza kell mennie dolgozni vagy a családja nem támogatja gyermeke szoptatásában), vagy ritkábban egészségi okok állnak a háttérben.

Az elválasztódás azt jelenti, hogy a szoptatás abbahagyását a gyermek kezdeményezi.

Amennyiben az anya el kívánja választani gyermekét, a FOKOZATOS ELVÁLASZTÁS KÍVÁNATOS. Általában l -3 hét alatt célszerû egy szoptatást teljesen helyettesíteni. Legutoljára a reggeli, illetve az esti szoptatást hagyjuk el. Az elválasztást fokozatosan kell végrehajtani, ez esetben a kiegészítő táplálást a szoptatás előtt adjuk. Az új táplálék adásának bevezetése a délelőtti, vagy déli szoptatás előtt kis mennyiséggel (10-20 g) történjen, az adag a következõ napokban a csecsemő igénye szerint növelhető.”

///- megfelelő időpontban kezdődjön, elegendő anyatej esetén 4-6 hónapos korban, 3 hónapos korig csak anyatejet kapjon.///

Igen. Nagyon fontos a megfelelő időpont. És most ismét másolok a protokollból, aminek az utolsó mondata mondja el a lényeget az időpontról, az előtte lévők pedig a miérteket sorolják.

„Hozzátáplálás (Kiegészítő táplálás) / Elválasztás

Hat hónapos kor után már indokolt elkezdeni a hozzátáplálást. Az idegen fehérje tartalmú ételeket fokozatosan vezetjük be a csecsemő étrendjébe. A hozzátápláláskor (elválasztáskor) sem szabad áttérni tejhígításra, vagy színtej adására, mivel annak összetétele nem fedezi a csecsemõ igényeit és egyéb káros következményei is lehetnek. Magas fehérje tartalma bélvérzést okozhat, fokozott ásványi anyagtartalma pedig növeli a vesék ozmotikus terhelését. Vastartalma viszont igen alacsony, ami vashiányos anaemia kialakulásához vezet. Egy éves kor alatt natív tehéntejet semmiképpen ne adjunk ivóléként.

Szolidok (az anyatejen és tápszeren kívüli ételek) bevezetése

A nemzetközi irodalom „szolid” néven foglalja össze az anyatejen és a tápszeren kívüli egyéb ételeket. Bevezetésük a folyékony-pépestől a szilárd ételekig folyamatosan történik, mind típus, mind állag szempontjából. Nagy jelentőséggel bír a szolidok bevezetésének időpontja, amelyet a csecsemő fizikai fejlettsége és állapota (a gyomor-bél rendszer érettsége, a fogfejlődés, betegségek, örökletes hajlam) mellett pszichés tényezők is befolyásolnak. Ez a rendkívül érzékeny korai időszak a későbbi problémák (allergiák, hiányállapotok, rossz étkezési szokások, obesitas stb.) kialakulása szempontjából is meghatározó. Bevezetésükre általában 6 hónapos kor körül kerül sor, de az anyatejes táplálás hiánya esetén 4 hónapos korban állíthatók be legkorábban.”

És még egy részlet, egy tudományos cikkből, melyet dr. Réthy Lajos Attila, és a csecsemőkori allergia megelőzéssel foglalkozik.

„A 2008-as állásfoglalások nem találtak meggyőző bizonyítékokat a késleltetett hozzátáplálás létjogosultságára az allergia megelőzésben. A hozzátáplálást a 17. és a 26. hét között célszerű megkezdeni, előtte korainak, utána – a megfelelő immuntolerancia kialakulásának elmaradása miatt – későinek számíthat a szilárd táplálékok bevezetése.” Ez ugye a 4. betöltött hónapot és a hatodik hónap végét jelenti. És nem azt írták, hogy 4 hónaposan mindenkinek el kell kezdeni, hanem azt, hogy az allergiaprevenció szempontjából ez már elfogadható időszak. De vannak még egyéb szempontok is.

///- egyszerre csak 1 étkezést pótoljunk más táplálékkal///

És ami nagyon fontos sosem szabad egyszerre egynél több új alapanyagot használni az ételekhez.

///- a táplálék mennyiségét fokozatosan emeljük a kívánt adagig.///

A fokozatossággal teljes mértékben egyet tudok érteni. DE szerintem nincs kívánt adag. Pontosan úgy, ahogy van olyan csecsemő, aki képes egyszerre több mint 2 deci anyatejet szopni, és van olyan, aki soha nem szopik egy szopásra egy decinél többet, vagy még annyit sem, akkor sem, ha az anyukája a feje tetejére áll. Így találhat ki az anyuka, gyerekorvos, védőnő, bárki bármit arról, hogy mi lenne a kívánt adag, ezt a gyermek alaposan felülírhatja, és ez nagyon igaz a hozzátáplálás időszakában is.

///- ne etessük cumisüvegből - főzeléket kanállal adjuk.///

Erre úgy gondolom, a fogorvosok is bőszen bólogatnak, ha olvassák.

5-6 hónapos kortól kezdve előfordul, hogy a különösen jól evő csecsemők nagy mennyiségű táplálékot fogyasztanak el egy alkalommal, és a napi tápanyagot egyszerre megeszik. Ha ilyen táplálási rend mellett a csecsemő jól fejlődik, nem indokolt a napi 5x-i étkezés erőltetése. Az egyes adagok nagyságának megállapításakor figyelembe kell venni a csecsemő tömegkilogrammonkénti minőségi és mennyiségi tápanyagszükségletét, a mesterséges táplálék tápanyag tartalmát összetételét és energia értékét. Ezek összehangolása adja meg az adag nagyságát.

Szerintem, és ez szigorúan magánvélemény, amivel lehet vitatkozni. A szülő teszi a gyermek elé az ételt, egy napi adagot csak akkor tud megenni a gyermek, ha ennyit elé raktak. A szülőknek nagy a felelőssége abban az irányban, hogy helyes étkezési szokásokat alakítsunk ki a gyermekeinknek. És azt talán mindenki tudja, hogy nem az egyszer nagy adag a helyes irány, hanem a több kis étkezés. Ha nem ilyenkor, a hozzátáplálás megkezdésével szoktatjuk erre a gyermeket, akkor mikor és hogyan???!!!

///Fél éves korig anyatejet biztosítsunk a csecsemőnek, ha ez nem lehetséges, tápszeres kiegészítés javasolt.///

A mondat szerintem kicsit hiányos és ellentmondasz benne saját magadnak. A megfelelő időpontos mondatodnál ott még 3 hónapot írtál, igaz ott megtalálható a csak szócska is. Egyébként tulajdonképpen valós a mondat, azaz féléves korig a kizárólagos anyatejes táplálás lenne a norma, ha nincs megfelelő mennyiségű anyatej, akkor pedig tápszeres kiegészítésre van szükség.

///Ezek 0-6 hónapos korig 6-12 hónapos korig és van olyan, amelyik 0-3 éves korig adható. 6-8 hónapos kortól vezethetjük be a tejhígításokat pl. főzelékekhez.///

A tápszereknek van egy hivatalos felosztása, persze te úgy csoportosítasz, ahogyan akarsz. Szóval vannak az anyatej-helyettesítő, anyatej-kiegészítő (követő) és a speciális tápszerek. Az anyatej-helyettesítő tápszerek alkalmasak arra, amire az anyatej is, hogy kizárólagosan ezzel tápláljuk a gyermeket fél éves koráig. Az anyatej-helyettesítő tápszerek erre már nem alkalmasak, azaz ezek már nem alkalmasak a kizárólagos táplálásra. A speciális tápszerek pedig nagyon sokan vannak. A legismertebbek

- a HA (hypo-allergén)

- az AR (anti-reflux)

- HA AR (az előbbi kettő kombinációja.

De vannak csökkentett laktóz tartalamúak, laktózmentesek, olyanok, amikben a tejfehérjét még kisebbre bontják, mint a HA tápszerekben, szójatápszerek, és még lehetne folytatni. De ezek olyan specialitások, amelyek bizonyos betegségekhez kötődnek, ezek felírása, mint ahogy a legimertebb háromé is a gyermekorvos feladata és kompetenciája.

És akkor most a tejhígítás Egy éve kor alatt nem szabad a tejhígítás.

///Elválasztás gyakorlata:

- 6 órakor szoptatás

- 10 órakor szoptatás

- ebédnél a szoptatás előtt pár kanál pürét adjunk, ezt követően szopik a baba, a baba főzelék mennyiségét emeljük a kívánt adagig kb. 170-180ml-ig. (Bár ezt tanultuk, ettől a etetés menete, ideje minden családban eltérő lehet.)

A főzelék kikeverését burgonyapürével kezdjük, ezt követően adhatunk sárgarépát, sütőtököt, zöldborsót, zöldbabot, céklát, karfiolt is. A kevés főzőlében megpárolt zöldséget először turmixgéppel majd villával törjük össze. Attól függően, hogy a baba mennyi idős. Főzőlével, tápszerrel, anyatejjel hígíthatjuk.

A bevezetett főzelékeket 1 hónap után állati fehérjével egészíthetjük ki:

- csirke, pulykahús

- borjúhús

- marhahús

- csirkemáj

8 hónapos kortól nagyobb mennyiségű táplálékot fogyaszt a csecsemő a mozgás miatt, és ettől kezdve szoktathatjuk a darabosabb ételekre, a rágásra szoktatás miatt. Darabos rágnivaló először ne legyen a táplálék nagy része, mert lehet, nem tudja elfogyasztani, ha már eredményesen rágcsál, főzelékben hagyhatunk darabos burgonyát, el nem passzírozott főzelékrészt. Kilenc hónapos csecsemőnek már adhatunk kenyérfalatokat vajjal megkenve vagy húst, sajtot, túrót téve rá.

10 hónapos kortól kaphat tojássárgáját, 7 hónapos korig ne adjunk lisztes ételeket (babapiskótát, kekszet), 1 éves kor alatt ne adjunk tehéntejet.

Betartásával táplálkozási intoleranciák kialakulását csökkenthetjük.

Az elválasztás során a csecsemő új ízekkel, színekkel, konzisztenciákkal ismerkedik és megszokja a rágást, darabos ételeket. Az elválasztás során döntő a türelem, a fokozatosság. Hányás, hasmenés, bőrkiütés esetén hagyjuk el azt az ételt. Csecsemő és kisgyermekkorban nem megengedhető a vegetáriánus étrend, mert a fejlődéséhez szükséges esszenciális aminosavakat a növényi táplálkozás nem biztosítja.

A mesterséges táplálkozás rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a csecsemő korát, fejlettségét, hízási hajlamát, ízlését, a meteorológiai tényezőket, a vásárlási és főzési lehetőségeket.///

A gluténnel kapcsolatban nagyon megváltozott, a protokollban nagybetűkkel kiemeltem a jelenlegi álláspontot ez ügyben. És a babapiskóta, meg a keksz nemcsak glutént tartalmaz egyébként, ami az új ajánlások alapján egyébként mehetne, hanem még jónéhány összetevőt, amire egyáltalán nincs szüksége egy egy év alatti gyermeknek. Ha sepciális babakekszet akarunk adni a gyereknek, akkor is azért gondoljuk végig, hogy ez mennyire szolgálja a gyermekünk egészséges táplálkozásának kialakítását. Ugyanezt gondolom arról, hogy napi rendszerességgel tejpépet adjunk a gyereknek. Ez olyan, mintha mi magunk naponta tejbegrízt ennénk.

És akkor most idemásolom a protokoll hozzátáplálás részleteivel kapcsolatos részét, szerintem elég részletes. Nagy betűvel kiemeltem a gluténre vonatkozó részt, meg a tehéntej adására vonatkozó részt. De van benne más ellentmondás is a cikkhez képest.

„Az első szolidok lehetnek gyümölcsök, gluténmentes (pl. rizs) vagy glutén-tartalmú (búza, árpa, rozs, zab) cereáliák és főzelékfélék.

GLUTÉN TARTALMÚ SZOLIDOKAT 4 HÓ ELŐTT SEMMIKÉPP NEM, 7 HÓ ELŐTT AZONBAN MINDENKÉPP FOKOZATOSAN BE KELL VEZETNI, LEHETŐSÉG SZERINT AMÍG A CSECSEMŐ SZOPIK (A LEGÚJABB ISMERETEK SZERINT EZ CSÖKKENTI A COELIAKIA, A DIABETES MELLITUS ÉS A BÚZAALLERGIA KOCKÁZATÁT).

A szolidok bevezetésének sorrendje nem szigorúan kötött, de minden területen a fokozatosságra kell törekedni azért, hogy a fentebb említett problémák elkerülhetők legyenek és az anya-gyermek kapcsolat se szenvedjen kárt. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) adjunk és fokozatosan emeljük az adagot. Ha az elválasztás a cél, az a célszerű, hogy 2-4 hét alatt váltsunk ki egy szopást. Az új ételek 3-5 nap különbséggel kövessék egymást, de abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyaszt szívesen, vagy problémát észlel a szülő, figyelmeztessük, hogy semmiképpen ne erőltesse annak folytatását.

Ha a gyümölcsöt választjuk, akkor az alma és az őszibarack után óvatosan idénygyümölcsként: a sárgadinnye, a meggy, a cseresznye, a jó minőségű, hámozott szilva, majd a toleranciának és érzékenységnek megfelelően körte, déligyümölcsök (narancs, banán stb.) következnek. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk.

Csecsemőnél kerüljük az apró magvas (hashajtó hatású), nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó (eper, málna ) gyümölcsöket. Ne cukrozzuk, ne adjunk hozzá kekszet, babapiskótát. Friss hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.

A főzelékfélék bevezetését burgonyával kezdjük, és a csecsemőkor idején leginkább ezzel történjen a sűrítés is. Ezen kívül a rántás helyett használhatunk rizs, illetve kukoricapelyhet is. Texturáltság szempontjából a csecsemő kora és a zöldség fajtája szerint döntünk passzírozás vagy turmixolás mellett (zöldborsó héját csak passzírozással lehet eltávolítani). Darabosan csak akkor adjuk, ha már zápfogai is vannak, amelyekkel meg tudja őrölni a főzelékrészeket.

A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük úgy, hogy egy-egy nagyobb de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat. A főzelék kezdetben mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez igazodik. A burgonya után a sárgarépa, a cékla, a saláta, a sütőtök, a szelőtök, a gesztenye, a brokkoli, a kelbimbó, a spenót, a zöldborsó, a zöldbab és a spárga következzék. Magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt a kelkáposztát, karalábét, karfiolt csak 8 hónapos kor után próbáljuk meg. Főzelékekhez bio-termesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről (élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása) vásárolt alapanyagot használjunk, és ha az alapanyag magas nitrát tartalma nem zárható ki, illetve az előbb részletezett probléma fennáll, akkor inkább kész bébiételt válasszunk. (A nitrát tartalmú élelmiszereknél még az elkészítés és a fogyasztás közötti időtartamnak is jelentősége van!). Spenótot, sóskát magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adjunk. A száraz hüvelyesek felhasználása csecsemőkorban leginkább a vegetáriánus módon étkezőknél bír jelentőséggel. Csecsemők nem táplálhatók vegetarianus diétával. Ha mégis akkor legalább 500 ml anyatejet, vagy tápszert kell kapniuk! Gyorsfagyasztott alapanyagot használhatunk, de a csecsemő ne kapjon tartósítószert, festékanyagot, mesterséges édesítőt tartalmazó élelmiszert.

A főzelék komplettálás és a vashiány megelőzése céljából 6-7 hónapos kortól adjunk húst is. (Fiatal állattól, zsírtalanított, elsősorban baromfi és sertés.) Húskészítményt, felvágottat ne használjunk. A hal (szálkamentes édesvízi) adása táplálkozás-élettani szempontból hasznos lenne, de fokozott figyelmet igényel a túlérzékenység gyakorisága szempontjából. (A csirkemáj adása előnyei mellett méregtelenítő-szerv szerepe miatt meggondolandó és legfeljebb hetente egyszer fiatal állaté adható.) Állati fehérje komplettálásra a tojás is hasznos, de allergizáló tulajdonsága miatt csak 8 hónapos kortól ajánlott a fõtt tojásnak a szétválasztott sárgája, majd 1 év felett a fehérje.

TEHÉNTEJET 12 HÓNAPOS KOR ALATT NE, DE TEJTERMÉKET (SAJT, TÚRÓ, JOGHURT) MÁR (A CSALÁDI ANAMNÉZISTŐL FÜGGŐEN), KIS MENNYISÉGBEN A FŐZELÉK KOMPLETTÁLÁSÁRA ADHATUNK LEGKORÁBBAN 7-9 HÓNAPOS KORTÓL. Kávé, kakaó szintén 12 hónapos kor után.

A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött és allergiás reakciót nem vált ki.

A főzelékbe 6-7 hónapos kortól növényi olaj adása is ajánlott (1 dl-hez 1 kávéskanál). Az ételt lehetőleg ne sózzunk és cukrozzunk. Nagyobb csecsemőnél alkalmazhatunk enyhe fűszerezést (só pótló) pl. zöldpetrezselyem, kapor, fehérrépa, paradicsom stb.

Az egyéb szolidok közül kiemelendő az, hogy 1 éves kor alatt a méz és a gyógyteák esetleges pollentartalmuk miatt nem javasolhatók. Az olajos magvak sem adhatók az allergizálódás veszélye miatt.

A 8-9-ik hónaptól be lehet vezetni a „rágcsálnivalókat” is. Amikor már a szem – száj – kéz mozgása összerendezett, felügyelet mellett, puha zöldségdarab, sárgadinnye, banán, kiflivég stb. adható a csecsemõ kezébe. Ilyenkor fel kell hívni a figyelmet a veszélyes ételekre is, ezek félrenyelve fulladást okozhatnak, ezért ne jusson hozzájuk a csecsemő (cukorka, cseresznye, kukorica, dió, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab stb.).

Világszerte terjed az alternatív táplálkozás (vegetáriánus irányzatok), ezért a csecsemőtápszereknél felsoroltakon kívül a szolidok szempontjából is nagyon fontos alapelv, hogy az esetleges energia, aminosav (L-carnitin, taurin, calcium), vas, B12-vitamin, D-vitamin elégtelen bevitelét megakadályozzuk. Ilyen esetben fokozott odafigyelést, szakember segítségét igényli az étrend összeállítása (speciális nyersanyagok, technikák stb.) és a gyermek megfigyelése esetleges hiányok irányában.

Azért az elején sokan érdemben is hozzászóltak.

Amúgy bocs,már nyitottam is új fórumot.

igen így van én is tanulok és az hazudik is aki azt mondja nem tanul vagy már nincs mit...

Neked is szép napot!

ebben igazad van.. sajnos vannak szülök akik bizony 8 órán túl kénytelenek a gyereket otthagyni a bölcsiben.. nem hiszem,hogy ez neki jó.

Remélem amit a cikkedhez írtak olvastad és elraktároztad. Sosem árt a friss információ.

s én itt nem is kötözködöm veled.. mert ezen már túl vagyunk megbeszéltük.

Az meg,hogy kinek hogyan alakul a bölcsis és nem bölcsis napirend össze egyeztetése tényleg másik fórum:)

Szép napot

Beszélgessünk a témáról.

Jó volna beírni valami olyasmit,hogy bocsi a sok baromságért ,amit itt összehordtam Nektek!!!

Judit.

Te hogy beszélgetsz a barátaiddal?

Ma ez a téma,és a tárgytól eltérni nem szabad.Bettike sajnálkozott a gyerekemen,hát válaszoltam neki.A cikkéhez nincsen mit hozzátenni,azt előttem megtette más,nagyon helyesen.Innentől szót a cikk nem érdemel.

Sajnálni????

A bölcsőde rendje,hogy 3/4 8-kor kézmosás,és reggelizés.Tehát addigra illik bevinni a gyereket,hogy együtt ehessen a többivel,mert ugye a négyszeri étkezést kell kifizetni.Ebéd fél 12-kor,és utána lefekszenek.Fél 3-3-ig alszanak ,azután uzsonna.Fél négyre mehetek érte leghamarabb.

Ez testvérek között is nyolc óra.Ám,ha valaki 8 órát dolgozik,és ne adj Isten egyedülálló anyuka,akkor ki vigye haza hamarabb,és mikor?Akkor bizony ez még több is lehet.

Szóval nem foglak én már megérteni sohasem.

Az anyatej vastartalma a tehéntejével azonosan alacsony (0,05-0,13 mg/100 ml). A vas azonban a nõi tejbõl több mint 50%-ban, míg a tehéntejbõl mindössze 10%-ban, a vassal dúsított tápszerekbõl pedig csupán 5%-ban szívódik fel. Az anyatejben lévõ vas jó felszívódásában valószínûleg jelentõs szerepe van az anyatej egyrészt magas laktoferrin és C-vitamin-, másrészt alacsony foszfát-, kalcium- és fehérjetartalmának.

(Forrás: Az egészséges csecsemő táplálása protokoll a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium által 2009. őszén kiadva.)