Autizmus - Naná, hogy Esőember! (beszélgetés)
Szia!
Ez nem gyermekpszichológusi témakör.
Az autizmus diagnosztikus megállapításának lehetősége ma pár diagnosztikai központban lehetséges, pszichiáter szakorvos vezetésével, és szigorú, nemzetközi szakmai protokoll szerint.
A pszichológus bölcsész végzettségű, ő nem adhat diagnózist, és nem is olyan irányú a képzettsége, hogy ebben kétséget kizárólag állást foglaljon.
Az más kérdés, hogy a pszichiáter szakorvos be fog vonni a klinikán vele együtt dolgozó pszichológust, netán orvos végzettségű klinikai szakpszichológust, gyermekorvost, meg még akit szükségesnek lát. Meg az is más kérdés, hogy esetleg a diagnózis után - ha autizmus, ha nem - javasolnak pszichológiai gondozást.
De nem az az első lépés.
A lényeg tehát, a kérdésedre adott válasz:
SOTE Gyermekpszichiátria
Vadaskert
Delej utca, Autizmus Alapítvány..
Bethesda (de ott nem tudom a diagnosztika milyen szinten van, én nem szeretem annyira..)
Talán van még, de igazából nem is az a lényeg, hogy felsoroljam, ugyanis a pár évvel ezelőtti gyakorlattól eltérően ma már nagyon szigorú a körzetesítés, nem mehetsz akárhova. Meg kell nézni, Ti melyikhez tartoztok, a háziorvostól valószínűleg úgyis kell beutaló, ott is megmondják.
Nagyon hosszú várólisták vannak, akár 1 év körüli várakozás is lehetséges.
Tapasztalat, hogy ne pszichológussal kezdjetek, nagy baj lehet belőle.. Nálunk egy értékes év ment el ilyenre, aki - egyébként kiváló szakemberként - nem ismerte fel, sőt kizárta, hogy a fiam autista. Annyit látott, hogy introvertált gyerek, de a diagnózisra neki egyéb eszköze nincs, míg az orvosnak van. Egy év után eljöttünk onnan, két héten belül diagnózisunk volt a SOTE-n, rá fél évre a Vadasban is ugyanazt mondták. (Akkor még bárhonnan fogadhatott a Vadas) Azóta is kőkemény aspergeres a fiam, bár szépen fejlődik, és azt mondják, gimnáziumba már normálba mehet majd, de most nem tudunk normál iskolába járni. Nem mindegy, mikor kezdődik el a fejlesztés, és pontos-e a diagnózis.
A diagnózis azért kell, mert akkor tudják a szakemberek biztosra, hogy mi a baj, mire fejlesszenek. Meg akkor kerültök be a rendszerbe, hogy egyáltalán jogosultak legyetek a fejlesztésekre. Meg ha nem autizmus, akkor nagyon kéne tudni, mi a baj.
Kitartást, ha tudunk, segítünk.
Az AOSZ-nál is vannak fórumok, élőbbek, frissebb infókkal.
Szerintem mindenkinek joga van oviba menni, attól teljesen függetlenül, hogy anyuka hol van. A másik gyerekkel való otthonlét is munka, nem is kicsi, kivételesen kapcsolatépítő lehet, ha mondjuk 3 napig mégis elviszi a kicsit oviba, és csak a naggyal van otthon, nincs a kicsi is rálőcsölve. Nagyon kellenének az ilyen kicsit "más" együttlétek is a szülő gyerek kapcsolatban. Miért ne lehetne így is dönteni?
Én nem szórtam el egy őszi szünet miatt 5 nap szabit, ilyenkor a nagymamánál voltak a nagyok, a kicsit örültem, hogy vihettem.
Az ovi egy szolgáltatás. Ők szolgáltatnak. Bár vannak törvények, amik ezt szabályozzák, de olyan nincs leírva, hogy az anyukának vélt lustaságától, a család nagyságától, vagy a szakmájától függene az, hogy mehet-e oviba a gyerek.
Aki nem akarja vinni ilyenkor, mert neki úgy kényelmesebbb, az ilyenkor MEGTEHETI. Mert egyébként nem teheti meg, mert igazolni kell, vagy kérvényezni a törvény szerint. Ugyanis kötelező az óvoda.
Ez nagyon nem változott az "elmúltnegyvenév" óta, hogy fordítva ülnek a lovon, mintha ők tennének szívességet, hogy ellátják a munkájukat.
Ez a "megkérem" nem jogi kategória. Kérni meg lehet, és arra lehet nemet is mondani.
Az autista gyerekre meg pont ugyanazok a jogok vonatkoznak, mint másokra.
Kedves kérdező, hibás az alapfelállás. Milyen jogon lenne bármelyik autista gyerek kirakva akkor? Erre mutassanak már jogszabályt. Persze, hogy a többi autista is mehet.
Teljesen jogellenes, amit csinálnak.
Kérdezz rá, a Házirend vagy Működési Szabályzatban hol találod az erre vonatkozó részt.
Nyilván nem tudnak majd semmit mondani erre.
Ne hagyd magad!
Sziasztok!
Veszprém megyéből van valaki?
Szia!
Joga van a tanuláshoz, csak a lehetőségeitek miatt ezek a jogok sérülnek.
Mit tehet a szülő? Átviszi másik megyébe, ahol van speciális iskola, vagy keres egy normál középiskolát a közelben, ahová esetleg integrálható.
Sziasztok!
Szerintetek mit tehet a szülő, ha az egész megyében nincs középiskola autizmussal élő gyermekeknek? Van joga az én gyerekemnek is tanulni?
Borzalmas a mostani oktatási rendszer!
Nem vagyok kapcsolatban velük, csak a hírüket ismerem és az jó.
Zebracsikónak igaza van, be kell szerezni a diagnózist. Ne féljetek ennyire tőle, nem szégyen az. :) Felnőtt korban is lehet diagnosztizálni, és talán megvannak anyukádnál az előző vizsgálatok eredményei. Sok sikert kívánok én is, tetszik, hogy ennyire törődsz a testvéreddel. Szép.
Egyetértek az előttem szólóval.
Nagy hiba volt eltitkolni az autizmust, felnőtt, értelmes embert néztetek ezzel Ti, család is "hülyének". Legalábbis ezt fogja érezni. Igen, tudom, a legjobb szándékkal tettétek ezt, de nem volt jó döntés. Igenis, joga van saját magához, a saját személyiségéről szóló tartozó magyarázathoz!
Azzal sem értek egyet, hogy anno, amikor kiderült róla az autizmus, akkor nem kerestetek szaksegítséget akár csak a testvéred életútjának követéséhez, megtámogatásához. Különböző megküzdési stratégiákat is tanulhatott volna, illetve bizonyos kommunikációs fordulatokat is, amelyek valamennyire elfedhetnék, korrigálhatnák a sutaságát ezen a téren. A túlvédő környezet után ugyan hogyan is lenne talpraesett a való életben egy "normális" gyermek, hát még egy autizmussal élő?
Én azt mondom, mindenképpen tisztázzátok ezt az állapotot vele, és keressetek pszichológust, aki segít neki feldolgozni a másféleségét. És minden önéletrajzba írjátok bele , hogy magasan funkcionáló autista, jó munkabírással, munkakedvvel, megbízhatósággal, s akár ki is emelhetitek pozitívumként, a saját magatok malmára hajtva a vizet, hogy éppen a helyzetéből adódóan precíz, alapos, kreatív, stb.
SOk sikert kívánok Neki és Nektek!!!
Sziasztok! Segítséget, tanácsot szeretnék kérni Tőletek. Pár évvel ezelőtt jártam már itt, és tudom, hogy most is jó helyen járok. Akkor elmondtam, hogy az Öcsém - aki már 27 éves - papírral nem igazolt, magasan funkcionált autista. Négy, vagy öt éves volt, amikor ezt megállapították, de azt tanácsolták Anyunak, hogy ne „bélyegezzék” meg ezzel Öcsémet, mert boldogulni fog az életben.
Nos a helyzet az, hogy elvégezte a sulit, leérettségizett, majd még két tanfolyamon részt vett, amit egészen jó eredménnyel zárt. Van weblap készítő-fejlesztő végzettsége, és egy titkári tanfolyamot is elvégzett, ahol német középfokú nyelvvizsgát tett, és megtanult vakon gépírni, és gyorsírni is. Csoportjában a legjobb eredménnyel zárt. Azóta eltel jó pár év, és nem találja a helyét. A probléma az, hogy nem tud kialakítani kapcsolatokat más emberekkel. Egy állásinterjúra ha elmegy, azt gondolják Róla, hogy „bolond”, hiszen nem tud megnyilvánulni úgy, ahogy ezt a mai társadalmi elvárások megkövetelik. Mindeközben szakmailag a toppon van, és bármilyen munkát rá lehet bízni, de sajnos odáig nem jut el, hogy egy ilyen szakmában elhelyezkedjen, mert nem kíváncsi rá egy munkáltató sem. Ezek miatt kényszerül olyan munkát elvállalni, ami gyári munka, fizikai munka, amit egyáltalán nem szeret, és nem is bír. Ott természetesen kikezdik, és nem egyszer belé kötöttek, mivel a munkatársai is azt gondolják, hogy nincs valami rendben Nála. És valóban nincs, de ez NEM ez Ő hibája. Dolgozni tud, és akar is.
Ami most a legnagyobb dilemmát okozza az az, hogy Anyu szeretné elmondani Neki, hogy Ő miért más, mint a többi. Mert ezt tudja, érzi, hogy valami nincs rendben, és többször kérdezte, hogy Ő miért nem tud úgy élni, ahogy mások. Viszont nem tudom, hogy ezt most már érdemes lenne-e??!! Folyamatosan ezen töprengek, mert mi van ha: még jobban maga alá kerül, elfogadná, megértené, fel tudná dolgozni, nem lenne harag benne azok az emberek felé, akik idáig nem mondták el Neki??? Mert ha most lenne erről hivatalos orvosi papír, akkor sokkal könnyebb lenne az élete, olyan emberek között dolgozhatna, akik szintén hasonló cipőben járnak, és nem érné ennyi bántás, csalódás.
Szóval, ha van ötletetek, hogy hogyan tovább, érdemes-e elindítani ezt a lavinát, vagy inkább maradjon minden így, akkor nagyon megköszönöm Nektek.
Én jelenleg ebben az országban ezen fizikai-lelki körülmények között abszolút szegregált-párti vagyok. Sem a tanárok, sem a társak, sem a társak szülei nincsenek felkészítve, senki semmit meg nem tesz a másikért, ami neki nem érdeke.
Nagyon szuperül működő gyerekeknél persze meg lehet próbálkozni, de ők ott mindig csak megtűrtek, másodrendűek lesznek, mindig hátrébbről indulnak a versenyben.
Legalábbis kisgyerekként.
Középiskolában már talán lehet próbálkozni.
Én inkább azt látom, nemhogy elfogadóbbak lennének a többségi intézményekben, hanem még az "egészségesekben" is mindig találnak kifogást.
Ennek még az NT gyerekemet se szívesen teszem ki. Nekem a 4-ből egy jár normálba. A többiből kettő járhatna, de nem viszem.
További ajánlott fórumok:
- MMR oltás - autizmus. Lehet összefüggés?
- Ti megmondanátok egy ismerősnek ha a 3 éves fián az autizmus több tünetét észlelnétek?
- Láttok autizmus jelet az alábbiakból?
- Ezek az autizmus jelei lehetnek?
- Lehet autizmusom vagy Asperger-szindrómám ez alapján?
- Szerintetek lehetséges, hogy autizmusom van vagy mire gondolnátok?