Augusztusi népszokások

Az Augustus az augeo igére emlékeztet, amelynek jelentése: az ország gyarapítója. E hónapot a kánikula havának tartják, de nevezik még nyárutónak, új kenyér havának, kisasszony havának is.

Jeles napok:

Augusztus 1. - Vasas Szent Péter napja:

Szent Péter ünnepe. E napon emlékeznek arra, amikor is egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Muravidéken dologtiltó nap a szőlőtermelőknek, akik úgy vélik, ha dolgoznak, a szőlőszemek lehullanának a fürtökről.

Augusztus 10. - Lőrinc napja:

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz.

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja:

Mária mennybemenetelét ünnepeljük. Moldván e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben.

Muravidéken ez a nap is dologtiltó nap. Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

Augusztus 20. - Szent István napja:

1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. E nap az új kenyér ünnepe is.

Augusztus 24. - Bertalan napja:

Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt.

Ezt a napot az ősz kezdőnapjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás.

Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.