Októberi népszokások
Neve a latin October (ami a görög „ogkosz” tőre megy vissza, ami „halott kampó”-t jelent – a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos), „Nyolcadik” hónapnévből ered (bár Domitianus császár kísérletet tett a név megváltoztatására önmagáról neveztette el „domiciánus” hónapnak, de ez a név nem tetszett senkinek sem), mert a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja.
Más néven mindszent havának, őszhónak, magvető havának is nevezik.
E hónap ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. Tehát a halász, a hajós márciusban vízre tolt hajóját ekkor vontatta partra, a földművesek a márciusban elővett s az egész nyáron és ősszel használt szerszámait most eltette, a katona a harcban használt fegyvereit most olajozta be.
Októberi jeles napok:
Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja:
1811-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette.
Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.
Az e napon ültetett kotlós alá nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy ezzel megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.
Október 15. - Teréz napja:
Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén e napon kezdődik meg a szüret. Egerben Teréz-szedés a neve.
A Bánságban és Bácskában e nap asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek.
Október 20. - Vendel napja:
Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak.
E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.
Október 21. - Orsolya napja:
Kőszeg vidékén e nap kezdődik a szüret.
Időjósló napnak is tartják. A hajdúböszörményi pásztorok azt állították, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
Október 26. - Dömötör napja:
A 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.
Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek).
Időjárásjósló nap, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.
Október 28. - Simon - Júdás napja:
Tokaj-Hegyalján e nap a szüret napja, aminek végeztével szüreti felvonulásokat és bálokat tartanak. Pl. Vas megyében Sárváron.
E napon kezdődik meg a kukoricafosztás.
Írta: tinendo, 2009. október 2. 16:03
Fórumozz a témáról: Októberi népszokások fórum (eddig 1 hozzászólás)