November 1. Mindenszentek napja – november 2. Halottak napja

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum), a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja.

A Mindenszentek ünnepe kb. a 4. századból ered, amikor is Szent Efrém és Szent János május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnapon ülték meg Mindenszentek napját. E napot a görög egyházban ma is a Szentek Vasárnapjának nevezik.

Változást jelentett, amikor a 8. században május 13-ról november 1-jére került át mindenszentek ünnepe, valószínűleg amiatt, hogy a kelták régi újesztendejét megszenteljék.

Végül 835-ben Jámbor Lajos császár hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek már az egész keresztény világ ünnepévé vált.

Mindenszentek a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodox egyház pedig egy héttel később tartja. November elsejének estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki.

E napon ma is a halottakra emlékezünk. Ilyenkor feldíszítjük a sírokat virágokkal (őszirózsával, krizantémmal), koszorúkkal, gyertyákat, mécseseket gyújtunk, és elveszített szeretteinkre emlékezünk.

Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a templomban miséznek, és amíg a harang szól, hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Ezért sok helyütt pl. a bukovinai magyarok körében szokás, hogy számukra is megterítenek. Régen, Szeged környékén kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól.

A néphit szerint még a család minden tagjának gyertyát kellett gyújtania, s a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtethettek, ki hal meg előbb a családban.

Mindenszentek napja időjárásjósló nap is.

Aki azt akarta tudni, milyen lesz a tél, kiment az erdőbe, és levágott egy bükkfaágat. Ha az ág belül száraz volt, akkor enyhe telet lehetett várni, ha pedig nedves, akkor hideget, sok hóval.

Ehhez a naphoz gazdasági hagyományok is fűződnek. Ekkor volt a cselédfogadás, bíróválasztás napja is.

Október 31-éig a mezőgazdasági munkákat, a vetést, az őszi munkákat be kellett fejezni, a termést betakarítani és elraktározni a hosszú, hideg télre, mert a természet nyugovóra tér. Innentől az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték, viszont tilos volt fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így Borbála, Luca napján és a Karácsony két napján.

Halottak napja:

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez a nap Sz. Odiló clunyi apáttól ered, aki a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházban bevezette a hallottak napját emléknapul. Nem sokkal később a bencés renden kívül is megülték e napot, s a 14. század elejétől Róma is átvette. Ezen a napon gyertyát gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Némelyik népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a véletlenül kiszabadult lelkecskék újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Ezért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.