Atyavilág! Ki a Marslakó, én, vagy a többiek?

Képzeld csak el a következőt:

Egyik reggel arra ébredsz: bekapcsolod a rádiót, és számodra érthetetlen nyelven mondják a híreket.

Gyorsan belelapozol a reggeli újságba: idegen szöveggel van tele!

Leszaladsz az utcára: láthatóan mindenki érti egymást, csak Te nem érted senkinek sem a beszédét!

Most már egyre izgatottabb vagy, visszaszaladsz, felhívod a legjobb barátodat, hogy Tőle tudd meg, mi történhetett. Végre felveszi a telefont! A hang ismerősen cseng, de nem érted! Rimánkodsz neki, már-már sírva, hogy mondjon csak egy érthető szót! Ő egyre ingerültebben kiabál, szintén érthetetlen nyelven, míg végül lecsapja a kagylót!

Az elszigetelődés egy olyan rémálom,

amely a körülötted élő idős emberek számára sokszor mindennapi valóság.

Figyeld egy kicsit a környezetedben élő 50 feletti embereket, hányszor kapják fel ijedten a fejüket, hogy már megint nem értik, miről társalog az unokájuk a fiukkal, lányukkal. Egyre jobban nő bennük a kívülmaradás, a kirekesztettség érzése. Kérdeznének Ők, de még a kérdés megfogalmazása sem könnyű! És milyen sokszor kapnak ilyen választ: "Á, nem érdekes, Anya/Apa, ezt Te úgysem értenéd!".

Mit válaszolnál, ha azt kérdezném, tudják-e használni a szüleid, nagyszüleid a számítógépet, vagyis nem számítógép-analfabéták-e? Valószínűleg azt mondanád: Nem tudják használni, de nincs is szükségük rá – s már sorolnád is az érveket, hogy miért nincs.

Modernkori analfabetizmus a mindennapokban.

Gondolj bele: a XXI. század elején vajon nem ugyanolyan hátrány-e, ha valaki nem tudja használni a számítógépet , mint a XX. század elején volt az, ha valaki nem tudott írni-olvasni?

Megkockáztatom a feltevést, hogy talán még nagyobb is!

A jó hír viszont az, hogy a számítógép, és főleg az internet használata kiváló eszköz lehet a generációk teljes szétszakadásának megakadályozására! Sőt!

Azzal, hogy állandó kapcsolatot tesz lehetővé a családtagok, barátok között, erősítheti az összetartozás érzését.

A most felnövekvő generáció magától értetődő természetességgel sajátítja el a számítógép használatát.

De mi a helyzet az 50 felettiekkel? Ők már felnőttként találkoztak először a személyi számítógéppel. Akit foglalkozása, munkája nem kényszerített rá, többnyire nem is került közelebbi kapcsolatba a számítógéppel.

Így hát pont azok maradtak így ki a számítógép használat nyújtotta előnyökből, akiknek ez a legjobban megkönnyíthetné az életét.

Mit gondolsz, a Te szüleid, nagyszüleid nem érdemelnének meg ennyi kényelmet öreg napjaikra?

A válaszod bizonyára ez lenne: IGEN, ŐK IS MEGÉRDEMELNÉK!

Ahogyan a levelünket sem a postagalambra bízzuk manapság, - pedig valaha jól működött ez a megoldás, - egy adott információ megszerzésére sem kell napokat rászánnunk most, amikor rendelkezésünkre áll az információ megszerzésének leghatékonyabb módja: az internet használata.

Összefoglalva: mi is az tehát, amit MOST AZONNAL megtehetsz szüleid és nagyszüleid számítógép-analfabetizmusának leküzdésére?

Biztasd, segítsd Őket a számítógép használat elsajátításában. Ez nem "Mission impossible"! Bárki képes megtanulni a levelezést, böngészést, telefonálást - pl. a Skype segítségével.

Mi tart akkor mégis vissza sokakat? Talán nem szeretik kimutatni, hogy ennyire nem értenek valamihez, vagy el sem hiszik, hogy Ők is megtanulhatnák. Az okok különbözők. Egy kis kereséssel találsz olyan könyvet, tanfolyamot, ami átviszi Őket az első nehézségeken. Pl. a nagyisuli kimondottan az Ő igényeik szerint állította össze a tananyagot.

Az eredmény:

már nyugodt lelkiismerettel gondolhatod: Te mindent megtettél, hogy a rokonaid ne szaporítsák a számítógép analfabéták számát. S nem mellesleg: új színt viszel az életükbe, nem is beszélve arról, hogy a pokoli magány és kirekesztettség réme sem fenyegeti Őket többé!