Antidepresszáns és lombik program (beszélgetés)

Lyaly, de beolvastál most nekem.

Tapsolj ahhoz, hogy valaki gyógyszerekkel tömje a gyerekét az első pillanattól, hogy a vérkeringéséhez csatlakozik!

Szintén élet közeli a tapasztalatom:( A fiamnak semmi baja ettől.Elmondtam,nem igazi rosszullét,a szervezetem műveli.Megtanultam kezelni.Ennyi.Van,aki fel-alá rohangál közben,meg "haldoklik".Én meg tudatosítom,hogy,nyugi,pánik,és ellazulok.Engedem,hogy átáramoljon rajtam.És elmúlik.Ettől még a gyerekem köszöni,jól van,imádva van.

És mi van akkor,ha az ember makk egészségesen szül,és 2 évre rá,pánikos lesz? Visszadugja a gyereket???

A közösségi oldalakon - talán még itt is láttam -terjed egy család története és segítségkérése gyermekük betegségével kapcsolatban.

A gyermek az epilepszia valamelyik súlyosabb változatában szenved.

Az apuka ismerteti az esetet és elsőként szögezi le, hogy biztosan nem az anyuka által szedett Helex - től beteg a gyerek, de azt azért nem tudják mitől. Szerintem egyértelműen attól, az ismertetőben is benne van, hogy magzatkárosító lehet.

Ezért kell kezelni a betegséget. Ennyi erővel asztmás se vállalhasson gyereket, meg migrénes se, meg derékfájós se, mert mi van, ha rosszul lesz és nem tudja ellátni.

Sőt ennyi erővel senki ne vállalhasson gyereket, akinek a családjában valaha volt daganatos beteg, mert ki tudja, hátha ő örökölte a hajlamot és nem tudja majd felnevelni a gyerekét. Ez már nem szaporodás, ez már tenyésztés:-)

Mondhatjuk, hogy az se vállalhasson gyereket, aki mindenkibe beleköt, mert milyen példát mutat:-) Nyilván a te gyereked ebbe nő bele fel, az övé abba fog. Sokkal rosszabb a gyereknek, ha egy amúgy "normális" anya később lesz bármilyen beteg.

Nekem amúgy van epilepsziás ismerősöm (férfi), akinek egy időben elég sűrűn voltak rohamai, ennek ellenére rendszeresen eljárt kettesben pl. kirándulni a fiával. A gyerek "ki volt képezve", tudta, hogy ha jön a roham, mit kell tennie (semmit), tudta, hogy el fog múlni.

Bocsi, hogy belavau, de az, hogy valaki g helyett f betűt ír, az nem helyesírási hiba, hanem elütés:-) (ha megnézed, a billentyűzeten egymás mellet szerepel a 2 betű)

Viszont ha valaki nem hagy szóközöket a vesszők-pontok után, azt kimondottan idegesítő olvasni.

Szia!

Sajnos több, mint 3 éve nem esek teherbe, már lassan 39 leszek, ráadásul többféle nőgyógyászati problémám is van. Ezért mondta a doki, hogy irány a meddőségi, mert a korral az esély egyre csökken.

Szóval az antidepihez semmi köze, ez a doki nem is tudott róla.

A pszichiáteremmel és a nőgyógyászommal megbeszéltem a gyógyszer és terhesség dolgot, de akkor még nem volt szó lombikról. Most az a bajom, hogy a hormonkezelés és az antidepi megfér-e egymással? Te stimu alatt nem szedted a gyógyszert?

Omossy75, én 24 évesen nem szedtem semmit,egészséges voltam,nem ittam alkoholt,nem dohányoztam.Az akkor szült fiam autista..

Van ismerősöm,aki 17 évesen szült down szindrómás gyereket,és van olyan is,aki 46 évesen szült,makk egészségeset...:)Az emberek,egyre többet szoronganak,lesznek,depisek,pánikosok...:(

Vagyis ha csak,és kizárólag makk egészséges emberek fognak majd gyereket vállalni,akkor kihalunk,mint a dínók..4 fiam van,tapasztalatból mondom,tök mindegy(majdnem tök mindegy,mert persze az ember igyekezzen minden tőle telhetőt megtenni az egészséges gyermekért!!!)"mit teszel"(Na,ez kissé félre érthető,de bízom benne,hogy megérted..)a baba,olyan lesz,amilyen.Ez mindig,1000éve,100 éve,50 éve,és a jövőben is,benne van/lesz a pakliban!

De tehet az ember maga, csak kényelmesebb az orvosnak is, hogy felír valami cart, aztán csá, meg kényelmesebb a betegnek is, hogy beszedi a tablettát, és széttárja a kezét, hogy ő nem tehet róla, nem tehet ellene.

A pánikbetegség és a depresszió (főleg ha kezelve van, vagyis mind a beteg, mind az orvos javítottnak és fenntarthatónak mondja a helyzetet), nem az ítélőképesség elvesztéséről szól. Ú.h. legyen az emberben annyi, hogy belátja, nem való az ő idegzetének egy gyerek.

Szerintem aki ilyen beteg, az ne akarjon gyereket.

Ha pedg mindenáron akar, akkor legyen akaratereje és találja meg a módját egy normális életnek gyógyszer nélkül. Sportoljon, egyen tejsavót stb. és bár tudom, hogy utálják ha ezt mondja valaki, de szedje össze magát. Ha ez sikerül csak akkor vállalhat felelősségteljesen gyermeket.

Sziasztok!Sajnos ez egy olyan élethelyzet, amiről nem tehetünk.Gyógyszert kell szedni a pánik rohamok elkerülése miatt, gyermeket szeretnék,miközben féltjük, hogy károsodik emiatt, de ha abba hagyjuk a gyógyszert újra rosszul leszünk.Ez egy ördögi kör.

15 éve kell antidepresszánst szednem,(Cipralex)3 sikertelen lombik programon vagyok túl.10 éve szeretnék babát, (és azóta már a poklok poklát is megjártam) Amelyből az egyik alkalommal a gyógyszer szedését egy évre felfüggesztettem.

Kedves Omossy 37..Nem értem az összefüggést,a gyógyszer miatt mondta az orvosod, hogy csak lombik programmal lehet babád?Igazából mi a probléma, és mióta próbálsz teherbe esni?

Első babát várod?

Ha nem titok, írnál nekem arról a kijelölt és végigjárt útról. Igazán érdekelne.

Nekem sincs jó véleményem a lombikról, két hete még eszembe sem jutott volna, de a nőgyógyászom meddőségi központba küldött, mondván, hogy az az utolsó esély.

Tisztában vagyok vele, hogy a terhesség felerősíti a szorongást annál, aki arra hajlamos, nekem is ez a bajom, ha nem így lenne, azonnal letenném a gyógyszert.

Neked viszont szerencséd van annyiból, hogy nem szedsz gyógyszert, nem vagy hozzászokva, így pl. gyógyteával, homeopátiás szerekkel is tudod csökkenteni a szorongást. Igaz, nem tudom mennyire vagy rosszul, mert van az az állapot, ahol már nem segítenek a fenti természetes módszerek. Nagyon drukkolok neked, hogy minden rendben legyen és ne legyél rosszul, arra meg ne is gondolj, hogy elmegy a baba - tudom, hogy ilyenkor mennyire nehéz nem gondolni erre, de próbáld meg.

41 éves vagyok és 13 hetes terhes. Teherbe nem csak lombikkal lehet esni, sőt:-) Én kijelöltem és végigjártam egy utat, amibe a lombik nem fért volna bele, de nekem amúgy is saját véleményem van a lombikról. Ha el vannak záródva a petevezetékeid vagy a párod eredménye siralmas, akkor nagyszerű dolog, minden egyéb esetben teljesen felesleges.

Nekem a terhesség felerősítette a szorongást, hiába próbáltam pozitívan hozzáállni. Fizikailag is rosszul vagyok, nyilván ez sem segít. Nem tudtam még összehangolódni a magzattal, emiatt is állandó lelkiismeretfurdalásom van. Ilyenkor még bármi történhet, nincs garancia rá, hogy meg is születik egészségesen a gyermek.

Még annyi, hogy az én életemet is megkeseríti a szorongás, de az évek alatt sikerült egy alapszintre visszaszorítani. Orvoshoz sosem mentem emiatt, így gyógyszert sem szedtem.

Nálam is későn jött a gyerekvállalás gondolata, de azt mindvégig tudtam, hogy egy lombikot képtelen lennék végigcsinálni. Talán azért, mert annyira őrült módon nem akarok gyereket. Ha nálad megvan a mindent elsöprő vágy, akkor az azért sok mindenen átsegít!

Szia, ezek szerint csak most kezdtél el babaügyben orvoshoz járni? Abból gondolom, hogy a párodat még nem vizsgálták ki.

Kérdés, hogy gyógyszerrel tünetmentes vagy-e, mert azt tudni kell, hogy a lombikkezelés pszichésen és testileg is óriási megterhelést jelent és nem is biztos, hogy azonnal az első sikerülni fog. Egy pszichés betegséget határozottan ronthatnak a hasonló megpróbáltatások, lehet, hogy emelni kell a gyógyszeren stb.

Azoknak, akik ezt javasolják: én nem tudom elképzelni, hogy 15 év után valahogy el lehet hagyni egy ilyen szert, ez nem járható út. Szerintem ki kellene vizsgáltatni magatokat, ha csak peteérési probléma van, nem a lombik a megoldás.

Természetgyógyászati, akupunktúrás segítséget próbáltál már, illetve megváltoztattad a táplálkozásod?

(a szervezet ugyanis azokból a dolgokból építi fel magát, a szervezetben keringő anyagokat, az idegrendszerre ható anyagokat, amiket megeszel/megiszol)

A gyógyszerrel csak a tüneteket feded el, a szervezeted diszharmóniájának okát nem javítják.

Sok sikert kívánok a mielőbbi a leálláshoz, a teljes életmódváltáshoz!

Én nem adnék mérgeket az első sejtecskéktől kezdve 9 hónapig a babámnak, még ha az orvosok azt is mondják, egyes gyógyszerek szedhetők....(persze sosem teszik hozzá, milyen arányban okoznak bajt...nem beszélve arról, hogy nem csak a magzat, majd az újszülött egészségéért kell aggódni -az orvosok és a gyógyszervizsgálatok mindig csak eddig jutnak el!- , hanem a továbbiakban sincs semmi garancia arra, hogy a gyermekről nem derül ki valami probléma, hogy csak a legenyhébbeket említsem: tanulási zavarok, koncentrációs zavarok, netán kényszeresség, nyugtalanság, depresszió, autizmus, más pszichés probléma....hiszen a központi idegrendszerre hatnak ezek a szerek....ezek csak évek múlva derülnek majd ki, sőt, lehet, csak kamaszkorban, fiatal felnőttkorban.)